Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-09-16 / 23. szám
Pest 1840. Szerda, Sept. 16án HASZNOS 2-ik szám. •Második félév. 18-i Ofliki Törvény C "VII. Törvényczikkely* ^2 1836.'///. országgyűlésén alkotott 's úrbéri tárgyú törvényezik helyek némelly szakaszainak világositásukról '* részint módosításukról. (8. §. Folitatása.) Egyébiránt a törvénynek ezen rendelete az ölfa vágás és behordás tekintetében Posega, Verecze és Szerém vármegyékre nézve is kiterjesztetik ; amennyiben azonban az említett három megyékbeli némelly helységekben az ölfa vágás és behordás eddig gyakorlatban nem volt, úgy Temes, Torontál és Krassó vármegyékben is, hol a’ czim alatti úri adózás eddig sem hivatozott, az e’ részben fenálló szokás jövendőre is fentartatik. 9. §. Az 1836dik évi Yllrdik törvényczikkely ekkép bővíttetik. Megengedtetik , hogy a’ földesúr és jobbágy közti szabad egyesség által meghatározandó bizonyos általános summa fizetésével akár egyes jobbágyok, akár egész községek , földesúri tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat, fáz úri hatóság azonban sértetlen hagyatván tökéletesen és örök időkreígy megválthatják, hogy az oly szabad egyezkedésekből készült szerződések, mint úrbéri örökös kötések. Az 1836dik évi VIIIdikt. czikkedikában előszámlált eseteken kivűl, bár melly tekintetbeli felbontásoknak többé helye nem lészen,’s a’megváltás fejében lefizetett somma törvény előtt teljesen azon természetű leend, miilyen a’ megváltott úrbéri telek vala ; — ’s ennél fogva a’ törvény további rendelkezéséig határoztatik , hogy Ily megváltások eseteiben a’ megváltási tőke sommák a’törvények értelmében biztosított állapotban tartassanak, olly módon, hogy ha ezen megváltások koronái egyházi vagy közalapítványi jószágokban történtek, a’ megváltási tőke sommák teljesen biztosított állapot iráni fenntartására a’ magyar kir. Helytartótanács, és illetőleg a’ királyi Fiscus ügyeljen fel, és az, kit a’ megváltott úrbéri javak jövedelme illetett, azon tőke sommától járó kamatokat szedje, ha pedig magános javakban történnek, a’ megváltási sommára nézve törvényes jogaikat minden illető felek biztosíthassák. Egyébiránt Minden örök megváltási szerződések a’ szerződő feleknek szükséges példányokon felül még két példányban lesznek elkészítendők aláirandók, ’s végrehajtás előtt az illető megye közgyűlésének bemutandók ; — a közgyűlés egyik példányt levéltárába eltévén a’ másikat hasonlóképpen végrehajtás előtt a’ kir. Helytartótanácsnak fogja haladék nélkül megküldeni a’ végett, hogy Ő Felsége legfelsőbb felfigyelési jussánál fogva a’ kir. Helytartótanács által egyedül a’közadó állandó fundussának épségben tartására , és mennyire az örök megváltás koronái , egyházi vagy közalapitványi javakban történne, a’ megváltási sommának biztosítására felügyelhessen, ’s ha netalán az említett tekintetekből valamelly észrevételek léteznének , azokat a’ kir. Helytartótanács mentél előbb, ’s a’ mennyire lehet hat hónap alatt, az illető megyének megküldi, vagy ha illyetén észrevétel magát elő nem adná , arról is a’ megyét ugyan azon idő alatt tudósítja; nem tétetvén pedig az említett tekintetekből semmi észrevétel, a’ szerződés a’ megyei közgyűlésen kihirdettetik, éz azonnal teljesedésbe vétetik. 10. §. Az 1836di évi IXdik törvényczikkely 6-dikjához a’ tétetik, hogy miután a’jobbágyok árváik egész vagyonának tökéletes összeírása megkészittetik, annak a’ kerületi szolgabiró által bemutatandó egy példánya a’ köztörvényhatóságok levéltárukba is mindenkor tétessék be. 11. g. Az 1836dik évi Xdik törvényczikkely 4-dik §-ának rendelete oda is kiterjesztetik , hogy ezentúl a’ megyék úrbéri törvényszékeik a’ kir. Helytartótanácscsal hivatalosan levelezhetve, az úrbéri tárgyú felebbvit minden pereket ön maguk a’ kir. Helytartótanácshoz közvetetlenül felterjeszthetik. 12. § Ugyan azon Xdik törvényczikkely 5-dik §-nak 1-fő szám alatti szakasza annyiban szenved változtatást, hogy mind azok mik a’ földesúri munkára makacsságból meg nem jelenő jobbágyoknak megítélésük és büntetésük, ’s mind ezeknek módja tekintetében, feljebb a’ 7dikóban megállapítottak, a’ földesúri munkát resten vagy makacsságból épen a’ földesúr kárával tevő jobbágyokra is egyiránt kiterjesztetnek. 13. §. Ugyanazon Xdik törvényczikkely 5dik §-sa 3dik szám alatti a) b) és c) pontjainak rendeletei a kép világosittatnak, hogy a’ károk megbecsülésére alkalmaztatandó helybeli Elöljárók, vagy egyéb a’ dologhoz értők mindenkor eskedtessenek meg; különben pedig minden a’ szántóföldekben, rétekben, mezőkben, szőlőkben, erdőkben, kertekben ’s más akármelly helyen és néven lehető mindennemű ültetményekben készakarva történő kártételek tolvajságoknak tekintetvén az ollyas kártevők —akár nem nemesek, akár nemesek legyenek azok — mint egyenes tolvajok, valamint az erdők és más akármillyféle ültetménykre való felvigyázás végett rendelt őröknek megtámadói és sértői is, a’ büntető törvényszékek által, az ország törvényeiben kiszabott ’s vétségeik mivoltához mérséklendő büntetés alá vettessenek, ’s egyszersmind az áltatok okozott károkérti teljes elégtételre köteleztessenek. 14. §. Ugyanazon Xdik törvényczikkely 6dik §-nak a) b) c) d) és e) pontjai alatt foglalt rendelkezésekhez következők tétetnek, úgymint: 1- er Melly közbirtokosságokban nincs még behozva a’ törvényes arány és ennek behozatala végett a’ közbirtokosoknak egyike is az arányossággi pert megindítani és folytatni nem akarná, a’ jobbágyoknak nagyobb része pedig az úrbéri rendezést és öszvesitést kívánná: az olly közbirtokosok ellen a’ megyei tiszti ügyész, ön felperessége alatt, az alispányi szék előtt az arányossági pert törvényesen indítsa meg, ’s be is végeztesse. 2or Melly közbirtokosságokban az úrbéri rendezést a’ jobbágyoknak nagyobb része kívánja, a’ közösen tartandó urisz° k költségei viselésének, az 1836 dik évi Xlldik törvényczikkely 18 dikosa rendeletének ide is kiterjesztésével, a’ közbirtokosok közbirtokaik mivoltához mérsékelve, közösnek lenni kelletvén — az olly közbirtokos , ki a’ részben önként eleget tenni nem akarna, tartozásának viselésére a’ megyék tiszti ügyészeinek felperessége alatt szóbeli per útján szorittassék ; magában értetvén, hogy a’ nemesi udvar telkeket biró azon közbirtokosok, kiknek semmi úrbéri javaik és jobbágyaik nincsenek, az úrbéri rendezési perek miatt tartani kellett úriszékek költségeinek viselésében részt venni nem tartoznak.