Határőr, 1947 (2. évfolyam, 18-19. szám)

1947-06-20 / 18-19. szám

4 HATÁRŐR A Határőrnapok kultúreseményei Határőr­ napok keretében megtartott kultúr­­versenyek az V. hó 31-i záró-kultúrünnepéllyel végetértek. A versenyek pontot tettek egy év kultúrmun­­kájának a végére. De egyben új korszak kezdetét is jelentik a honvédség tömegkultúrájának fejlő­désében. A honvédség kultúrájának történetében már maga a verseny is egyedülálló esemény. Ez volt az első eset, amikor bajtársaink bebizonyíthat­ták, hogy kulturális téren is szakítva a múlt hibás nevelési rendszerével, új utakra léptek. Eddig még soha nem fordult elő, hogy 500 honvéd lépett volna a dobogóral, hogy bemutassa kultúr munkájának eredményét. A lezajlott versenyek és záró-kultúrünnepély egyúttal figyelmeztető is volt. Figyelmeztető azok részére, akik alábecsülték és gáncsolták a honvéd­kultúrát és művészi teljesítmények terén csak a „hivatásos“ művészeket voltak hajlandók a művé­szetet terjesztő új formát és fejlődést teremtő té­nyezőknek elismerni. Honvédek a dobogón . . . Ennek a mondatnak ma még valami különös csengése van. A jövőben azonban meg kell szoknunk, mert azt jelenti, hogy a honvédség igénye a kultúra­­terén is megválto­zott. Nemcsak mint szemlélő és hallgató, mint tevőleges résztvevő is részt kér és részt vesz az egyetemes­­népi kultúra megteremtésében és to­vábbfejlesztésében. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy nemcsak vala­mely egy alkalomra összeállított műsoros előadás­ról van szó, hanem az egyes hv.-díj­ak legjobbjai­nak bemutatkozásáról. Ennek az volt a célja­, hogy bebizonyítsa, miszerint a honvédség számára eddig idegen területen is képes valóban jó és művészi teljesítményt nyújtani. Az elért eredmény igazolta előző állításainkat, hogy ,,a határőr éppen olyan jól megállja­ a helyét az­­előadói emelvényen és a sportpályán is, mint felelősségteljes szolgálatának ellátásában“. Vessünk egy pillantást a Határőrség kulturális életére. A demokratikus nevelés hatása alatt új és teremtő erejű kultúrmunka bontakozott ki a hv.­­zlj-aknál. A népi írók műveinek megismerése a nép szokásainak, játékainak, dalainak elsajátítása és helyes természetes módon való előadása, voltak ennek a munkának elemei. . A hv.­zlj-ak kultúrcsoportjai előadást tartot­tak szerte az országban. Járták a falvakat, kap­csolatot teremtettek kulturális vonalon is a nép­pel. Bebizonyították, hogy ez a honvédség új népé és híven őrzi a magyar népi demokráciát. Az eddig végzett munkánk biztató ígéretével tekintettünk a „Határőr-napok“ kultúrversenyei elé, amelyek jelentős eredménnyel zárultak. De talán vegyük sorra őket: ! Május 27-én volt a szavalóverseny, 13 részt­vevővel. Kötelező vers József Attila: „Áradat“ c. verse volt, ezenkívül minden versenyző egy sza­badon választott verset szavalt. Ezek között Petőfi, Ady és József Attila versei mellett Gyóni Géza, Vörösmarty Mihály, stb. verseit hallottuk. A szavalók mindegyike nagy igyekezetről és komoly felkészültségről tett tanúságot. Különösen kitűnt a verseny második helyezettje, Kökény László honv., aki saját költeményét adta elő. E vers hűen tükrözte a demokratikus honvéd-gon­dolkozás módját és érzelem világát. A verseny végeredménye: 1. Asztalos Aladár högy. 2. Kökény László honv. 3. Orosz Zoltán szkv. 4. Kovács Lajos őrv. 5. Turóczi István őrv. Május 28-án tartottuk az énekversenyt. Itt szólóénekesek és énekkórusok vetélkedtek egy­mással az elsőségért. Felemelő érzés volt hallgatni bajtársainkat. Az ősi népi énekek és klasszikus dalok hangjai száll­tak, csengtek ajkukról, betöltve a termet és öröm­teljes órákat szerezve a hallgatóságnak. Meglepő és biztató ígérete volt a fejlődésnek az előadott dalok megválasztása és előadási formája. Gazdag hanganyag, jó előadás: mind azt bizonyította, hogy kellő gondosságai történtek az előkészületek. A szólóénekesek sok népdalt választottak, de hallottuk a Bartók—Kodály feldolgozású dalok mellett pl. Schubert: Ständchen-jét is. Énekkórusok 2—4 szólamú Kodály—Bartók műveket és katonadalokat adta­k elő. Kiemelkedett a versenyből az 5. hv. zlj. énekkórusa, amely Mo­zart: Tavaszi szerenád­jával remekelt. A verseny eredménye: Szólóénekesek: 1. Andó Mihály­szky: Ne menj rózsám a tarlóra ... Szabolcska: Grand Caféban. Kodály: Sár a zsomboly ... 2. Halmai Ferenc dr. Schubert: Ständchen. Mezei bokréta. 3. Lingl Márton­szky. Ha lennék egy leánykának (Markos F.) ! Kacsóh: Rákóczi megtérése. 4. Nagy László érv. Nyílik már a szarkaláb ... Egy rózsaszál szebbenl beszél... 5. Szabó Imre őrv. Juhász legény. Énekkórusok: 1. 5. hv. zlj. 2. 6. hv. zlj. 3. 8. hv. zlj. 4. 14. hv. zlj. 5. 9. hv. zlj. Kossuth Lajos azt üzente ... Mozart: Tavaszi szerenád. Hej kenyér, hej barna kenyér ... Garibaldi nótája. Hej sárelő, sárelő . . . Még azt mondják,­­nem illik . .. Dombon van a babám ... Ha zúg a szél, ha menydörög .. . Még azt mondják, nem illik . . . Erdő, erdő, de szép kerek erdő .. . V. 29-én és 30-án népi tánc és színjátszó ver­seny volt. Itt bontakozott ki az a nagyarányú fej­lődés, amit határvadászaink szabadszínjátszó cso­portjai elértek, amikor szakítva a múlt giccses és álnépies „paraszt-hercegnő“ és „bankigazgató­gépírónő“ szerelmi kettősével, népi játékot és népi tárgyú színműveket adtak elő.

Next