Határőr, 1957 (12. évfolyam, 1-47. szám)
1957-01-10 / 1. szám
.............. .,1................... (hied iwjjyak, fial, hazám.!5 uh). e. lélek, JCil neubvék, ka. Lujzáit 'Íf,on mwkiélek ?“ nyeróFi sAnooki HATÁRŐR Uj formában megjelenő újsággal köszöntjük olvasóinkat az 1957-es esztendőben. Lapunk címlapjára a „Határőr" nevet írtuk, s minden olvasónak barátja, hű segítője, tanítója, nevelője és szórakoztatója akarunk lenni. Segítséget, tanácsot akarunk adni a szolgálatellátáshoz, a határőr mesterség elsajátításához, a határsértők elleni küzdelemhez. A határőr-élet nem könynyű. Sok nehézséget, akadályt kell leküzdeni azoknak, akik hazánk határát vigyázzák éjjel, nappal, esőben és hózivatarban. Bejárjuk határőr bajtársainkkal együtt a gyakorlótereket, a portyautakat, a hegyek, s völgyek ölén húzódó járőrcsapásokat, lapunk minden olvasójának igaz barátja szeretnénk lenni, örömökben és gondokban egyaránt. Ehhez kérünk bizalmat és támogatást, minden határőrtől, tiszthelyettestől, tiszttől és parancsnoktól egyaránt. Nehéz és felelősségteljes feladataink ellátására lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy munkánkra bizalommal és megbecsüléssel tekintenek a hazájukat szerető becsületes emberek. Nehéz helyzetünkben velünk van a haladó emberiség, az emberiség jobbik fele és azt kívánják, hogy harcunkat győzelmesen tudjuk végigharcolni. Ezért ápoljuk lapunkban kapcsolatainkat a szomszéd népekkel. A mi népünk történelme során a magyar vitézség és bátorság, hősi helytállás igen sok példáját találjuk. A végvári vitézek, kiknek hősiességét énekelte Balassi Bálint, Rákóczi, Bocskai, Kossuth, Bem vörössipkás honvédei, a Tanácsköztársaság vöröskatonái — kiknek hősiességét sok költő zengte dalában, a mi példaképeink. Az ő dicső példájuk lelkesítsen bennünket jelenkori harcunkban, s az ő tetteiket követve álljunk helyt hazánk határain. Forró hazaszeretet, hivatástudat, határőrbecsület — ez az, amelyre nevelni, tanítani akarjuk lapunk minden olvasóját s ezekkel a gondolatokkal indítjuk útjára megújult lapunkat A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HATÁRŐRSÉGÉNEK LAPJA HATÁROS 4 kormány nyilatkozata Hosszú hetek óta feszült várakozás előzte meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány nyilatkozatát a legfontosabb soron lévő kérdésekről. Anélkül, hogy a január hatodikai kormánynyilatkozat széles népi visszhangjának, elébe vágnánk, megállapíthatjuk, hogy ez olyan nyilatkozat, amelyet a magyar nép várt, olyan nyilatkozat, amely kifejezi a becsületes magyar emberek millióinak óhajait, nézeteit, vágyait. A kormánynyilatkozat határozottan leszögezi, hogy a tragikus ellenforradalmi események útját Nagy Imre kormányának árulása nyitotta meg. Ilyen körülmények között, a kormány kérésére a proletár nemzetköziség elve alapján, léptek közbe a szovjet alakulatok, hogy megvédjék a magyar nép szocialista vívmányait. Ez kiváltotta az osztályellenség és a nemzetközi imperializmus veszett dühét. Az uszítók támadásai azonban nem ingathatnak meg bennünket: az ellenforradalmároknak akkor sem biztosítunk szabadságot, ha bármilyen demokratikus jelszavakkal álcázzák is ellenforradalmi törekvéseiket. A kormánynyiltkozat állástfoglal az anarchikus és kispolgári nézetekkel szemben, amelyek a kidemokratizálás” és „sztálintalanítás" jelszavát lepelnek használták fel az államhatalom gyengítésére. Pedig hazánkban a mi államunk testesíti meg a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát. Az államhatalom erősítésével és további demokratizálásával kapcsolatban e nagyjelentőségű nyilatkozat többi között hangsúlyozza, hogy növekedni kell a választott államhatalmi szervek jogkörének, a hogy ezeknek a szerveknek