Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-08-01 / 10. szám

Szom­b. Angus, lén HASZNOS Pest 1840. l6ik szám. Jf második félév. V­i­s­z li a fi s* Gasparich­­i­ „Eger* és Is­eves vár­­m­egye“ czimü értesítésére. Litterariai csarnok 2, 3, és 5dik szám alatti la­pokban megajándékozva látjuk a’ t- közönséget Heves vármegye jellemi képével, olly darabosan olly vastag ecsettel festettel ., hogy a’ reánk sü­tött bélyeg szerint Heves megyei még pedig tisza­­melléki gyárbul kerültnek vélnek, ha az aláírás nem bizonyitná, hogy Muraköz is nemz he­vesiekhez hasonlót.... Tagadhatatlan ugyan a’ hevesi opposition­ak néha a’ túlsúlyig űzött működése, — de közgyűlésünkön történt üldözésről, verekedéséről, — mellynek gyöngéd említésével megtisztelt bennünket a’­t. értesítő mit sem tudunk. — De egyedül Hevest ragadje-e az oppositio G. úrtul szabott határon túl? nem ta­pasztalható-e ez talán nagyobb mértékben is más vármegyék teremeiben? sőt a’miveltebb tartomá­­nyok nélkülözik-e ezt? — Angliának miveltebb állapotját honunkénál, ha egészen Pest és Neo­­grád volna is, már ha tizennyolez vagy húsz éves lányka állítana is ellenkezőt, talán még sem tagad­ná jó­l. bácsi! mégis mint értekezéséből kitűnik, már ott az oppositio megtette, mitől G. úr He­vesben, csak készül félni. Most is olvasunk O’Con­nell ellen emelt macska ’stb. hangokat, mellyeket rendithetlen szónoka Izlandnak baromiaknak ne­vez. — Ezek a’ miveit szigetben. — Miért mond­hatja tehát majd minden vármegyével közös he­vünkért „A’ szép és szelíd erény csak most újabb napokban kezd törni utat az elhagyott heves me­gyei nemes ifjú szivekhez.“ Légyen szabad kér­deznem: mi alapon nyugszik ezen állítmány ? hol ’s micsoda esetben ösmérteki G. az egész megyénk szellemi mintlétét; mert egy illy festvényre ko­rántsem elég egyszer Pestről Egerbe rándulni, vagy a’ szomszéd vármegyében néhány hónapot tölteni, már pedig a’ 1. értesítőnek minden megyékbeni ta­pasztalása ezen szűk körbe van szorítva. Köz­gyűlésünkön jelen nem volt, de ha lett is volna, ez épen nem alkalmas körülmény a­ társalkodás mód­jának kiszemelésére. Honnan— micsoda kútfőből meríti állítását? Valóban, olvasván értekezését, kel­le gyanítanom, hogy vagy Csízióból vagy pedig Kabalából számitá ki jellemi vonásunkat, de sze­rencsére néhány sorral tovább haladván kisült; hogy a­ tizenhárom éves Biri kisasszonytul hal­lotta, milly piszkosak a’ hevesiek Pest és Neograd szomszédságában is, hát beljebbi Hevesben Tisza­­mellett? és ezen remek kis teremtésnek ezüst han­gocskája olly szerencsés hatású volt K.. bácsira, hogy az logicájában nem csak megfogamzott, de két évre már gyümölcsöt is termett. De miért olly miveletlen a’ Tisza melléke? hisz itt is határos Pesttel; vagy épen azért mivel Neográddal nem ? — Hiszem ’s tudom hogy Tisza mellett is sok nemes házaknál reményét felülmúló elégedést lelne­k, és nem, Isten mentsen, sőt dí­szére válnék honunknak ha onnan ítélnék, hanem minden előítélet nélkül méltassa megtekintésére; különben hasonló leend tapasztalása Klimius Mik­lós földalatti utazásához, ki emberek helyett fákat látott, tapasztalásának hitele pedig­. de Manx-é­­val könnyen súlyegyenben fog állani. Azonban minden betyárságunk és durvaságunk mellett is szívből megbocsátunk G, úr vastag fo­gásiért, kit hasonlónak látunk olly képíróhoz , ki arczképet óhajtván letenni darabos festékével, olly torzképet mázol, mellyel az eredetivel megegyezni maga sem hisz. De nem csak megbocsátunk, sőt ha bennünk a’­roszat —­ mert minden hlyestül menteknek magunkat nem állíthatjuk —jobbítani akarja, vagy mint új Knigge, társalkodásra tanít, úgy egyszersmind nyújtjuk forró hálánkat azon egy alázatos figyelmeztetéssel kisérve, valamint állítása szerint „Az igazság szalad onnan hol go­romba vélekedéssel (?) szeplősitik be a’ széket, mel­lyet elfoglalni kellene— ’s ő — igazság soha nem fog kezet a’ betyársággal és darabossággal“; úgy szinte édes G. ur sem az erény, sem a’ mivelődés sem pedig a’ társalkodás goromba, betyár, durva neveletlen, piszkos ’s több efféle G. ur agyában foganzott nevekkel nem terjeszthető, ezekre csak azt mondjuk: Labris digna lactuca. Szükséges oda más is, ész ’stb. Lesznek kik nem helyeslik felszólamlásomat, hogy Cicerót nem követtem. Ubi múlta intent, paucis non offendor maculis. — Igaz, és ha egész megyére nem terjesztette volna állítását, hanem csak azokra kiknek társalkodása jobbítandó, mert nem áll Virgilius ezen logicája: Crimine ab una disce omnes. — elegendő jutalmazott lettem volna a’ fentebb említett epithetumok eltűréséért az ér­tekezés egyéb soraiból merített szép ösmeretekkel, de ha mindenütt olly felszegő ösmeretet szerez , mint Hevesben , úgy tán jobb volna azt el sem kezdeni. Tanácsot ad továbbá, „ki szereti hazáját annak sebeit szelíden kösse be“, mivel pedig lon­­gum iter per praecepta, breve, et efficax per exem­­pla, egyszersmind magisteriumot tesz a’ hevesi sebeken, azokat felette szelíden kötözvén.

Next