Hasznos Mulatságok, 1838. 2. félév (1-52. szám)

1838-11-21 / 41. szám

lém ’s tiz nap múlva halt meg karjaim közt. Dolgaim rendbeszedve repülék vissza, szolgájomról lemondván mindezt titkon, hogy kedvesemet véletlenül meglep­jem. De mi borzasztólag kelle fölébrednem, midőn nőmet nem találom. Félig őrülten keresem őt tarto­mányról tartományra, ’s hasztalan'. — A’ báró­ hallgatása eszemre hozott, — ,,’s hogy hívták nejét,­’ kérdőm tőle reszketve — ,Amalia‘­ fe­lele ő. Alig tarthatám magam, mert örömem leirhat­­lan vala. Egy terv futá agyamat keresztül, ’s én fé­lig őrülten távozom. Élj boldogul, barátom, nem so­kára veszed levelem; most nem lehet többet írnom. Arnyi Nyeklyh­ez. ... máj. loén. Éltem hasonló a’ szélvészektűl majd ide majd oda hányt hajóhoz, messze, mindig messzebb távozik czéljátúl, 's reménye’ megszűntével is lecsillapul a’ dühöngő szél, ‘s a’ hajó a’ nyugodt habokon átfutva, éri el kirendelt czélját. Sorsom nem­­látszik egy ke­rékvágásban vezetni; — majd ide, majd oda vág, mintha a’ czél felé vezető igazat keresné. — Múlt le­velemben érintém, de csak futólagosan szerencsétlen Amáliám’ történetét, még a’végét kell hozzá tennem. Alig ment el a’ báró atyjához, én utazásomból akkor térék vissza ’s keresem nőtestvérem , kit távollétem alatt egy rokonunknál találtam éspedig könyek közt. A’ szerencsétlen férje’hirteleni távozását balra magya­rázván, őt csalónak lenni hivő. Midőn nekem törté­netét elbeszélő, képzelheted mennyire dühödt valék; tudni akarám nevét a’ csalónak, de ő hallgat hálhata­­tosan. Nehány nap múlva elhagyok a’ várost, mezei jószágomra menendők. Itt született Jak­sa, nőtestvé­rem leánya, kinek születésével rideg keblem érzéke­nyülni kezde. A’ többit tudod ’s képzelheted mi öröm vala reám nézve annak megtudása, hogy Amáliám’ férje hű ’s még őt szereti.’S igy most újra föléledtem, éledj velem együtt, barátom ! (Vége követ­kezik.) Az Erdélyiek és Szigligeti. Erdély, a’ testvér­ vagy inkább közhazának azon része, melly nagyságához képest a cselekvések meg

Next