Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-07-15 / 5. szám

( 19 ) helvék, ’s a’ plafondboltozat cassetirozássokkal és stucca-ornamentumokkal, részint megaranyozva, részint barna vörös zöld és fehér aljon díszítve van. Az architectus mű­tervei szerint dolgoztának, aztán a’ szobrászok és képírók, a’ reliefeket job­badán Schwanthaler és Stieglmayer mintázák és valósiták az ornamentumhoz pedig Krampf, Levis, és Kern késziték a' mintákat. Lehetlen helyben nem hagyni a' király ízlését architektusa vá­lasztásában, ki annyi ésszel, ’s művészi jártasság­gal tudta mindezeket feltalálni s elintézni; minél fogva is e’ két nagyszerű épitvényt úgy lehet te­kinteni, mint egy öntésből kijutottat. A’ fejedelem nagy vonzalma a’ képző művé­szetek ’s a’ hasznos találmányok, mesterségek iránt oka, hogy Münchenben, Augsburgban és Norin­­bergában, képző művészeti academiák, politech­­nicumok, ’s festvény galleriák alapitvák, mi okozza a’ nép készségét a’ szép művek megbirálatában, hol magok a’ nőszemélyek is tudományosság és művészi jártasságra nézve a’ férfiakkal versenyez­nek. — Magyar hazánknak csaknem három annyi a’ népessége mint Bajorországnak, ’s mind a’mel­lett is, az egyik mint a’ másik intézet teljes hiá­nyát tapasztaljuk, ’s igy tehát maga a’ mód is hibázik művészeket nevelni. Ezek alapítása tar­toznék talán a’ legszükségesebbek közé, mellyekre közönségesen adakoznunk kellene, ezek által ser­­kentetvén­ fel a’ nép jobbra’s hasznosabbra,’s csak azután foglalhatván helyet a’ műveit nemzetek so­rában. Novák Dániel. Irányzott észrevételek Tolnás­ól, a hazai ’s külföldi tudósítások­­.Hasznos Mulatságok­ban 1839 fi?/­­ észt. 47. sz. alatt fejtegetett korszellemére Schnellerdt urnak. A’ francziáknak annyiszori status alapjai fel­­forgattatása koráról inkább azt kérdezendő, hogy mit födött fel az akkori korszellemi Felelet: a’határ­talan zivatarossággal teljes dulásokat, mellyek még sem hoztak, sem békességi, sem foganatos szabadsági, sem megelégedési jutalmat. Mi légyen tehát a’ korszellem ? A’korok szüleményeinek vé­leményeiben, ezeknek szüleményei történeteiből, vagy jótékonyságára, vagy gyűlöletességére nézve, mind a’ két vélemény megállapíthatónak tapasz­taltaik , azonban annak mivolta úgy tűnik fel, hogy az a századok alatt nevekedett embereknek, az elmúltakból nyert tapasztalásoknak abbéli eré­nyét teszi, melly által az emberek, a’ tökélesitési természetes ösztönöknél fogva is, jobb állomá­soknak alkottatására s előmozdítására igyekesznek. Mellyekből következik , hogy a’ jótékonysá­gai korszellemnek századok szerint önként kell beköszönteni, ama félének pedig gyűlöletességgel csak a’ veszteglő kísértetek megérése után az el­fajult indulatok által. — A’ mint is — a’ francziák elhagyván omlani a’ vésznek özönével kivívott res­publikái kormányukat, hunyorogva tűrték az ab­soluta monarchiát, miután mostani kormányuk­ban sem kivánnak megnyugodni. Illy állhatatlan­­ságok által sem férfiuságot, sem alapos gondolko­zást nem mutatnak, hanem azt tüntetik ki, hogy a’ nagy felvilágosodságok tévelygésében, végtére magok sem tudják, mit kellene akarni ? — Az an­golok a’pénz, és gazdaság által vezéreltetvén, kü­­lömböznek a’ k­özp­o­l­gár­ok­tó­l, kiket azon haszon keresésnek áldozva, Európának legnyomo­rultabb embereivé lesznek ; és még a’ vallás tekin­­tetébül, az emberi szabadságnak megtagadása által üldözvén, a’ polgári közjogoktól megfosztván, a’ meghasonlásoknak gyűlöletes következései boldog­talanságában sintődve magokat egy lelkesen gondol­kozó nemzetnek csodálatára érdemetlenitik. Mel­lyekre nézve, más nemzeteknek malmozó követése, gyengeség, ’s csak ön meggyőződéséből cselekedni, erőség, és az egyetértéshez való közelítés. Min­den kornak szelleme érezheti józan észszel, hogy nem a­ nép vagyon a’fejedelemért, hanem a’ fe­jedelem a’ népért, mivel az e’ nélkül nem is kép­zelhető, nem tagadhatja azt is, hogy a’ társasági tör­vényeknek fentartására szükséges, mivel az em­ber a’ kötelesség teljesítésére, természetes gyarló­ságában nem tökéletes, legyen az respublikál vagy mellyféle monarchiai kormány alatt, mivel az anar­chiái meg nem állhat. A’ nemzetnek, vagy népek­nek millió karjaiban létez a’ kimeríthetetlen kincs, nem pedig a’ kincsekkel halmozott szekrényekben; az lehet tehát csak egy országnak minden nehéz­ségeit bú nélkül meggyőző szilárd kormányzás, a’ melly azoknak iparjait nemcsak támogatja, hanem a’ szükséges módok által elő is segíti. Az embe­rek sorsa más nem lehet, mint a’ társasági köte­lességek mellett, vagyz művészeteket, vagy föld­művelést, vagy tudományosságot gyakorolva, ma­ga tápláltatását eszközölni; ha tehát a’ korszellem ezekben uj, és hasznosabb találmányokra virrad, akkor halad lelkesen ’s törvényesen, és megerő­síti azt, hogy mind kinek nagyobb, vagy kisebb boldogsága ön iparától, mellyre korlátlan pá­lyával bir, függ.­­ Következőleg, hogy nem a’ fejedelem rabjai, hanem ön törvényeiknek en­gedelmeskedni tartozó tagok, és iparuknak gyü­mölcs élvezői. A’ nemzetekben létező emberek nem lehetnek egyenlők, mert ha a’ nemességi külömböztetés­­ben fekvő aristocratia nem lészen is, még is fog­nak a’ vagyon mennyiség, vagy tudományosabbság által különbözni. — A’ magyar aristocratia leglel­kesebben részesíti polgár társait az emberek jogai­

Next