A Hazáért, 1970 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1970-02-25 / 8. szám

Baráti üdvözlet Az Alekszandr Nyevszkij-renddel kitüntetett, 336. határőrezred vete­ránjai nevében a Hazáért munkatársainak, valamint minden barátunknak, a magyar határőröknek, üdvözletünket küldjük a Magyar Népköztársaság fővárosának, Budapestnek a fasiszta német iga alóli felszabadulása 35. év­fordulója alkalmából. A szovjet és magyar katonák barátsága és kapcsolatai nap mint nap erősödnek és fejlődnek. Bennünket, veteránokat örömmel és büszkeséggel töltenek el a Magyar Népköztársaság dolgozóinak sikerei, melyeket az új, szocialista hazájuk építésében elérnek. Szívből érezzük, hogy a szovjet hadsereg katonáinak, bajtársainknak kiontott vére és élete nem volt hiába­való áldozat. A Szovjetunióban széles körben megemlékeznek Budapest és Magyar­­ország fasizmus alóli felszabadulásának 25. évfordulójáról. A Pogranyicsnyik szerkesztőségében is találkozóra hívták meg a budapesti és magyarországi felszabadító harcok résztvevőit. Az ünnep alkalmából, én és „budapesti” bajtársaim harcostársai üdvöz­letünket küldjük, és sok sikert kívánunk a szolgálatban, a kiképzésben és sok boldogságot az életben! Üdvözlet önöknek, barátaink, a nagy ünnep alkalmából! V. NYIKOLSZKIJ ny. ezredes, az Alekszandr Nyevszkij-renddel kitüntetett, 336. Budapesti Határőrezred 1. lövész zászlóaljának egykori parancsnoka Nemcsak a munka a fontos... Hivatalos összefoglaló nevük: műszaki technikai gépcsoport, de többnyire csak így ismerik őket: a nehézgép-szakasz és sok­szor csak így vélekednek róluk: a nehéz­fiúk. Az utóbbi elnevezés kettős értelmű: „ne­hezek”, mert igen súlyos és nagy teljesít­ményű gépekkel végzik a határőrizetet se­gítő munkájukat és „nehezek”, mert a gép­kezelők öltözéke és mozgása, munka és szerelés közben nem mindenkor alakias. Nagy múltjuk, hagyományuk még nincs. Mindössze két éve kezdtek önállóan dol­gozni, munkájuk és munkahelyük változó, egyik nap itt, két nap múlva másutt, aho­gyan a munka kívánja. Talán ezért is alakult ki róluk kétfajta vélemény. A két vélemény a két szélsőség. Az egyik az: könnyű nekik, nem kell szolgálatot adniuk, nekik nincs büntetle­nük. Ezt a véleményt főleg az őrsön levők hangoztatják. (Ülne csak egyikük is napi nyolc-tíz órát a 100 lóerős Diesel lánctal­pas munkagép vezetőfülkéjében, biztosan másként vélekedne!) A másik: fegyelmezetlenek, öltözékük ál­landóan rendetlen. Ez főként a hivatásos állomány véleménye, és van benne sok igazság. De így magában csak részigazság. Mit mutatnak a szakasz tevékenységét megörökítő számok? 1969-ben 4875 üzemórát dolgoztak. Meg­mozgattak 92 373 köbméter földet, a gé­pekkel és járművekkel megtettek 58 331 kilométert,­­ lát­­tak 20 600 folyóméter ár­kot, elegyengettek 201 055 négyzetméter földet. Mindezt baleset nélkül. Emellett, év közben a lövészeteket 97 százalékos ki­válóra hajtották végre, az elméleti vizsgá­kon 3,9—4,3-es átlagokat értek el, annak ellenére, hogy esetenként egymástól 100— 200 kilométer távolságban, 5—6 munkacso­portban dolgoztak, önállóan, hivatásos ál­lományú felügyelete nélkül. Egész évben nem történt rendkívüli esemény, bűncse­lekmény, kirívó fegyelemsértés, viszont 165 esetben részesültek dicséretben, egyénen­ként vagy együtt, a jól végzett munkáért. Tízen érték el az egység élenjárója címet, heten harmadosztályú gépjárművezetők lettek. Igen, de az alakiság ... — Nem tagadom, ezen a téren van prob­léma. Igyekszünk javítani a helyzeten, de sokszor igaztalan vád ér bennünket — mondta Nagy Kálmán százados, a szakasz parancsnoka. — Munka közben a gépek kezelésénél a poros, olajos munkavégzés, karbantartás, több órás gépzaj után szük­ségkörletekben, ideiglenes szálláson nehéz megőrizni a katonásságot. Amikor a nagy hóviharok dúltak, közü­lük többen 2—3 napot ültek egyfolytában a lánctalpasok vezetőfülkéiben, hogy az őr­sök élelmiszert kapjanak, hogy Kőszegen és Szombathelyen, meg a két város kör­nyékén közlekedni lehessen. Egy a vezényszó, egy a végrehajtás! Ez az egykori