Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-09-16 / 23. szám

Pest 1840. Szerda, Sept. 16án HASZNOS 2-ik szám. •Második félév. 18-i Ofliki Törvény­ C "VII. Törvényczikkely* ^2 1836.'///. országgyűlésén alkotott 's úrbéri tár­gyú t­ör­vényezik helyek némelly szakaszainak világositá­­sukról '* részint módosításukról. (8. §. Foli­tatása.) Egyébiránt a t­­örvénynek ezen rendelete az ölfa vá­gás és behordás tekintetében Posega, Verecze és Szerém vármegyékre nézve is kiterjesztetik ; a­­mennyiben azon­ban az említett három megyékbeli némelly helységekben az ölfa vágás és behordás eddig gyakorlatban nem volt, úgy Tem­es, Torontál és Krassó vármegyékben is, hol a’ czim alatti úri adózás eddig sem hivatozott, az e’ rész­ben fenálló szokás jövendőre is fentartatik. 9. §. Az 1836dik évi Yllrdik törvényczikkely ekkép bővíttetik. Megengedtetik , hogy a’ földesúr és jobbágy közti szabad egyesség által meghatározandó bizonyos általános summa fizetésével akár egyes jobbágyok, akár egész köz­ségek , földesúri tartozásaikat, szolgálataikat és adózá­saikat, fáz úri hatóság azonban sértetlen hagyatván­ tökéletesen és örök időkre­­így megválthatják, hogy az o­ly szabad egyezkedésekből készült szerződések, mint úrbéri örökös kötések. Az 1836dik évi VIIIdik­t. czikk­edik­ában előszámlált eseteken kivű­l, bár m­elly tekin­­tetbeli felbontásoknak többé helye nem lészen,’s a’meg­váltás fejében lefizetett somma törvény előtt teljesen azon természetű leend, miilyen a’ megváltott úrbéri telek vala ; — ’s ennél fogva a’ törvény további rendelkezéséig ha­­tároztatik , hogy­­ Ily megváltások eseteiben a’ megváltási tőke som­­mák a’törvények értelmében biztosított állapotban tartas­sanak, olly módon, hogy ha ezen megváltások koronái egyházi vagy közalapítványi jószágokban történtek, a’ meg­váltási tőke sommák teljesen biztosított állapot iráni fenn­tartá­­sára a’ magyar kir. Helytartótanács, és illetőleg a’ királyi Fiscus ügyeljen fel, és az, kit a’ megváltott úr­béri javak jövedelme illetett, azon tőke sommától járó ka­matokat szedje, ha pedig magános javakban történnek, a’ megváltási sommára nézve törvényes jogaikat minden illető felek biztosíthassák. Egyébiránt Minden örök megváltási szerződések a’ szerződő fe­leknek szükséges példányokon felül még két példányban lesznek elkészítendők aláirandók, ’s végrehajtás előtt az illető megye közgyűlésének bemutandók ; — a­ közgyű­lés egyik példányt levéltárába eltévén a’ másikat hason­lóképpen végrehajtás előtt a’ kir. Helytartótanácsnak fog­ja haladék nélkül megküldeni a’ végett, hogy Ő Felsége legfelsőbb felfigyelési jussánál fogva a’ kir. Helytartó­tanács által egyedül a’közadó állandó fundussának épség­ben tartására , és mennyire az örök megváltás koronái , egyházi vagy közalapit­ványi javakban történne, a’ meg­váltási sommának biztosítására felügyelhessen, ’s ha ne­talán az említett tekintetekből valamelly észrevételek lé­teznének , azokat a’ kir. Helytartótanács mentél előbb, ’s a’ mennyire lehet hat hónap alatt, az illető megyének meg­küldi, vagy ha illyetén észrevétel magát elő nem adná , arról is a’ megyét ugyan azon idő alatt tudósítja; nem tétetvén pedig az említett tekintetekből semmi észrevétel, a’ szerződés a’ megyei közgyűlésen kihirdettetik, éz azon­nal teljesedésbe vétetik. 