Határőr, 1949 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1949-01-21 / 1-3. szám

4 HATÁRŐR_______________________________________ Ilen­in és atutdeniel, Lenin nemcsak­­a Szovjetunió, hanem az egész emberiség nagy tanítómestere volt. Az egész világ dolgozói szeretettel emlegetik Lenin nevét, aki a marxizmust tovább fejlesztve alkal­mazta azt az imperializmus korszakára, meg­kezdte a dolgozók felszabadítását, mindenféle elnyomás ellen. A világ nagy igazi gondolkodói íme így beszélnek Leninről: HENRI BARBUSSE: M. . -------------------------------Mint villámcsapás a derült égből, úgy ért minket Lenin halála. 1921­. január 21-én halt meg 5­ éves korá­ban. Azoknak, akik a mindennapi munkában közvetlen kapcsolatban álltak vele, ez szinte hihetetlennek tűnt fel (a halál arra kényszerít bennünket, hogy higyjünk a hihetetlenben.) Nem tudják elképzelni, hogy elhagyta őket az az ember, aki az egész orosz forradalmat meg­testesítette, aki ezt a forradalmat agyában hordta ki, előkészítette, megvalósította és meg­mentette. Lenin, a történelem egyik legnagyobb és minden szempontból legtisztább alkotó egyé­nisége, az az ember, akinél többet még senki sem tett az emberekért... Mióta fennáll a szovjethatalom, Sztálin, amikor a szükség úgy kívánta, helyettesítette Lenint s most, hogy Lenin nincs többé, továbbra is betölti a helyét. S ez mindenek előtt azért lehetséges, mert Lenin már régen megteremtette a maga képmá­sát a párt személyében. Lenin sajátkezűleg ko­vácsolta ki­­ a pártot annak minden részletében, szilárdnak és szélesméretűnek, olyannak, amely hatalmas támaszpontokkal rendelkezik és győz­hetetlenül nyomul előre. Lenin a pártot tette a vezetés forrásává. Tévedne, aki azt mondaná, hogy Lenin pó­tolhatatlan volt. Bármennyire emberfölöttien nagy is volt Lenin — a párt lényege az, hogy nem ismer pótolhatatlanságot. Mikor Lenin megszűnt élni, munkáját más vette át... ... Az ember halála után csak a földön él tovább. Lenin él mindenütt, ahol forradalmárok vannak. De azt is mondhatjuk: senkiben sem testesültek meg annyira Lenin gondolatai és szavai, mint Sztálin­ban. Sztálin a ma Lenin-je. RALPH FOX: „ , , 7 ------------------------ Kevés ember, aki olyan munkabírással rendelkeznék, mint Lenin, ennek ellenére azonban, mindig racionálisan, rendsze­resen dolgozott. Rendszerint reggel 9 óra körül kelt fel, elolvasta az újságokat, vagy átnézte az új könyveket, amelyek figyelmét felkeltették. Ez eltartott 11 óráig, amikor megkezdődött a tulajdonképpeni munkanapja: fogadta az em­bereket, beszélgetett velük, tanácsokat adott a forradalom korszakát élő óriási ország életének ezerféle kérdésével, aztán részt vett a párt Köz­ponti Bizottsága és a Politbüro ülésén, cikket írt (egészen a betegségéig, csak nagyon ritkán diktálta a cikkeit). Beszédeire készült. Ritkán hagyta el a dolgozószobáját késő éjszaka előtt és gyakran hajnalig is ott ült. Lenin minden beszéde, röpirata vagy cikke szilárd, kristály­­tiszta gondolatokat foglal magában, olyan pro­blémákról, amelyek a világ politikusainak kilenc tizedrészét zavarba hoznák. Stílusa gondolatai­hoz hasonlóan szilárd és világos, egyszerű és egyenes, telve világos és egyszerű hasonlatok­kal, elmésséggel és humorral. Ez a hatalmas energiájú ember, aki nagyon szerette a természetet és a gyerekeket, ez az éles humorú és a társalgásban közvetlen ember, aki amellett impulzív is tudott lenni, ez a tempera­mentumos ember, aki azonban temperamentu­mát mindig törhetetlen akarattal és férfiasan tartotta féken, ez az ember, akiben a lángész minden ismérve egyesült de a lángelméknek tu­lajdonított afektálás nélkül, aki tudott szeretni s akit határtalanul szerettek, — ez az ember új korszakot nyitott meg az emberiség történeté­ben: egyszemélyben filozófus és népvezér is volt: mint a tömegek vezére szerette a tömege­ket és éppen azért, mert szerette a tömegeket, gyűlölte a képmutatást, a sokaknak kevesek ál­tal való kegyetlen kizsákmányolását és elnyo­mását. MARTIN ANDERSEN NEXŐ: je_ lentősége a nemzetközi proletár-mozgalom szá­mára felbecsülhetetlen. Lenin lángesze egyesí­tette magában a tervező és megvalósított, új cé­lokat mutat a kultúra képviselőinek: a passzív szemlélet világából a cselekvés, a tettek vilá­gába vezeti őket. A proletariátus felszabadító harca új lendületet kapott. A munkásmozgalmat nem lehet többé visszafordítani. Lenin életet le­helt azokba az erőkbe, melyekt az emberiség ha­ladásáért harcolnak. THEODOR DREISER: A Lenin­ felszaba­­dította orosz nép sohasem fogja eltűrni, hogy újból leigázzák, rabszolgává tegyék. Lenin szel­lemétől áthatva harcolni fog. E harc kimenete­lében én nem kételkedem. Lenin és szovjetál­lama győzni fognak. BERNARD SHAW= BoMos ^ hat évvel ezelőtt, amikor az angol sajtó a rá­galmak olyan özönével árasztotta el Lenint, amelyhez még az 1780-ban George Washington ak&L­­őr vadaim­ávok b­ánnak Nagy emberek Leninről

Next