Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-05-23 / 41. szám
316 vezérhez nem elég, hogy legbátorabb legyen a’seregben ’s a kardot legjobban markolja meg. Sokszor egy tollvonás szerez (mint mondják) győzedelmet, de azon vonás egy munkás hoszszú élet stúdiumának szüleménye. Ezek után pedig nincs más mondanivalóm hátra, mint egy kis figyelmeztetést gerjeszteni a’ tudásnak köztünki elterjedtségére, alany köztünk a’ tudományos gazda , a’ tudományos ügyész , lelkész , orvos, mathematicus,— ollyan, ki tudományát egész kiterjedésében bírja, ki annak fölötte áll? — Számlálási tehetségünket nem igen kell megerőltetnünk, ha őket öszsze akarjuk olvasni. Pedig ennek igen nagy, sőt fő befolyása van az országos és nemzeti virágzásra. — Mennyi mező a’ cselekvésre magunk és mások ügyében! Mert az nem áll, hogy p. o. parasztnak, fazekasnak, lakatosnak tudomány nem kell. Sőt kell, és csak akkor lesz valódi ember, ha tudományosan űzi a maga foglalatosságát.— Miért gazdag az angol? Mert tudományos gazda, tudományos mesterember, tudományos kereskedő. Miért haladnak és virágzanak a tudományok Német-Angol-Francziaországban? — Mert vannak tudománnyal foglalatoskodó férfiaik, nem pedig apró töredékekben kegyeskedők. Ezen tudási kegyeskedés az, a’ mi alig csirádzó literaturánkban napirenden van, annyi rosznak , sértegetésnek , egyenetlenkedésnek kútfeje, magát és magán kívül piszkolódásnál, mocskolódásnál, becsületsértésnél egyebet alig ismerő, gyümölcsül azzal jutalmazó, hogy literánktól azokat is elidegeníti, kik hajlandók volnának hozzája, a’ nemhajlandókat pedig minőségükben megerősíti. így vettetik vége a’ kölcsönös egymást becsülésnek, a’ hazafias egyetértésnek, igy vesztegettetik el a’ drága idő alacson apróságokra ’s a’ tudományok mezeje igy marad parlagon. És ezt a’ tudományok parlagoltatását, a’ különben előmenetelében büszkélkedő újkornak jobban szemére lobbanthatni mint az előbbinek. Minket az Írási düh lepett meg; — dolgozatjuk raktárokat töltenek meg’s ugyancsak ujjal mutathatni arra, a’ ki irata’ akármellyik nemében azon nem, azon tudomány’ vagy szép literatura ág’ olly fokát éré el, mellyen más nemzeteknél többen tündökle.