A Hazáért, 1970 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1970-01-14 / 2. szám

Meghalt 1970. január 10-én este a szovjet televízióban, a Háború és béke negyedik részének vetítése után, a képernyőn megjelent Pa­vel Beljajev portréja, s a szovjet emberek milliói megdöbbenve hallgatták a gyászhírt: a halál elragad­ta az élők sorából a hős űrpilóta ezredest. A világ 1965. március 18-án tanulta meg Belja­jev nevét. Ezen a napon, moszkvai idő szerint 10 órakor, rajtolt a bajkonuri űrrepülőtérről a Voszhod– 2, parancsnoka Pavel Bel­jajev ezredes, másodpiló­tája pedig Alekszej Leo­nov űrhajós alezredes volt. Kilencven perccel a felbo­csátást követően, a Föld körüli pálya második for­dulójában felcsendült Bel­jajev hangja. A szovjet földi irányító központnak, de tulajdonképpen az egész emberiségnek jelentette: „Föld! Itt Gyémánt! Az ember kilépett a világűr­be.” Ez az ember Alek­szej Leonov volt. Beljajev kapcsolta ki elsőként az űrhajó autó- Beljajev matikus berendezését, s vezérelte kézirányítással a Voszhod—2-t a kijelölt földi körzetbe. Űrhajós társai, akiknek a róla szóló megemlékezé­sét a Krasznaja Zvezda vasárnapi száma közli, a Gagarin adta jellemzést elevenítik fel Beljajevről: „A gyakorlatban bizonyí­totta be, hogy az állhata­tosság és a bátorság fő tu­lajdonsága.” Nemcsak kiváló űrpilóta volt — írják társai, felvá­zolva életútját attól a pil­lanattól fogva, hogy 16 éves korában önként je­lentkezett a frontra —, hanem igazi elvtárs és ba­rát. A szovjet hadsereg moszkvai központi házán fekete gyászlobogó leng. Feldíszítették a Vörös zászló-termet, ahol elhe­lyezték Beljajev koporsó­ját. A moszkvaiak fájdal­mas búcsúja Beljajevtől hétfőn kezdődött. A koz­mosz hősét január 13-án kísérték utolsó útjára a novogyevicsevói temetőbe. Határozottság, figyelem Nem mindennnapos lát­ványban volt része a közel­múltban Bírta Miklós határ­őr századosnak, amint szolgá­lati úton motorkerékpárjával Sajópüspökiből Center község irányába tartott. Már erősen szürkült, amikor arra lett fi­gyelmes, hogy előtte, az út­test menetirány szerinti jobb oldalán egy teherautó halad. Egyszer a kocsi hirtelen fé­kezett, majd megállt. Amikor közelébe ért, a vezetőfülkéből egy férfit húztak ki. Bírta Miklós rosszat sejtett, s bár túlhaladt az autón, nyomban visszafordult járművével. Amikor odaért, a földön fekve egy embert talált, aki­ről később kiderült, hogy Nyerges Bálint, TEFU-gépko­csivezető. Két másik férfi állt mellette, akik közül az egyik érdeklődésére fenyegetően vá­laszolt, és támadóan megin­dult irányába. A százados lát­ván a túlerőt, fegyvere után nyúlt. Ez a határozottság meg­­torpantotta a támadót. Köz­ben a földről felállt a véres arcú sértett, és elpanaszolta bántalmazásának okát. Esze­rint az ittas állapotban levő Cseke András gépkocsi­­kísérő szándékosan zavarta őt a gépjárművezetés közben, majd minden ok nélkül le­ütötte. Szerencsére annyi lélek­jelenléte volt, hogy leállította a motort. A vezetőfülkében tartózkodó másik gépkocsikí­sérő passzív magatartást tanú­sított. Bírta százados az utolsó percben érkezett a helyszínre, mert a gátlástalan Cseke András még tovább akarta bántalmazni az orrcsonttörés miatt eszméletét vesztett gép­kocsivezetőt. Bírta Miklós a sértettet el­sősegélyben részesítette, majd a közeli MÉK-telephez szál­lította, ahonnan mentőért te­lefonált. Az ózdi járásbíróság Cseke Andrást súlyos testi sér­tés miatt nem jogerősen 4 hó­napi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett. ■ A történet hű példája a ha­tározott és éber szolgálat­­ellátásnak és annak, hogy a határőröknek is kötelességük a közrend védelme. Dr. Kun Dezső HAZÁÉRT UTALOM ÍARJ­A A BM HATÁRŐRSÉG ÉS A BM KARHATALOM LAPJA. Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, főszerkesztő-helyettes: REGÖS LÁSZLÓ, olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ, kép- és tördelőszerkesztő: BALOGH DEZSŐ. SZERKESZTŐSÉG: Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 124-936, 364-547/198-as mellék. Ki adj? 51 Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ. Előfizetési ára: havonta 6,- Ft. - BELSŐ HASZNÁLATRA: 69.4426/2 - Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár Imre. „Gondoljanak mindig ránk” H­angulatos ünnepség és műsor színhelye volt a Budapesti Karhatalmi Forradalmi Ezred kultúrterme. Kettős „ürüggyel” gyűlt össze a személyi állomány, s jelentek meg a szovjet vendé­gek. A műsor előtt Fejes Gyula őrnagy köszöntötte a résztvevő művészeket és a közönséget. — Ezt a napot kiszistáink odaadóan készítették elő. Kutatá­saink során arra a meggyőződésre jutottunk, hogy laktanyánk 25 év­vel ezelőtt, január 13-ról 14-re virradó éjszaka szabadult fel. S azért is ünnep még ez a mai este, mert megjelent itt a Voro­nyezsi Állami Ifjúsági Együttes. Ünnepeljük a mai estét dallal, tánccal... Fejes elvtárs köszöntőjére Jurij Romanov, a műsor vezetője felelt, aki elmondta, hogy az együttest a voronyezsi szakmunkástanulók hozták létre. Sokat jártak már külföldön, s nem egy nemzetközi művészeti díjjal tértek haza. A katonák nagy érdeklődéssel hallgatták a régi orosz népdalo­kat, s figyelték a színes népvise­letekbe öltözött táncosokat. A si­ker nem maradt el, a művészek­nek nemegyszer kellett ismételni. A műsor után Gádor Lajos al­ezredes az ezred parancsnoksága és KISZ-bizottsága nevében meg­köszönte az előadást, valamint ajándékot adott át a művészek­nek, a következő szavakkal: — Gondoljanak mindig ránk, a forradalmi ezred katonáira. Szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta a közönség az együt­test, s ebből a tapsból kijárt a ka­tonáknak is, akik felvonulva a színpadra, virágcsokrokat nyúj­tottak át a művészeknek. Szép este volt, újabb bizonyí­téka a szovjet—magyar barátság­nak. (fb) A tánc címe: Kiskapuk. Élmény volt a szovjet férfitáncosok sokszor megcsodált ügyessége A csizsovkát háromszor kellett ismételni Másodszor is kiválóak lettek Sándor László őrnagy őrse a becsülete és odaadó munka eredményeként az idő ismét, és immár másodszor is, kivívta ma­gának a kiváló­ címet. A közelmúltban ün­nepélyes külsőségek között hirdették ki a erről szóló parancsot. Domokos Gyula ezredes elvtárs ez al­kalommal köszönetet mondott az első szolgálatot teljesítő katonáknak lelkiisz­­etes munkájukért, majd átnyújtotta a vá­­dorzászlót s a legjobbaknak járó jutalma­kat. (Fotó: Mohai Péter határőr) HÍREK A Közel 15 ezer forintot gyűjtöttek, lelkes társadalmi munkájuk­kal, a BM Karhatalom országos parancsnokság KISZ-szervezeteinek tagjai az elmúlt év végéig. Az összeg egy részéből a közeli napokban televíziót vásárolnak s átadják az egyik Pest megyei falusi iskolának. ф Körültekintő gondossággal készülnek a KISZ-vezetőségválasz­­tásokra a BM Karhatalom egységeinek fiataljai. A közelmúltban meg­tartott taggyűléseiken megválasztották a munkabizottságokat, ame­lyeknek tagjai az ifjúkommunistákkal tanácskoznak az új vezetőség tagjaira vonatkozóan. A jelenlegi vezetőségek a beszámolók összeál­lításán munkálkodnak. A pártszervezetek mindenütt segítik munkáju­kat, hogy a beszámolók minél színvonalasabbak, a vezetőségválasztó taggyűlések minél eredményesebbek legyenek.­­ A Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr- és karhatalmi­sta növendékei nagy szorgalommal, jó hangulatban készülődnek a közeli napokban kezdődő politikai gazdaságtan- és földrajz-szigorlatokra, valamint a neveléselméleti, lélektani, fegyver-, lőszerismereti kollok­viumokra. ■ A szerencsi határőr-kiképzőpont beosztottai közül, néphadsere­günk katonáival együtt, számosan vettek részt a környékbeli utakon, a hóviharban elakadt gépjárművek és utasok kimentésében. Derekas a helytállásukért a néphadsereg alakulatának parancsnoka, Kalina Béla mérnök ezredes levélben nyilvánította köszönetét.

Next