Hasznos Mulatságok, 1837. 2. félév (1-52. szám)

1837-10-25 / 34. szám

kuzjo« MUK­ATSÁCOK. Sdt. Pesáeil, October’ 25kén 1.137« Utolsó szavam a­ római magyar bulla dol­gában . Hogy a’ Tudománytárban és az Athenaeuusban római magyar bullának keresztelt oklevél koránt­sem romai bulla, ezt sok heves vita ’s pennaharca alatt győzedelmesen megbizonyitottam a’ Hasznos Mu­latságokban. De minap egy érdemes t­a­gj­a a’ m­a­­gyar tudós társaságnak, nekem egyenesen meg­vallotta , hogy azon római bullát Pozsonyban a’ tiszt P.P. Franciscanusok’ könyvtárában látta és hogy az csak magyar fordítása (mint a’ Hasznos Mu­latságokban gyanítottam) a’ Franciscanus szerzet’ római generálisa’ diák körlevelének, a’ mit a’ szerény pozso­nyi P.P. Franciscanusok magok megvallanak. Magam is néhány esztendő előtt Pozsonyban a’ Franciscanusok’ könyvtárát meglátogattam , de a’ derék könyvtárnak nekem ugyan más ritkaságot, nem pedig római eredeti magyar oklevelet mutatott, mivel ollyan ott nincsen. Mivel senkit bántani ’s sérteni nem akarok, ’s lelkiismeretem szerint szántszándékkal senkit is eddig nem bántottam­ meg, azt itten nyilván megjegyzem, hogy a’ m. t. társaság, azon hamis római magyar bullának a’ Tudománytárban tett közlése által, mint résztvevő nem keveredett­ be, mert a’ római bulla a’ Tudománytárban nem fordúl­ elő az értekezések közt, hanem csak a’ tudó­sítások’ szakaszában, mellyeknek elfogadásáról nem ítél a’ kisgyíjlés, hanem csak a’ Tudománytár’ szer­kesztősége. Mivel azon társa a’ m. t. társaságnak nekem meg­vallotta, hogy Pesten több tudósok jól tudják, ki le­gyen azon Honfi, ki a’ Hazai Tudósításokban a’ ró­mai magyar bulla’ dolgában előítélet nélkül snyiltszív­­vel irt, a’ nevemet tovább nem titkolom. Második Felesztendő

Next