rajparancsnokom által sokat is­mételt mondás jutott eszembe, amikor be­léptünk az ünnepi személyi állomány­gyű­lés helyszínére. Itt feszes vigyázzál, a ve­zényszó pontos végrehajtásával fogadták Koncsik István alezredes elvtársat (sze­mük mintha azt mondta volna: ugye, mi­lyen katonásak vagyunk?!), aki átadta az 1969-es évi szocialista versenymozgalom­ban tanúsított szorgalmuk elismeréséül a zászlót, az oklevelet és a pénzjutalmakat. Nehézfiúk. Év közben néha alaklatla­­nok voltak, de hiánytalanul megtették azt, amit elvártak tőlük. Közös erővel meg­szerezték az Élenjáró szakasz címet és eb­ben az évben a kiváló szintet akarják tel­jesíteni, így teremtenek maguknak és utó­daiknak követendő hagyományt a munka végzése terén. Az alakiságban ők akarnak követni másokat. Simola Ferenc őrnagy : M 1 A nehézfiúk elnyerték az Élenjáró szakasz címet (Király Róbert határőr felvétele) A jubileumi évfordulókra nekünk határőröknek is mindenekelőtt tettekkel kell készülnünk. A ha­tárőrizeti feladatok eredményes végre­hajtásának egyik fontos feltétele, hogy a személyi állomány ismerje, értse fel­adatát, öntevékenyen, a legjobb tudásá­val vegyen részt a közös célkitűzések megvalósításában. Szocialista hazánk határait csak olyan fiatalok képesek eredményesen őrizni, akik eligazodnak a politikai esemé­nyekben, ismerik, értik a párt politiká­ját, tudnak és akarnak tettekkel bizo­nyítani. A hozzánk bevonuló fiatalok viszony­lag hamar beilleszkednek a katonakö­zösségekbe, alkalmazkodnak az új és szigorú követelményekhez. Érdeklőd­nek, tanulnak, segítik egymást és több­ségük becsületesen végrehajtja felada­tát. De mindez nem történik spontán módon. A fiataloknak segítségre, ta­nácsra, irányításra van szükségük. Ha­tárőreink politikai felkészítése és a jó szellemű közösségek kialakítása terv­szerű, következetes, az egész hivatásos állomány aktív részvételével megvaló­sított nevelőmunkát igényel. A politikai tömegmunka célja a ha­tárőrségnél mindig az volt és most is az, hogy a határőrizeti feladatok végre­hajtására felkészítse, mozgósítsa a sze­mélyi állományt. Az MSZMP követke­zetes, a tömegek által helyeselt és elfo­gadott politikája a határőrségnél is kedvező feltételeket biztosít e munka végzéséhez. Megszilárdult az egyszemé­lyi vezetés, növekedett a pártszerveze­tek tekintélye és befolyása, a kommu­nisták többsége aktívan és felkészülten végzi a határőrfiatalok nevelését és a KISZ-szervezetek is egyre jelentősebb szerepet töltenek be ebben a tevékeny­ségben. A politikai nevelőmunka hatékony­ságának növekedése hozzájárult a személyi állomány felelősség­­érzetének erősítéséhez. A hivatásos és sorállomány — kiélezett és bonyolult helyzetekben is — tettekkel bizonyítot­ta politikai érettségét. Feladataink az 1970-es évben nagyok és sokoldalúak, de végrehajtásukhoz a körülmények és feltételek is kedvezőb­bek, megalapozottabbak. További fej­lődésünk alapját és biztosítékát jelen­tik az elmúlt évben elért eredmények Ismerjük a politikai tömegmunka leg­jellemzőbb fogyatékosságait, hibáit is, tehát minden szinten intézkedéseket le­het tenni azok megszüntetésére. Ez évi munkánk szerves része és folytatása lesz az eddig végzett felvilágosító, ne­velő tevékenységünknek. A célkitűzések és alapvető feladatok sem újak, de eze­ket — több vonatkozásban — változó körülmények között kell megvalósíta­nunk. A körülmények figyelembevételével, a jubileumi események és az MSZMP X. kongresszusával összefüggő politi­kai feladatok gondos megszervezésével, az ünnepségek értelemre ható hangula­tával a politikai tömegmunkának haté­konyan kell segítenie a személyi állo­mány erkölcsi, politikai egységének szi­lárdítását és az eredményes határőri­zetet. A tartalmi és szervezési feladatokat a Központi Bizottság határozatai alapján, az MSZMP Határőrségi Bizottság 1967. január 3-i, május 23-i, a végrehajtó bi­zottság 1968. január 28-i és 1969. októ­ber 22-i határozata szerint kell végez­nünk. A politikai szervek tevékenysé­gére vonatkozó feladatokat a politikai csoportfőnök elvtárs