Hasznos Mulatságok, 1837. 1. félév (1-52. szám)
1837-02-25 / 17. szám
130 juk öszve ama dicsét, mellyet Lawrence híres angol képíró’ tulajdon elbeszélése mán más úttal (Hasznos Mulatságokban 1835ki Septemberben) előadtunk, ’s látni fogjuk, milly hálával tartoznak a’ Herczegnek, szinte úgy az egyes tudósok ’s művészek, mint öszvesen, a’ békességben tartott Európában, a’ tudományok ’s művészetek. Mentelli (magyar Diogenes) halála Parisban. * Arsenal nevű régi roppant épület lakóinak száma 1$24ki áprilisban három ujjal szaporodott. Igazgatónak oda küldetett St. Martin ur, a’ franczia akadémiának tagja; könyvtárnoknak pedig Nocher Károly, e’ tudósításnak szerzője. A’ ki szintén akkor odaköltözött, az Mentelli nevű magyar tudós volt, minthogy a’ kormány akaratjából ott ő is egy csekély szálláshoz jutott. Ezen három ember közül — igy szólt a’ tudósitó — én maradtam még életben, ha ama sorvasztó állapotot, mellyben sinlódom, annak nevezni lehet. A’ régi történeti dolgokban váltig jártas Mentelli engem bizonyosan Othryades Spartanussal hasonlítana öszve , ki társait csak azért élte túl, hogy őket eltemesse. Mentelli előbbi életének története áthatlan titok maradt, mellynek kikutatásán az ember híjába iparkodott; valamelly pontos tudósítást belőle kivenni csakugyan nem lehetett olly hosszas és bomlott volt beszélgetése; ide járult még azon bökkenő is, hogy ő azt több nyelveken folytatta egyikből másikra átugorván: ennél fogva alig lehetett meghatározni, mi volt ő az előtt, pap, törvénytudó, vagy katona-e? De hogy a’ világon ember soha sem élt, ki többszerű és alaposabb nevelést kapott, vagy legalább annak hiányát tartósb és makacsabb munka által kipótolni győzte volna, azt tettlegesen reá mondhatni. Ő minden nyelvben , mellynek ne m) Addig is, míg többeket közölhetnénk ezen érdekes földinkről, Nocher Károly úrnak a’ „Temps“ czímű franczia hírlapba igtatott ezen nekrológját, mellyet F. G. úr Parisban fordított magyarra, az utóírással együtt, a’ Regélő’ 12. számából közöljük. a’ szerk.