A Hazáért, 1971 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1971-01-13 / 2. szám

Búcsú Nógrádi Sándortól Január 7-én a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel, katonai tiszteletadással búcsúztatták el Nógrádi Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, vezérezredest, pár­tunk, valamint a magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosát. A magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékművét megörökítő Panteonban sok ezer gyászoló állta kö­rül a virágokkal, koszorúkkal övezett ravatalt. A gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vett Biszku Béla, Fehér Lajos, Nemes Dezső, Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára; lerótta kegyeletét közéletünk sok ismert személyisége — közöttük Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Ilku Pál művelődésügyi miniszter —, el­jöttek végső búcsút venni a Honvédelmi Miniszté­rium Katonai Tanácsának tagjai, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, az elhunyt barátai, tisztelői, ismerősei. Tisztelegtek a ravatalnál a haj­dani partizántársak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Brutyó János, a Magyar Partizán Szövetség nevé­ben Úszta Gyula altábornagy búcsúzott Nógrádi Sándortól. A telet már biztos „nem eszi , meg a kutya”, ami abból is látható, hogy a leesett sok hó olyan ott­honosan­­, a városokon meg az utakon, mintha örök birodalmában tartóz­kodna. Szép is ez így, ja­nuárban: a hótól puttonyos falusi házikók, a menyasz­­szony-gyönyörűségű fenyő­fák, a nagy puhaság, a csend... De baj is a hó, sok baj, mert megakasztja az utcák életét, veszteglésre kény­szeríti az országutak jár­műcsordáit. Ha volt már valaki ilyen „se előre, se hátra” világban, akkor na­gyon meg tudja becsülni a hómunkások lapátos sere­gét.­­Ezért aztán nem is csodálkozik azon senki, hogy barátsággal szólnak az emberek a sok katoná­hoz, akik sűrű buzgalom­mal eveznek lapátjaikkal a nagy hótengerben. A SZEGEDI Filó Kálmán tiszt elvtárs irányításával, mintegy hat­van fő látott munkához Szeged utcáin is. A fiúk katonás rendben törték az utat. Előttük a feneketlen hóvilág, de mögöttük már biztos keménységű az út szürke szalagja, és mint görbe kard villan a sínka­nyarok párhuzama. A katonák buzgalma bel­ső ambícióból nyeri ener­giáját. Itt, a város szeme előtt még azok is benne vannak a tempóban, akik másutt néha „sereghajtók” szoktak lenni. Ezért is te­kintünk el most attól, hogy a kiemelkedően dolgozók neveit soroljuk. Akik részt vettek a munkában, mind­nyájan keményen, karha­­talmistához méltóan végez­ték feladatukat. Kádai József (Fotó: Lődi Ferenc) KAMAN ISTVÁN határőr főtörzsőrmester (1926 — 1970) 1970. december 24-én, hosszú betegség után elhunyt Kámán István főtörzsőrmester, Kucsara Mihály ezredes elvtárs egységének beosztottja. Csapod községben született 1926-ban, szegényparaszt család gyermekeként. A szükség már korán munkára kényszerítette. Egész fiatalon mint gazdasági cseléd, ké­sőbb mint postai távirdamunkás dolgozott. A felszabadu­lás az ő életében is nagy fordulatot jelentett. 1945. de­cember 15-én fogott fegyvert, önként jelentkezett a rend­őrséghez. Harcolt a munkáshatalom megteremtéséért. 1950-ig a soproni határrendészeti kapitányságon teljesí­tett szolgálatot. 1951-től a határőrségnél dolgozott külön­böző beosztásokban. 