Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-11-25 / 43. szám

Magyar művész Indiáb­an. A’ mű­vész Schöff­t József academiai festő, ki, valamint atyja pesti választó polgárnak , úgy az egész haza örömére született Pesten 1809be.— Kiskorában már megjuvatását mutatta a' festé­szethez, ’s atyja nem sokáig büntette fiát az annyi­ra unalmas latin szabályok tanulásával, hanem maga mellé vévén, mintha nemesebb kincsei fö­lött csak fiát kívánná örökösnek, azt szépmester­ségére nagy szorgalom­mal tanítgatta. Atyjától Bécsbe utazott, ’s az akadémia igazgatójánál azon kére­lem mellett mutatta be műveit, hogy annak párt­fogását kéri, mire az igazgató úr a’harmadik na­pot jelölte ki válassza adására, ’s a­ kitűzött napon igy szóllttá meg: „Fiam kegyed elvárhatja itt hat, hét hónapok lefolytét még segedelemhez juthat! mert igen sokan vannak nálam feljegyezve, de még azt sem kívánhatja ön, hogy például ennek mesterét megelőzze“ ’s egy tájképet mutatott ne­ki azon megjegyzés mellett: „hiszen illyen mun­ka nem jött még az én tudtommal Magyarország­ból“ azonban Schöfftnek örömkönyek gyűltek sze­meibe, mert a’ kép magyarországi volt ’s ő fes­tette. Két éveket élt el Pécsben ’s mielőtt onnan Olaszországba ment, haza jővén, hazáját majd egé­szen beutazta. — Rómában 3 évek egyéb miveit várossaiban pedig Olaszhonnak mint Florencz, Maj­­land, Velencze ’s a’t. 14 hónapok alatt gyűjtött tapasztalásokkal gazdagította művészi tudományait; Rómna tetején irt atyjának egynéhány sorokból álló levélkét, mellyben meglepetéséről szól mint a’ felkelő napot a’ magosságról megpillantó; úgy látszik igen sokat akart kifejezni azon egykét sza­vaival, mert záradékul azt jegyzi meg, hogy nyúl bőrrel bélelt kesztyű van kezén, mégis majd el­fagy, mit az irás maga bizonyít. — Párisban 18 hónapokat töltött el a’ műv­ész, ’s minthogy szán­déka volt Európának minden tartományait beu­tazni, miután a többi nevezetes városait Franczia­­országnak meglátogatta, haza nem jött egyenesen, Sveiczből Lipcsébe, innen Münchenen által Ty­­rolisba tette hazafelé útját. Ekkor már nagyobb részét beutazta pallérozott Európának, ’s hogy a’ föld barbár tartományainak még nagyobb kedvvel indulhasson,nőül vette Pesten egy nyugalmazott hadi tisztnek kisasszonyát, ki meg is mutatta, hogy a’ magyar minden nyomorúságot könnyen kiáll. Harmadik elutazását Bukarest és Jassin által tette Konstantinápolyba, hol a’ nagy úr által hivatal vállalására szólittatott fél havonként 500 ft fizetés mellett. De Schöff­t nem azt tartja, „ubi bene ibi patria, azért megköszönvén a’ nagyúrnak jó aka­ratját s az első karavánokkal Syria felé indult. Szép tájékokat tervezett naplójába a’ Sinai hegy­en,mellyek a többiv­el együtt Magyarországban lesznek kidolgozandók. Lehet, látta azon helyet is, hol üdvözitőnk előtt az örök élet emberei tisztel­­kedének. Volt a’ Szentföld minden nev­ezetes vá­rosaiban, ’s miután Egyptomnak régiségeit meg­tekintette, Arab és Perzsa tartományokon által Ba­­bylonba ment, melly város már Indiában van.­­­­Negyedik esztendeje, hogy nőstül Indiában lakik , ’s ez idő alatt annak lakosaival azoknak szokásai­val egészen megösmerkedett; ’s noha az időtül fogva mintegy 25 tudósításai érkeztek , mellyek igen nevezetes tárgyakat, de még nem igen hal­lottakat is foglalnak magokban, még is minthogy szándéka a’ művésznek a’ mint haza jön, a’ mi a’ jövő nyáron megtörténik, utazásáról egy könyvet kiadni, a’ tisztesség is úgy hozta magával, hogy kalandjait, vagy tapasztalásait elősorolv­án jogaiba ne avatkoznám. — A’nyáron múlt esztendeje, mi­dőn úgy hallottam én is más is, hogy Körösi Nagy Sándor Indiába utazott, megírtam Schöfftnek, hogy keresné fel hontársát; mire azon válassza érke­zett, hogy a’ kormány által is kérdezősködött, utána, de nem találja, mi igen természetes, mert én sürgönyt nem küldhettem, Körösi Nagy Sándor pedig már akkor a’ thébeti kormánynál vállalt hi­vatalt. Legutóbbi levelemben azt is megírtam ne­ki, hogy nemzeti dij vagy is közszeretet várja, ezt pedig annál nagyobb reménységgel tettem, minthogy igy sokkal érdekesebb lesz hazájára nézve, a sok másféléknél. Szent­iványi Antal: ( 170 ) A’ linzer (Rubia tinctoria, Krapp, Färberröthe.) (Dr. D­e­v­ai­s­e megvizsgálása szerint, Journal depharmacie című folyóiratban.) Ezen hasznos festőplántának sok ágas­­gyö­kere van. A’ gyökerek majd eloszlatnak, de fő­gyökérnek mindenkor legnagyobb átmérője van. Minden gyökérben az idomitás (structura) egyenlő marad. A’ gyökér középpontját vastag sejtszövet (Zeitgewebe) és szálszövet (Fassergerwebe) teszi. A’ gyökerek elébb halaványsárgák, későbben a’ kor a’ szint megváltoztatja.­­ A’ higság a’ gyökérben élő állapotjában, mikor vágatik , átlátszó. Akkor is midőn a’ microscopium által vizsgáltatik meg , nem látszik benne v­alami festék (pigmentum). Mi­­dőn pedig a’ megszáradt gyökerek a’vízben ismét meglágyittatnak, sárga festést észrev­esz az ember. Mihelyt a’ légkör (athmosphaera) a’ higságra mun­kálhat, a’nedv megzavartatik, savas lesz, sze­mes, ’s későbben rózsaszínű. A’kis szemek részint az alkohólban olvaszthatok. A’ jodtinctura ezek­nek nem ad kék szint. A’ gyökerek porrátörése előtt a’buzér nem vörös, vörös színe tehát az élettől egészen független chemiai megjelenés. A’ sárga fej-

Next