Hasznos Mulatságok, 1840. 1. félév (1-50. szám)
1840-01-22 / 7. szám
Gyapjú- és juhkereskedés. (Közsé a szab. Szlésiai hírlap jan. 6. 1840.) Nem régen egy lipcsei nevezetes gyapjukereskedőház bukása alkalmával azon megjegyzés tétetett, hogy a’ német gyapjukereskedésre nézve Angliával lényegi változás közelget. Mi ebben tökéletesen osztozunk ’s itt nehány körülményt idézünk fel, mellyek illy változásra mutatnak ’s azt feltételezik. Először ugyanis ezen kereskedés nem fizeték mindenkitől, kik eddigelé vele foglalkoztak, olly valódisággal és utánlátással, miszerint biztosan számolni lehetne arra, hogy derék vevőket kaphassunk ’s bírhassunk. Másodszor sokan idegen pénzzel munkálkodván kénytelenek valának, ha a’fizetés határideje belépett, akármilly áron eladni, miáltal a‘ vásárt magokra és másokra nézve elvonták. Harmadszor gyakran megtörtént, hogy tudatlanságból vagy álnokságból nem elég pontosan és szigorúan tevék a gyapjúsorsozást, következéskép a vevőket elijesztek. Végre negyedszer az angolok magába Németországba is feltalálók az utat, s a legnevezetesb gyárosok és gyapjúkereskedők itt a termesztmény honában teszik ( 20 ) annyi százakra is elegendő bizonyítvány. Minthogy tehát ama’ forgatást akármelly jármű (Gehwerk) is könnyen eszközölheti, világos, hogy a' tökéletes génben az egész szétrakás gépileg történik, noha jitost a’ mintánál a’ forgantyu kézzel forgattatik; és igy, mihelyt a* jármű hozzá illesztetik, a gép éjjel nappal folyvást dolgozhatik, mi végre a szétrakandó típusból 4—8, sőt több órára való is felrakható, é s így az erőmű folytonos munkásságban tartható. Ebből már következő számítás húzható: egy illy tökéletes gép minden 4 ó ra, vagy minden mellékes apróságokkal együtt legfölebb 6 óra alatt szétrak egy egy ciceró-ivet, 24 óra alatt tehát legalább ismet. A’ régi mód szerint egy szedő ugyanazon ív szétrakására legalább 6 órát fordít, és igy négy iv szétrakására szinte 24 órára van szüksége, de mivel napjában csak 10 órát dolgozik, e’ munkát csak 2 nap és 4 óra alatt végzi be. E’ szerint a' géppel megnyerni 2*a szedőt minden nap. — Továbbá, a’ nálam most felállított mintagép csak egyszerű erőművet ábrázol, azaz egy fogásra csak egy betűt szed le; de a’ tökélyesbített erő 2—3—4-szeresen, sőt többszörösen is dolgozhatik, ’s igy vele napjában 5—7’/a—10 ’s több szedőnek munkáját is végezhetni. Ez, gondolom, olly rendkívüli ’s igazán nagyszerű eredmény, millyet e’ nemben csak kívánhatni. (Folytatása következik.) bevásárlásikat. Még mint ötödik körülményt lehetne mindenesetre felhozni a’ megbízásokat és lefoglalásokat is, mellyeknél fogva, a’ termesztők, szeles ügyvivőktől elcsábítva, nagyobb reménységet arathatni reménysének, mintsem eladással a honi piaczokon. Mindezek után kénytelenek lesznek a német kereskedők lassan kint az angol vásárokról visszavonulni, és a’ tért az angoloknak átengedni. De valljon nem fog e ez káros befolyással lenni a’ német kereskedésre, ’s árcsökkenést és pangást okozni ! Ezen életkérdés alapos választ kíván. A’ szükség első hatalom ugyan az öszzeköttetésre, de a’ vélemény szinte olly fontos. Ha a’ német kereskedők kimaradnak a' vásárokról akkor gyérebb közlekedés áll be, minek szükségkép hatnia kell a’ véleményre. E’ mellett hazánknak károsulnia kell, ha a’ nyereség, mellyet eddig a’ honi gyapjukereskedők húztak, külföldiek kezébe esik. Nincs e itt épen semmi középút? Nekem úgy látszik, feltalálnék azt, ha a’ német gyapjukereskedők úgy rendelkeznének , hogy a’ külföldre szállítás mellett, a’ honi gyárosok számára is tartanának raktárakat, kiktől talán nagyobb, mindenesetre pedig jóval bizonyosabb nyereséget várhatnának , mint ama szállításoktól. Az említett gyárosoknak mindeddig egy vagy legfölebb két vásáron kelle mindig egész évi szükségeikre magukat ellátni, és csak azok, kik az ausztriai császárságban a pesti vásárokon veszik kellékeiket, bírnak azon jóval, hogy bevásárlásikat évenkint négyszer, azaz: épen annyiszor tehetik, a’ mennyiszer áruikat nagyban eladják. A’ haszon, melly ez által ezekre háramlik, szembetűnő, — az északnémetországi gyapjudolgozóknak pedig kétségkívül rövidséget kell okoznia annak, hogy ők ugyazon kényelemmel nem bírnak. Ezenfelül mind a két vásáron, mellyek kereskedőinknek körükben nyitva állnak , csak készpénzen vásárolhatnak , mi kereskedésük terjesztését gátolja. Kaphatnának csak kereskedőink becsületes gyapjukereskedésekben, az év minden szakában, és még hitelre gyapjút, úgy némelly szorgalmas gyáros majd fogná terjeszthetni és emelkedvébb űzhetni dolgát; a’ gyapjuneműk készítése pedig tetemesen gyarapodnék s egyszersmind javulnék is.• Az idő, melly már némelly jámbor kívánságot teljesite, itt is megteendi a’ magáét, mihez a’ már beállott, fentebb kijelelt körülmények együtt hatni fognak. — A’ juhkereskedésről is kívánok nehány szót felhozni. Erre nézve nekünk a’ kelet és dél-kelet nyitva áll. Lengyel- Orosz- és Magyarországba még mindig nagy számú nemes birka hajtatik honunkból. Ez által ártunk ugyan gyapjúnk becsének, de azért senki se fogja hazaszeretetét annyira csigázni, hogy külföldi vevőket, kik neki