Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-05-30 / 43. szám
HASZNOS MULATSÁGOK. 43. Pesten, Május 30-án 1838. Semilasso Júbiában. Nem vitatom hogy jól történt, de Való hogy mint gyermekek előbb tanulták a’ Nílust és Jordánt nevelni a’ Duna ’s Tiszánál; ’s mit a’ gyermek első képzelődése rózsafényébe fogadott föl, azt az is!, sőt a’ férfiú is hív emlékezetben tartja meg ’s reá mindig ömledező, olvadozó szívvel emlékezik viszsza, így vagyunk kevezetesen a’ Nílussal. Akkor hallók már azt emlegetni* midőn fejünkben az öntudás alig ébredezett, midőn ítéletünk kevés de képzelődésünk annál nagyobb* tüzesebb volt, midőn az elbeszélés után mintegy látni véltük, mint szabadítatta meg a’ Fáraó leánya a’Nilus’ káka ’s gyékényeséből a’csecsemő Mósest,—’s most, mikor az idő a’ való világot nyitá meg körűlünk, a’ gyermekség mesevilágára mint álomra gondolunk viszsza ’s annak képeit fél-álom, fél valóság tüneményeinek veszszük. Örömest halljuk pedig említeni ezen álomneveket , mellyek mindegyre tündérfénybe burkoltan lebegnek előttünk. Ellenállhatlan költői báj fekszik bennük , annál nagyobb, minél távolabb esnek tőlünk térben és időben. Mert a’ költésnek távolság az eleme , a’ jelen nem bir csalékony hajszínekkel. A’ Nilus vidéke azonban nem csak költői szemek előtt nevezetes, a’ legszárazabb jelen idő embere is sok éldeletet talál benne ,’s fel, mirül elmélkedjék. A’ Nilus völgye ollyan ország , mellybett egy regényes emberfaj lakozott, mostani lakóihoz és hozzánk munkáiban nem hasonlító, de a’ melly nagy idő előtt lenni megszűnt, így alkotott maga a’ természet hajdanra roppant műveket,—ma csak a’ fentartásról gondoskodva. Semilassának tudósításai ezen mesés országran nagy érdekkel olvastatnak az európai Világban ’s gondoljuk* mi is kedves olvasmányt szerzünk barátainknak* azokat e’ lapokban a’ közönséges újság szerint közölVés Első Bel* sale/idői