Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1813. 2. félév (23-52. szám)
1813-10-09 / 29. szám
*47 élvén , a’ kötött Szerződésünket tsúffá tegye. — A’ Bassanói Hg. azt írja, hogy Felséged az Orosz Birodalomaraal Hadat nem kezzdett: pedig éppen Felséged az, a’ ki 400,000 Fegyveres emberét a' Niemenen által vezette. Azon szempillantástól fogva, hogy Felséged ezen Birodalomnak kebelébe előre nyomult, már ezen igyekezetének kimenetele nem volt kétséges. Sándor Tsászár, és a’Svéd Király már Augustusban előre látták ezen Táborozásnak vég nélkül való nagy következéseit. Minden hadi számolás szerint bizonyosnak lehetett tartani,, hogy Felséged fogságra jut. Ezen veszedelmet ugyan Felségednek Személlyé elkerülte, de Hadiserege, Franczia Országnak, Németországnak, Olaszországnak virága oda van. Ott temetteilen hevernek azon Vitézek, kik Franczia Országot Fleurusnál megszabadították; azon Franczia Katonák, kik Olasz Országban győzedelmeskedtek; kik Egyiptomnak heves Éghajlatát ki áltották; kik Marengónál, Auszterlitznél , Jénánál, Hálánál, Lübecknél, Friedlandnál, és sok más helyeken Zászlóikat győzedelemmel koszorúzták. Vajda ezen szívet hasogató rajzolat, Felségedet meg lágy ittsa ! és , ha még valami szükséges Felséged szívének tellyes meg indítására, emlékezzék meg azon egy milliómnál több Francziák halálára, kik a Felséged által kezdett Háborúkban a’ 1etsület mezején áldozatokká lettek. — Felséged emlékezetet teszen azon ólokról, mellyekre nézve a’ Királynak, barátságát meg várhatná. Engedje meg Felséged, hogy arra emlékeztessem , melly kevésre betsűlteezen barátságot, midőn annak költsönös visszonozása Svécziának ból- dogúlására szolgálhatott volna. A’Király Finnlandot el vesztvén írt Felségedhez, és azt kérte, hogy Felséged közben járása által az Alandi Szigeteket megtarthassa; Felséged ezt felelé: ,,Folyamodjék Sándor Tsászárhoz, Ő nagy és Nemes lelkű.“ És hogy Svéczia eránt való hidegségét tellyességgel ki mutassa, épen midőn én Svécziába ki indúlnék, azt tétette a’ Hivatalbéli Újságba : ,, Hogy ezen Királyságban az Országlás meg szűnt, mint hogy ezen időközben az Anglusok ottan szabadon kereskedhetnek.44 — A* Király el-állott az 1792 Eszdei Szövetségtől , mivel ez Franczia Országot felosztani kívánta !" Ő pedig egy illy szép Monarchiának feldaraboltatásában nem, akart részes lenni. Egy illy meghatározásra, úgy mint az ő Politikájának ditsősséges emlékeztető jelére, nem annyira az Ország sebeinek béhegesztetése, mint a’ Franczia Nemzethez való hajlandósága bírta reá. Ezen bölts , és erköltsős lépést, melly azon az igazságon épül, hogy minden Nemzetnek vagyon jussa, tulajdon Törvényei,Szokásai, és tulajdon akaratja szerint országoltatni, most