Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1818. 2. félév (1-52. szám)
1818-08-01 / 10. szám
73 zödve vagyunk affelől, hogy köztünk illy alatsonyságra alkalmatos emberek sehol nem találtathattak volna. Mint halljuk , a’ Berthier de Sauvigny, La Roche-Jacquelein , ’s a La Potherie vezérléseik alatt lévő Regementekhez bíztak, de nagyon gyáva fundamentomra építették reménységeiket, mert legkissebb környülállás se' mutatja , hogy a' nevezett Tisztek valamit tudtak volna a’ dologból; el se fogattattak , 's Regementjeik se vétettek el tejtök. Egyéberánt minden esetben ki fog az igasság világosodni, ’s a’ kik bűnösöknek találtatnak, meg fognak bűntetteim’.“ NAGY BRITTANNIA. A’ N a gy - r i tt a n n i a i Parlamenti Választások. Midőn nemtsak Nagy Brittannia, hanem az egész olvasó Európa az Angliai Választások történeteivel foglalaskodtatja elméjét, méltó lészen röviden a’ Farlamentomi Választás eredetét,történetét, ’s mostani állapotját előadni, hogy a’ Magyar Olvasók különösen a’ mi nemzeti jussainknak néminemű hasonlatosságát ebben is láthassák. ..Az Angliai Választás rendében még nagy nyomai vannak a' feudalismusnak , mellyet odaa Normannok vittek. Wilhelm , a' Hódítónak neveztetett Király, 1066 felosztotta az elfoglalt Majoros jószagolyat 60,21. Kávina feudumokra , amellyekből magának 1400 tartott meg. Ez a’ Közönséges Nemzeti Gyűlések helyett, mellyeket az előtt az Angol - Szász Királyok tartottak , ’s a mellyenre , Burdett szerént, megjelenhetett kiki, ha nem volt Rabszolga , most behozta a’ „Parlamentim Imagnum Conciliumot”, melly nem volt egyéb, hanem a’ Király által megajándékozott Vitézek öszve gyűlése , a’ midőn a’ Király rendelte. Még a’ Magna Charta is, mellyet 12 Ildikben az Országnak fő emberei erőltetve nyertek ki a’ Királytól, tsak ollyan alkudozás, Capitulatio , voltmellyben a’ Mépről szó sints . , ,Mi az Adónak meghatározására az Érsekeket , Püspököket, Apáturokat, Grófokat vagy Bárókat tulajdon leveleink által öszvehívjuk ; a’többit pedig, kik tőlünk egyenes feudumokat bírnak , a’ Seriffek, és Bailiffek által öszvehivatják.“ A’ mi ezen rendelésben idöjártával megváltozott , azt a’ sok belső háborgások tsikarták ki, Gróf Leicester Il-ik Henrikkel való háborgási alatt 1265 legelőször * hívta meg a Polgárokat a’ Parlamentomba. De rendszeréül 1200- dik óta hivattatnak meg, midőn már a’ Polgárok meggazdagodván sokszor a’ Királyok az ő erszényeikre szorultak , ’s magokon az által segítettek. Végre 1297 az a’fontos Törvény hozatott, melly fundamentoma az Anglia Szabadsága.