Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)

1839-10-09 / 29. szám

­ 115 ) is mentek. Az Ohio’ vidékin most kőszénre­ visznek Cincinnatiba, 230 angol mérföldnyire, gőzösökön viz­­mentiben; vagyis inkább a’ gőzösök aladságba ve­szik a’ kőszénnel rakott bárkákat, ’s igy leviszik azokat a’ vizen, föl pedig az üres bárkákkal mennek, mivel igy ezen olcsó szernek szállítása is kevesebbe kerül mint más módon. Igaz, hogy e’ feltűnő ered­ményhez nem keveset tesz a’ más hajókoni evezők­nek, kormányosoknak ’s mindennemű munkásoknak igen magas napi bére; de hiszen egy gőzhajói szó­­személyzet’ tartása is igen sokba kerül, úgy hogy valóban csupán a’ hajó’ és erőművei’ építésében ’s a’ gőz’ alkalmazásában nyert tökéletesedésnek, va­lamint általában a’ gőzhajózás’ jobb elrendezésének kell tulajdonítani azt, hogy Éjszakamerikában olly eredményekhez jutottak, mellyeket még eddig sem Angliában sem máshol Európában nem értek­ el. E­­zenkivül méltán dicsekesznek az amerikaiak, hogy a­ földtekének nincs országa több, melly a’ hajóz­ható folyóknak olly rendszerével bírna, mint nálok a’ déli ’s délnyugati statusok; és állítják, hogy a’ Missisippi és az Ohio’ hossza, ide véve a’ Mis­­sisippibe ömlő többi folyamokét, a’ gőzhajók által árható 100,000 angol mérföldnyi (vagyis több mint 120,000 német­­földnyi) tért tesz. Nem akarok u­­gyan jót állani e’ számért; de egyedül a’ Missisip­pi , Ujorleanstól a’ szélesség’ 30° alatt, a’ st­an­­thonyi viz­esésekig a’ szélesség* 50° alatt, 2100 angol mérföldnyire járatik gőzhajóktól, ’s az e’ fo­lyamba ömlő, szinte gőzhajóktól járt kisebb folyók’ száma valóban olly nagy, hogy az európai, ki a’ m­i rövid gőzhajós utainkhoz szokott, csupán saját látása és tapasztalása után győződhetik meg az itte­­ni hajózási rendszer’ roppantságáról. Naponkint leg­alább 4 — 5 gőzös indul Ujorleansból Pittsburgba, a­­mi onnan 2000 mérföldnél távolabbra fekszik, s ugyanannyi gőzös érkezik naponkint Pittsburgból Or­­leansba. Ezen it tehát 400 német mérföldnél többet tesz , vagyis az Anglia és Ujyork közöttinek két harmadát, ’s itt mégis egészen szokott, minden­napi dolognak tekintetik, mellyhez senki sem tesz többet néhány órai készületnél.—(Gerstner W Zeit.) Rokonszenvi szer az orbancz ellen. Mintegy 23 éves koromtól fogva , legalább is 15 évig, minden évben három-négyszer is kiütött ar­­czomon az orbáncznak egy rész neme. Csak egy­szer kellett kimennem nedves hideg vagy metsző szeles időben, és bizonyos lehetek felőle, hogy este lefekvés után néhány órával iszonyú fájdalmak közt fogok fölébredni. Ekkor aztán rendszerint két három hétig, szoros diaeta mellett, szobában kellett marad­nom , ’s míg bőröm egészen le nem hámlott és ismét meg nem ujult, borotvával arczomat nem is érinthet­tem. 1S34ki december közepén szinte e’ bajban siny­lődtem. Akkor meglátogatott egy öreg polgár. Sze­­meiből olvastam, hogy valami fekszik szivén. Vég­­re csakugyan megszólalt. Hozzám, mondá, csak a­­zért jött, mivel tovább már nem nézheti szenyvedé­semet; ifjabb éveiben ő is sokat szenyvedett az or­­báncztól, de már régóta egészen megszabadult tőle; a’ szert,melly rajta segitett,örömest megmondaná nekem, de attól tart hogy őt kinevetem, mivel a tanult urak illyesmire nem hallgatnak. Hajótörést szenyvedett szal­maszál után is kapkodik, ’s én miért ne unszoltam volna őt a’ szer’ megnevezésére?Erre a’jó ember zsebébe nyúlt ’s vad gesztenyét von­ ki belőle, határozottan állít­ván, hogy míg illy vad gesztenyét hordok magam­nál, bajom soha többé vissza nem fog jőni. Lehellen volt magamat megtartóztatni a’ nevetéstől. Mégis, hogy a’ jó embert meg ne sértsem , a’ gesztenyét zsebembe tettem , tanácsát követni ígérvén. Meggyó­gyulásom után, ha mellényt változtattam, vagy zse­bemet kiürítettem , a’ gesztenye mindig csak velem vándorlott, mi legkisebb alkalmatlanságomra sem volt. És valóban segített-ez, kérdezik talán némellyek? A‘ legszigorúbb igazságnál fogva bizonyíthatom, hogy 1834ki december’ közepe, és így csaknem öt év óta e’ mai napig legkevésbé sem tért­ vissza a’ baj, pe­dig megszokott életmódomon semmit sem változtat­tam. Még azt is meg kell jegyeznem, miszerint uj­jaimban olly köszvényes fájdalmakat szenyvedtem ez­előtt, hogy tollat hetekig nem vehettem kezem­be ; azóta ezek is egészen megszűntek. Nevessen a’ kinek tetszik, a’ kik pedig hasonló bajjal kínlódnak legalább ujságvágyból próbálják­ meg az említett szert. Egy evang. lelkész. (G. Bl.) Mehetned Ali’ családa. Mehetned Ali családéról hírlapokban követke­ző életíráti adatok olvashatók: Mehem­ed Ali, e­­gyiptomi alkirály, 71 éves, legidősb fia Ibrahim 48 , második fia Said Bej 20, harmadik Hussein Betj 17 , negyedik Ali Bey 15 éves. Mehem­ed’ unokái ’s Ibrahim fiai ezek : Mahmud Betj 18, Alusta Betj 13, Izmáél Betj 12 éves. Ezeken kí­vül van még az alkirálynak meghalt fia, Toussum basától egy unokája, a’ 36 éves Abbas basa, kai­rói kormányzó. Unokaöcsei is számosak az alkirály­nak: Ac­hi­net basa 36, Ibrahim basa 34, Hussein basa 43 éves ’s mind vezérek a’ hadseregnél, She­riff basa syriai kormányzó 43, Izmáél Bej vezér ’s Ibrahim basa’ veje 33, Hussein Bej 38, Ali Bej 18 évesek. Ah­met basának két fia van: Me­hetned Bej 16, és Ibrahim Bej 13 évesek. Said Bej , Ibrahim basa, testvére fog hihetőleg atyja. Mehetned? halála után kormányra lépni, mert Ibra­him veszélyes bajban szenved. Said Bej cserkesz­

Next