Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-07-03 / 1. szám
legkevesebb szükség hajtja rá, ’s nyomorgó élettel megelégszik, csak ne kelljen annyit dolgoznia, anynyit fáradnia. ’S mennyi erő vesz így el.—’sat.’sat.'^* A’ kultö és a* utahrá. 1764 ik év vala. Voltaire vert ekkor minden társaságok’ királya. Hol ő volt, feltaláltaték a’ jó kedv, mindenki csak neki hódola, mindegyik az ő körébe kivánt lélekzeni, ’s Voltairet a’ hiú embert ez boldogitá. Ily társasaság’ alkalmával, midőn egy hangja nem veszett el, minden szem rajta csüggött, minden szavát közkaczaj követé, haraggal ’s illetődéssel vévé észre Voltaire, miként egy előtte ismeretlen vendég az asztal végén, egyedül maradt minden elmésségeinél hidegen ’s alig pillanta rá. Hozzá közeledék ’s nevét kérdé. „Fréron Márton vala a’ válasz. Voltaire visszahökkent; a’két legnagyobb ellenség legelsőbben találkozók; a’ társaság kíváncsian tolakodók a’ két nagy emberhez, Voltaire hasztalan kivánt menekülni, elmésségei nem sikerűltek , a’ társaság komoly szint vön fel. Ekkor szólamlék meg Fréron: «Mikor—úgy mond , én hirlap szerkesztő levél, olly valami csekélységnek tartám magam. Voltairetpedig felettem olly magasan állónak, hogy ellene irt kriticámat általa olvasásra nem is érdemesítettnek hivom. Csalódám. Voltaire azt kényesen fogadá ’s igen fel látszott ingerülve lenni. Már ekkor sokkal többnek tekintem önmagam ’s szemhályogom is leesek . Voltairet egész meztelenségében pillantam meg. Nem látok benne mást, mint a’ francziák mételyét, ki csak hiuságának és önzésének tud élni, ki semmi nemesebb gerjedelmet soha nem érzett. A’ színházban őt Racine nyomom utánzójának ismerém , ki hízelgéseivel mindenüvé be tud hatni. ’S én, midőn egész Francziaország lábainál fekvék, én egyedül tiprám őt, ’s ezen egy tettem magasra emele. Én ellene küzdök minden alkalommal. Később Voltaire a’ színházban tulajdon darabjában engem kiparodiáztatott. Előre már híre terjedt. Alig juthattam be az nap a’ színházba, ’s megvallom különféle érzelmek köztt. Mindenki rám tekinte, mindegyik szemembe kaczaga, hajamszálai felborzadának. Nekem enmagam kelle látnom házi viszonyaimban a’ színpadon.—De másnap midőn kötelességből a’ darab felett kriticát kelle írnom ’s tegnapi ingerültségemből kipihenek, a’ dolog egészen máskép tűnek fel előttem. Azt megtiszteltetésnek kezdem hinni. ’S ezentúl már Voltaire felett érzém magam. Ő az igaz gazdagságtól, fénytől van körülövedzve , nekem nyomorral ’s félreértetéssel kell küzködnöm; de az én nyomorom legnemesb okokból támadt visszavonultságom’ következménye, nem ismertetésemet pedig a’ nap első sugara elfogja széleszteni, mig az ő gazdagsága ’s dicsősége éltéig terjed. Igen uram haláloddal megszűnik mindaz: itt a’ végezél. Ha Francziaország igazságos leend, a’jövendő olly alá fog helyezni mint csak megérdemelted; engem pedig oda, hol te most állsz.“—Ezzel a’ társaság némán «szólni kezde, eszmélődve a’ jövendőről, melly eddigelé senkinek sem juta eszébe.—Nyolcz nap múlva Voltaire egy epigrammát olvasott fel Fréronra, melly egyike legszebjeinek. Francxidból Sz. B. Egyveleg, Orosz Pétervár építtetése. Péter czár átlátván hogy tenger mellett sokkal dicsőbben állhat fen valamelly város, mint kis folyam szélén és nagy szárazföld közepén, helyet kereső fővárosának és talála ollyant ott, hol a’ Néva a’ fin öbölbe szakad.. (Ma Krimiát látja sok szem jó helynek főváros számára.) Péter czár 150,000 emberrel dolgoztata a’ nevérül nevezett városon. Némi tekintetben a’ bábelitorony építését lehetett látni , tizenkét nyelv vala teljes divatban. Egyszer ragály üte ki a’ munkások között, mellybe 12,000 ember halt bele. Midőn a’ fő város készen állott, az összeállított 120,000 munkásból csak 30,000 valt életben A’ homok puszták termékenyítése. Egy angol újságban hoszabb czikkely van a’ homok sivatag és sziklák termékennyé tételéről. Ez alkalommal az állitatik, hogy a’ puszták királynéja a’ Sahara is termékennyé tehető és nagy tőkepénzzé átváltoztatható. A’ bánásmód rövideden ez. Hat lábnyi távolságban lyukakat kell a’ homokba ásni, egy lábnyi mélyeket és széleseket. Ezek termékeny földdel töltessenek meg, mellyet térhordó barmokon hozhatni a’ vazisokbul. Ezen természetes edényekbe dinnye vagy tökmag vettetik vagy más a’ meleg ég alatt honoló növénynek magva. Jobban éjszak felé burgonyát (krumplit) és kukoriczát is ültethetni belé. A’ sziklákon találtató üregek, földdel megtöltve, szőlőtöknek szolgálnak jó alapul.—Azt hiszi az értekező angol , hogy e’ módon nem építtet fövényre. Literatúrai újdonságok• Épen most jelent meg ’s minden hiteles könyvárusnál megszerezhető. Pest városa’ terve az 1838-i vizáradás okozta új szabályozással, hivatalos források után a’ viz károsultak javára kiadva. Ezen mű nem csupán pesti lakosoknak, hanem hazánk bár melly tagjának igen érdekes útmutatóul szolgál, miután benne minden utcza, ’s jövendő építési terve magyar és német nyelven körülményesen feltalálható. A ra 1pgó forint, ’s miután még ,,Vizáradási terv“ czímű műből példányok megmaradtak, minden vevő ebből ráadásul egy ingyen példányt kap. Klestinszky eredeti színműveinek 2dik kötetét előfizetés útján hirdeti. Előfizetési ára 1 p. f. Előfizethetni minden hit, könyvárusnál és pesti politicai újság hivataloknál.