Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-02-14 / 13. szám
HUZI08 MULATSÁGOK. 13. Pesten 9 Februar 14-én 1838* Kenyér-mezei diadal. (Mutatványul közöljük a’ köz óhajtással várt illy czímű jeles könyv második darabjából: ,,A’ magyarok történetei Ázsiából kijövetelektől fogva a’ mai időkig. Irta Péczely József. Debreczenben nyomtattatott Tóth Lajos által 1837.“) Még nagyobb volt a’ győzedelem , melyet Erdélyben nyertek ugyanakkor tájban Mátyás seregei. Ali- Bég 100,000 emberrel Vég-Szendrőből beütött Oláhországba, onnan Erdélybe, é s szinte Gyula-Fehérvárig előnyomúlt. Vajda Bátori István hamar szedett hadaival útját állja Szászváros mellett a Kenyér mezején Oct. 13kán 1479. Ritkán harczolt sereg nagyobb elszánással, mint itt a’ magyar. Mielőtt öszvecsapnának, Bátori közönséges isteni tiszteletet tartott táborában; végződvén az imádság, vitézeit egyenként a’ Szent-vacsorában részeltette, azután mindnyájokat megeskette, hogy véle fognak győzni vagy halni. Soká folyt a’ harcz, anélkül, hogy ide vagy oda dűlt volna a’győzedelem. Utóbb csakugyan a’ sokasághoz látszék hajolni a’ szerencse tikkad az öldöklésben kifáradt magyarság ; elhullnak egymás után a’ bátrak , csak maga Bátori tartá még övéiben a’ lelket, végre őtet magát is, lova elestivel, a’ hatodik seb földre teríti, ‘s minthogy holtnak tartatott, most egyszerre megcsökken a’ vezértelen kisded csoport’ bátorsága. De egyszerre rivallik a’ távolban a’ rég epedve várt segítségi közeledését hirdető nyers tárogató. Megérkezik épen az elválasztó szempillantásban, ’s rémítő ordítás, trombita harsogás közt megrohanja az ellenséget hátulról, török vért áhító vitézeivel, korai ’s nemzete’ Herkulese , a’ rettenetes Kinisi Pál, Temesi bán, kinek minden segítség nélkül karjaival egy malom követ, fogával akár Első Félesztendő.