1946 óta tagja volt a pártnak, becsülettel teljesítette párttagsági kötelezettségeit. Mindig fáradhatatlan volt, ha pártfeladat végrehajtásáról volt szó. Eredményes, szorgalmas, odaadó munkájáért 7 alkalom­mal részesült kitüntetésben, több esetben kapott dicsére­tet, jutalmat. Szerette és tisztelte elöljáróit, munkatársait, ugyanúgy, ahogy azok viszont tisztelték, szerették sze­rénységéért, emberségéért. Kommunista módon élt és dol­gozott, rajongásig szerette családját. Hozzátartozói, munkatársai, barátai, ismerősei, emlékét kegyelettel őrzik. karhatalmi szolgálatért Múlt évi 51—52. lapszá­munkban Tettenérés címmel beszámoltunk róla, hogy Ba­logh József főtiszt és gépko­csivezetője, Erdei Ferenc hon­véd egy rendőrségi­ karhatal­mi közös razzia során Ceglé­den bravúrosan elfogott há­rom férfit, akik egy idősebb dolgozót megtámadtak s bán­talmaztak. A tettesek ellen azóta rablási kísérlet alapos gyanúja és súlyos testi sértés bűntette miatt eljárás indult. A két karhatalmistát, Balogh József főtisztet s Erdei Fe­renc honvédet példás és ered­ményes szolgálati intézkedé­sükért az országos parancs­nok elvtárs Kiváló karhatalmi szolgálatért jelvénnyel tüntet­te ki a közelmúltban. (Fotó: Korda­ ír­­ i Kiváló Ügy. A vezércikk Benkei András belügyminiszter elvtársnak a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán, a Belügymi­nisztérium munkájáról elhang­zott felszólalását tartalmazza. Határőrizeti vonatkozású Ká­­csor István elvtársnak A téli ha­tárőrizet sajátosságai című ta­nulmánya. A szerző összegezi azokat a legfontosabb szolgálati, anyagi­ biztosítási és végrehajtá­si elveket, melyeket a téli idő­járási és napszaki viszonyok kö­zött a határőrizet maradéktalan ellátása érdekében célszerű meg­valósítani, illetve betartani. A munka tanulmányozása különö­sen az alegységparancsnokok szá­mára lesz hasznos. Határ­őrtémát érint Németh Jánosnak az új útlevélkezelők munkába állításával kapcsolatos hozzászólása. A kiképzéssel, il­letve továbbképzéssel foglalkozók számára ad néhány gyakorlati tanácsot a Szemléltető eszközök az oktatás szolgálatában című cikk. A katonai rendészeti szervek­re fontos feladatok hárulnak a fegyveres erők tekintélyének és becsületének védelmében, a fegy­veres testületek tagjai szolgála­ton kívüli fegyelmének biztosí­tásában. E feladatok ellátása so­rán természetesen a közrendet, a­­közbiztonságot is védelmezik. Szolgálat közbeni jogaikat és kötelességeiket, továbbá a rend­őri és más szervekkel való együttműködésük kérdéseit tár­gyalja cikkében dr. Gárdonyi Róbert. A társadalmi tulajdon és a n­épgazdasági érdek védelmével kapcsolatos aktuális témákat dol­goznak fel konkrét példákkal Az árdrágítás büntetőjogi üldözésé­nek néhány tapasztalata, az Egy vállalati igazgató társadalmi tu­lajdonvédelmi munkájáról és A devizajog-sértő cselekmények né­hány gyakorlati problémája cí­mű tanulmányok. Az e havi számban megjele­nő közlekedésrendészeti cikkek olyan közérdekű témákkal fog­lalkoznak, mint a közvilágítás és ezen belül a járművek megvilá­gításának problémái, a mentők és a rendőrség együttműködésé­nek kérdései, a járási közleke­dési előadók eddigi tevékenysé­gének tapasztalatai, továbbá a gyalogátkelőhelyeken történt gá­zolások szakértői vizsgálata. A titkos háborúk történetéből rovatban A „szó” jelenti címmel új sorozat indul. A kriminalisztika iránt érdek­lődők ismét több bűnügy felde­rítésének tanulságos tapasztala­tait ismerhetik meg a bűncselek­mények a nyomozások rovat ha­sábjain. Így például egy hábo­rús bűntett bizonyítását, 28 év­vel a cselekmény elkövetése után. 1971-ben új rovattal jelentke­zik a lap a Néphatalom védel­méért címmel. Januárban a Ma­gyar Közösség összeesküvésének leleplezéséről szóló cikkel indul e rovat, ezt követően minden második hónapban kerül benne cikk közlésre. A fanvan számából A BM HATÁRŐRSÉG ÉS A BM KARHATALOM LAPJA. Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, főszerkesztő-helyettes: REGŐS LÁSZLÓ, olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ, kép- és tördelőszertesztő: BALOGH DEZSŐ, SZERKESZTŐSÉG: Budapest V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 124-936, 364-547/198-as mellék. Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ. Előfizetési óra havonta 6,- Ft - BELSŐ HASZNÁLATRA: 71.2026/2 - Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v. Bolgár Imre.

Next