helyes határozatokat kell hozniuk az ország és a nép érdekében. A kormány elhatározott szándéka a felduzzasztott bürokratikus állami apparátus nagyméretű csökkentése, ami egyben a munkások vállára nehezedő teher csökkentését is jelenti. Napirenden lévő gazdasági intézkedéseinkkel kapcsolatban hangsúlyozza a nyilatkozat, hogy súlyos gazdasági helyzetünkben ismét elhangzottak azoknak érvei, akik szerint „nyugati kölcsön nélkül Magyarország nem boldogul". A nyilatkozat hangsúlyozza, örömmel fogadunk minden kölcsönt — kapitalista kölcsönt is, — de semmiféle politikai feltételhez kötött kölcsönt nem fogadunk el Gazdasági lehetőségeink az ország életének normalizálására ma sokkal jobbak, mint 1945- ben. A munkanélküliség átmeneti lesz, s ebben az időszakban is a kormány egész sor intézkedéssel segíti azoknak helyzetét, akik ideiglenesen munkanélküliekké váltak. Az ipar feladatairól és a tervgazdálkodásról szólva a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a második ötéves terv helyett 1957-ben egyéves terv, utána pedig esetleg hároméves terv alapján dolgozunk. A tervezés fő célja: az életsávvonal emelése. A belgazdaság feladataival kapcsolatban a kormány állást foglal a belterjesség fejlesztése, a szövetkezés, a hazánkban már korábban elterjedt társulási és szövetkezési formák, a gépállomások rendszerének fenntartása mellett. A gépállomásokat az egyéni termelők is igénybe vehetik. A törvény teljes szigorával fognak fellépni a dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vagyonának megcsonkításával szemben. A kormány bizonyos korlátozott ingatlamforgalmat lehetővé tesz. A családi birtok azonban a vásárolt földdel együtt sem haladhatja meg a 20—25 holdat. A kormánynyilatkozat a gazdaságvezetés módszereivel is foglalkozik, aláhúzva, hogy a túlzott központosítás csökkentése nem jelenti a központi irányítás megsemmisítését. A munkástanácsok hivatása a vezetés bürokráciamentessé tétele, s az ipar szocialista állami vezetésének segítése. A művelődésről szólva a kormánynyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szabadságot és támogatást kívánunk biztosítani politikai pártállásra való tekintet nélkül minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szocializmus ellenségeit! A nyilatkozat külpolitikai része hangsúlyozza, hogy november 4-én, amikor a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felvette a harcot az ellenforradalom ellen, — egyben a magyar nemzeti függetlenség szent ügyéért is síkra szállt! A kormány külpolitikáját továbbra is a dolgozók nemzetközi szolidaritására, a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival való tartós szövetségre alapozza. Aláhúzza a kormánynyilatkozat, hogy a Szovjetunió, amely 1945- ben felszabadított bennünket, ezúttal másodszor is felbecsülhetetlen segítséget nyújtott népünknek, amikor segítséget nyújtott az ellenforradalmi imperialista támadás , leverésében. Sztálin életének utolsó szakaszában voltak zavaró körülmények a magyar—szovjet viszonyban, ezeknek jórészét azonban már teljes egyetértésben felszámoltuk. A magyar—szovjet viszony minden kérdését a jövőben is a szovjet kormány október 30-i deklarációjának szellemében fogjuk rendezni a proletárinternacimalázimis, a kölcsönös egyenlőség elveinek megfelelően. A kormánynyilatkozat befejező része erőteljesen, síkraszáll a nemzet haladó erőinek összefogása melllett.* Ez a nyilatkozat minden bizonnyal nagy visszhangot kelt majd határőr egységeinknél is. Személyi állományunk, amely vére hullatásával is hitet tett a szocializmus ügye mellett, büszkén tekint az ellenforradalom, elleni harc s a magyar viszonyoknak megfelelő szocialista építés e nagyjelentőségű dokumentumára. "