Havi Közlöny, 1879 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1879-08-01 / 8. szám

8. szám, 1879. Második évfolyam. AZ ELMÉLETI ÉS G­YAKORLATI LELKIPÁSZTORSÁG KÖRÉBŐL. Szerény indítvány a vadhzasságok terjedésének meggátlása ügyében. Azok után, miket e becses lap két legutóbbi számában főt. Garay Alajos úr a vadházasságokról irt, — újólag s hosz­­szasabban bizonyítgatni, miszerint eme bűnös szövetségek úgy társadalmi mint valláserkölcsi szempontból fölötte veszé­lyesek,­­ teljesen fölösleges. Mi tehát csak arról akarunk szólni : mikép lehetne s kellene az illetékes egyházi hatóságok s a polgári törvényhozás figyelmét e szomorú társadalmi baj sikeres orvoslá­sára felhívnunk. Napjainkban a társadalom testén egy súlyos, a bélpoklosságh­oz hasonló s emberileg gyógyíthatlannak látszó be­tegség, az álliberalizmus vett erőt, s ezért a modern társadalom egy tetőtől­­talpig undok fekélyekkel borított beteghez hasonlít. Ha tehát azt óhajtjuk, hogy a társadalomnak Isten által rendelt két or­vosa, az egyház és állam a nagy beteg­nek egyik vagy másik sebére késedelem nélkül itt szolgálhasson , hitelesen s közfigyelmet gerjesztő modor­ban ki kell mutatnunk, hogy eme seb a többinél nemcsak veszélyesebb, de sőt már elviselhetlenné vált, újabb sebek magvát hordja magában, avagy ép a társadalmi rend teljes felforgatását von­hatja maga után. — Ha ezt bebizonyítni nem tudjuk , a közbajok enyhítésének gondjai alatt görnyedező társadalmi or­vosok felszólalásunkat figyelmen kívül fogják hagyni.­­ Ugyanezért, ha elérni óhajtjuk ama czélt, hogy hazánkban a vadházasságok ellen az egyház és állam közösen fellépjenek, a már létrejött ilye­tén bűnös viszonyok­­megszüntetésére s hasonnemű újabb szövetségek kötése le­hetőségének meggátlására egyértelmű törvényes intézkedéseket tegyenek,­­ ha e czért elérni óhajtjuk , okvetlenül szük­séges, hogy hitelesen, azaz kétsé­get nem szenvedő adatok alap­ján kimutassuk, miszerint az e­l­y j­e­ll­e­m­z­ő­j­e­g v­a­d­h­á­z­a­s­s­á­g­ok- 11­a­k­n­e­v­e­z­e­tt e­g­y­ü­tt­é­l­é­s­e­k, n­e­m­­csak szórványosan, hanem or­szágszerte rendkívüli nagy szám­mal előfordulnak, s ijesztő mó­don egyre szaporodnak. Ezenfelül nézetünk szerint még az is megkívántat­­nék, hogy ne akárki, hanem vala­mely állásánál, avagy nevénél fogva köztekintélynek örvendő egyén hozza nyilvánosságra a vadházasságok nagy számáról és elterjedéséről szóló adatokat, s hívja fel ez a­datok alapján az egyházi és polgári hatóságok figyelmét a vadházasságok ellen létesítendő törvényes intézke­dések égető szükségére. Csakis e két feltételek mellett lehet a kérdéses ügy­­beni felszólalás sikerében bíznunk. Ellen­ben e két feltételt nélkülöző bárminő fél­

Next