külön utasításban határozta, meg. Az egyszemélyi vezetők, parancsno­kok és a politikai szervek — a párt- és KISZ-szervezetek sokoldalú támogatá­sával — már a kiadott intézkedések végrehajtásán dolgoznak. Nagy felelős­séget jelent ez mindazok számára, akik részt vesznek a politikai munka irányí­tásában, szervezésében és végzésében Az eredményes munkának sok össze­tevője van, ezek közül néhány fontos kérdésre szeretném a figyelmet fel­hívni. jelzett dokumentumokban meg­határozott célkitűzések, elvek és feladatok egységes értelmezése alapvető feltétele annak, hogy a politi­kai tömegmunkában még helyenként és esetenként tapasztalt hiányosságok, hi­bák megszűnjenek és az eredményes módszerek általánossá váljanak. Ezért szükséges, hogy minden szinten folya­matosan tanulmányozzák a határőrségi és a kerületi pártbizottságok határoza­tait, állásfoglalásait, a politikai csoport­főnök elvtárs utasításait. Helyes, ha a politikai osztályok rendszeresen vizs­gálják, elemzik a felvilágosító munka hatékonyságát , és az országos tapasz­talatokat figyelembe véve — öntevé­kenyen fejlesztik a nevelési célkitűzé­sek megvalósítását legjobban segítő formákat, módszereket. Így az alegysé­geknél is megszűnnek azok a — ma még több helyen előforduló — hiá­nyosságok, amelyek csökkentették a politikai tömegmunka eredményessé­gét. (Mint például az előadók eseten­kénti felkészületlensége, a személyi ál­lomány hangulatának, érdeklődésének felszínes ismerete, a meggyőző érvelés hiánya.) Felkészültségüknél, tapasztaltságuk­­nál fogva a hivatásos állomány tagjai nemcsak a katonai feladatok végrehaj­tásának megszervezésében töltenek be irányító szerepet, hanem a fiatalok ne­velésében is. Minél megalapozottabb el­méleti és módszertani felkészültséggel rendelkeznek, annál eredményesebben töltik be ezt a szerepüket, annál meg­győzőbben magyarázzák a párt politi­káját így tudnak a katonaközösségek természetes vezetőivé, beosztottjaik ta­nítójává, barátjává és nem ritkán kö­vetendő példaképévé válni. Ezért jelent folyamatos feladatot a hivatásos állo­mány politikai, pedagógiai, lélektani képzettségének fejlesztése, a gyakorlati tapasztalatok megvitatása és általánosí­tása. A hivatásos és sorállomány kap­csolatának jó tradíciói vannak. Az elvtársi kapcsolat alapja a cél és érdekközösség. Ezt teszi tartal­masabbá és emberileg is közvetlenebbé, ha a vezetők jól megismerik a bevonuló fiatalokat, s — életkori sajátosságaikat figyelembe véve — megértik elképzelé­seiket, vágyaikat. Segítenek életcéljuk kialakításában és gondjaik, problémáik megoldásában. A kialakult és erősödő bizalom, a jó tömegkapcsolat megköny­­nyíti, érzelmileg is hatékonyabbá teszi a nevelő munkát. A katonafiatalok is szeretik, ha elöljáróik meghallgatják véleményüket, türelemmel és meggyő­ző érvekkel adnak választ kérdéseikre, esetleges kételyeikre. De azt is igénylik, hogy őszintén ismertessék velük a ró­luk, munkájukról, magatartásukról ki­alakított véleményt. Mindez fokozza aktivitásukat, fejleszti kezdeményező­készségüket. A politikai tömegmunka sikere nagyrészt attól függ, hogy az ér­dekeltek milyen mértékben ismerik fel a tanulás, tájékozódás , a politizálás szükségességét. A KISZ-szervezetek sokat tettek azért, hogy a határőrök igényeljék a színvonalas politikai tájékoztatást, se­gítsék egymást az ismeretek elsajátítá­sában, hogy közösségi emberként gon­dolkodjanak és cselekedjenek. A jubileumi évfordulókra való fel­készülés lehetőséget ad arra, hogy a KISZ-szervezetek, az if­júsági munka színességével és érdekes­ségével, még eredményesebben segítsék a fiatalok kommunista nevelését. Hazánk felszabadulásának negyedszáz­­ados évfordulóján büszkén tekinthe­tünk vissza a megtett útra. És jó érzés tudni azt is, hogy társadalmunk fejlő­désével párhuzamosan erősödött, szilár­dult a határőrség erkölcsi-politikai egy­sége. Egymást segítve, összefogott erővel értük el eredményeinket — a jövőben is így tudjuk sikeresen végrehajtani feladatainkat. Bányai Tibor alezredes A • • • • KÖZÖS CÉLOKÉRT HAZAÉRT 3

Next