10. §. Az 1836di évi IXdik törvényczikkely 6-dik­jához a’ tétetik, hogy miután a’jobbágyok árváik egész vagyonának tökéletes összeírása m­egkészittetik, annak a’ kerületi szolgabiró által bemutatandó egy példánya a’ köztörvényhatóságok levéltárukba is mindenkor tétessék be. 11. g. Az 1836dik évi Xdik törvényczikkely 4-dik §-ának rendelete oda is kiterjesztetik , hogy ezentúl a’ me­gyék úrbéri törvényszékeik a’ kir. Helytartótanácscsal hi­vatalosan levelezhetve, az úrbéri tárgyú felebbvit minden pereket ön maguk a’ kir. Helytartótanácshoz közvetetle­­nül felterjeszthetik. 12. § Ugyan azon Xdik törvényczikkely 5-dik §-nak 1-fő szám alatti szakasza annyiban szenved változtatást, hogy mind azok mik a’ földesúri munkára makacsságból meg nem jelenő jobbágyoknak megítélésük és büntetésük, ’s mind ezeknek módja tekintetében, feljebb a’ 7dik­óban megállapítottak, a’ földesúri munkát resten vagy makacsság­ból épen a’ földesúr kárával tevő jobbágyokra is egy­­iránt kiterjesztetnek. 13. §. Ugyanazon Xdik törvényczikkely 5dik §-sa 3dik szám alatti a) b) és c) pontjainak rendeletei a kép világosittatnak, hogy a’ károk megbecsülésére alkalmaz­­tatandó helybeli Elöljárók, vagy egyéb a’ dologhoz értők mindenkor eskedtessenek meg; különben pedig minden a’ szántóföldekben, rétekben, mezőkben, szőlőkben, erdők­ben, kertekben ’s más akármelly helyen és néven lehető mindennemű ültetményekben készakarva történő kártételek tolvajságoknak tekintet­vén az ollyas kártevők —akár nem nemesek, akár nemesek legyenek azok — mint egyenes tolvajok, valamint az erdők és más akármillyféle ü­ltet­­ménykre való felvigyázás végett rendelt őröknek meg­­támadói és sértői is, a’ büntető törvényszékek által, az ország törvényeiben kiszabott ’s vétségeik mivoltához mér­­séklendő büntetés alá vettessenek, ’s egyszersmind az ál­tatok okozott károkérti teljes elégtételre köteleztessenek. 14. §. Ugyanazon Xdik törvényczikkely 6dik §-nak a) b) c) d) és e) pontjai alatt foglalt rendelkezésekhez következők tétetnek, úgymint: 1- er Melly közbirtokosságokban nincs még behozva a’ törvényes arány és ennek behozatala végett a’ közbir­tokosoknak egyike is az arányossággi pert megindítani és folytatni nem akarná, a’ jobbágyoknak nagyobb része pedig az úrbéri rendezést és öszvesitést kívánná: az olly közbirtokosok ellen a’ megyei tiszti ügyész, ön felperes­­sége alatt, az alispányi szék előtt az arányossági pert törvényesen indítsa meg, ’s be is végeztesse. 2­­or Melly közbirtokosságokban az úrbéri rendezést a’ jobbágyoknak nagyobb része kívánja, a’ közösen tar­tandó urisz°­ k költségei viselésének, az 1836 dik évi Xlldik törvényczikkely 18 dik­osa rendeletének ide is kiterjesz­tésével, a’ közbirtokosok közbirtokaik mivoltához mérsékel­ve, közösnek lenni kelletvén — az olly közbirtokos , ki a’ részben önként eleget tenni nem akarna, tartozásának viselésére a’ megyék tiszti ügyészeinek felperessége alatt szóbeli per útján szorittassék ; magában értetvén, hogy a’ nemesi udvar telkeket biró azon közbirtokosok, kiknek semmi úrbéri javaik és jobbágyaik nincsenek, az úrbéri rendezési perek miatt tartani kellett úriszékek költségei­nek viselésében részt venni nem tartoznak.

Next