Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-10-09 / 29. szám
115 ) is mentek. Az Ohio’ vidékin most kőszénre visznek Cincinnatiba, 230 angol mérföldnyire, gőzösökön vizmentiben; vagyis inkább a’ gőzösök aladságba veszik a’ kőszénnel rakott bárkákat, ’s igy leviszik azokat a’ vizen, föl pedig az üres bárkákkal mennek, mivel igy ezen olcsó szernek szállítása is kevesebbe kerül mint más módon. Igaz, hogy e’ feltűnő eredményhez nem keveset tesz a’ más hajókoni evezőknek, kormányosoknak ’s mindennemű munkásoknak igen magas napi bére; de hiszen egy gőzhajói szószemélyzet’ tartása is igen sokba kerül, úgy hogy valóban csupán a’ hajó’ és erőművei’ építésében ’s a’ gőz’ alkalmazásában nyert tökéletesedésnek, valamint általában a’ gőzhajózás’ jobb elrendezésének kell tulajdonítani azt, hogy Éjszakamerikában olly eredményekhez jutottak, mellyeket még eddig sem Angliában sem máshol Európában nem értek el. Ezenkivül méltán dicsekesznek az amerikaiak, hogy a földtekének nincs országa több, melly a’ hajózható folyóknak olly rendszerével bírna, mint nálok a’ déli ’s délnyugati statusok; és állítják, hogy a’ Missisippi és az Ohio’ hossza, ide véve a’ Missisippibe ömlő többi folyamokét, a’ gőzhajók által árható 100,000 angol mérföldnyi (vagyis több mint 120,000 németföldnyi) tért tesz. Nem akarok ugyan jót állani e’ számért; de egyedül a’ Missisippi , Ujorleanstól a’ szélesség’ 30° alatt, a’ stanthonyi vizesésekig a’ szélesség* 50° alatt, 2100 angol mérföldnyire járatik gőzhajóktól, ’s az e’ folyamba ömlő, szinte gőzhajóktól járt kisebb folyók’ száma valóban olly nagy, hogy az európai, ki a’ mi rövid gőzhajós utainkhoz szokott, csupán saját látása és tapasztalása után győződhetik meg az itteni hajózási rendszer’ roppantságáról. Naponkint legalább 4 — 5 gőzös indul Ujorleansból Pittsburgba, ami onnan 2000 mérföldnél távolabbra fekszik, s ugyanannyi gőzös érkezik naponkint Pittsburgból Orleansba. Ezen it tehát 400 német mérföldnél többet tesz , vagyis az Anglia és Ujyork közöttinek két harmadát, ’s itt mégis egészen szokott, mindennapi dolognak tekintetik, mellyhez senki sem tesz többet néhány órai készületnél.—(Gerstner W Zeit.) Rokonszenvi szer az orbancz ellen. Mintegy 23 éves koromtól fogva , legalább is 15 évig, minden évben három-négyszer is kiütött arczomon az orbáncznak egy rész neme. Csak egyszer kellett kimennem nedves hideg vagy metsző szeles időben, és bizonyos lehetek felőle, hogy este lefekvés után néhány órával iszonyú fájdalmak közt fogok fölébredni. Ekkor aztán rendszerint két három hétig, szoros diaeta mellett, szobában kellett maradnom , ’s míg bőröm egészen le nem hámlott és ismét meg nem ujult, borotvával arczomat nem is érinthettem. 1S34ki december közepén szinte e’ bajban sinylődtem. Akkor meglátogatott egy öreg polgár. Szemeiből olvastam, hogy valami fekszik szivén. Végre csakugyan megszólalt. Hozzám, mondá, csak azért jött, mivel tovább már nem nézheti szenyvedésemet; ifjabb éveiben ő is sokat szenyvedett az orbáncztól, de már régóta egészen megszabadult tőle; a’ szert,melly rajta segitett,örömest megmondaná nekem, de attól tart hogy őt kinevetem, mivel a tanult urak illyesmire nem hallgatnak. Hajótörést szenyvedett szalmaszál után is kapkodik, ’s én miért ne unszoltam volna őt a’ szer’ megnevezésére?Erre a’jó ember zsebébe nyúlt ’s vad gesztenyét von ki belőle, határozottan állítván, hogy míg illy vad gesztenyét hordok magamnál, bajom soha többé vissza nem fog jőni. Lehellen volt magamat megtartóztatni a’ nevetéstől. Mégis, hogy a’ jó embert meg ne sértsem , a’ gesztenyét zsebembe tettem , tanácsát követni ígérvén. Meggyógyulásom után, ha mellényt változtattam, vagy zsebemet kiürítettem , a’ gesztenye mindig csak velem vándorlott, mi legkisebb alkalmatlanságomra sem volt. És valóban segített-ez, kérdezik talán némellyek? A‘ legszigorúbb igazságnál fogva bizonyíthatom, hogy 1834ki december’ közepe, és így csaknem öt év óta e’ mai napig legkevésbé sem tért vissza a’ baj, pedig megszokott életmódomon semmit sem változtattam. Még azt is meg kell jegyeznem, miszerint ujjaimban olly köszvényes fájdalmakat szenyvedtem ezelőtt, hogy tollat hetekig nem vehettem kezembe ; azóta ezek is egészen megszűntek. Nevessen a’ kinek tetszik, a’ kik pedig hasonló bajjal kínlódnak legalább ujságvágyból próbálják meg az említett szert. Egy evang. lelkész. (G. Bl.) Mehetned Ali’ családa. Mehetned Ali családéról hírlapokban következő életíráti adatok olvashatók: Mehemed Ali, egyiptomi alkirály, 71 éves, legidősb fia Ibrahim 48 , második fia Said Bej 20, harmadik Hussein Betj 17 , negyedik Ali Bey 15 éves. Mehemed’ unokái ’s Ibrahim fiai ezek : Mahmud Betj 18, Alusta Betj 13, Izmáél Betj 12 éves. Ezeken kívül van még az alkirálynak meghalt fia, Toussum basától egy unokája, a’ 36 éves Abbas basa, kairói kormányzó. Unokaöcsei is számosak az alkirálynak: Achinet basa 36, Ibrahim basa 34, Hussein basa 43 éves ’s mind vezérek a’ hadseregnél, Sheriff basa syriai kormányzó 43, Izmáél Bej vezér ’s Ibrahim basa’ veje 33, Hussein Bej 38, Ali Bej 18 évesek. Ahmet basának két fia van: Mehetned Bej 16, és Ibrahim Bej 13 évesek. Said Bej , Ibrahim basa, testvére fog hihetőleg atyja. Mehetned? halála után kormányra lépni, mert Ibrahim veszélyes bajban szenved. Said Bej cserkesz