Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1818. 2. félév (1-52. szám)

1818-08-01 / 10. szám

73 zödve vagyunk affelől, hogy köz­tünk illy alatsonyságra alkalma­tos emberek sehol nem találtat­hattak volna. Mint halljuk , a’ Ber­­thier de Sauvigny, La Roche-Jac­­quelein , ’s a La­ Potherie vezérlé­seik alatt lévő Regementekhez bíz­tak, de nagyon gyáva fundamen­­tomra építették reménységeiket, mert legkissebb környülállás se' mutatja , hogy a' nevezet­t Tisztek valamit tudtak volna a’ dologból; el se fogattattak , 's Regementjeik se vétettek el tejtök. Egyéberánt minden esetben ki fog az igasság világosodni, ’s a’ kik bűnösöknek találtatnak, meg fognak bűntet­teim’.“ NAGY BRITTANNI­A. A’ N a g­y - r i tt a n n i a i Par­lamenti Választások. Midőn nemtsak Nagy Brittan­­nia, hanem az egész olvasó Euró­pa az Angliai Választások történe­teivel foglalaskod­tat­ja elméjét, méltó lészen röviden a’ Farlamen­­tomi Választás eredetét,történe­tét, ’s mostani állapotját előadni, hogy a’ Magyar Olvasók különösen a’ mi nemzeti jussainknak némine­mű hasonlatosságát ebben is lát­hassák. ..Az Angliai Választás ren­dében még nagy nyomai vannak a' feudalismusnak , mellyet odaa Normannok vittek. Wilhelm , a' Hódítónak neveztetett Király, 1066 felosztotta az elfoglalt Majoros jó­szagolyat 60,21. Kávina feudum­ok­ra , amellyekből magának 1400 tar­­tott meg. Ez a’ Közönséges N­em­­zeti Gyűlések helyett, mellyeket az előtt az Angol - Szász Királyok tartottak , ’s a­ mellyenre , Burdett szerént, meg­­­jelenhetett kiki, ha nem volt Rabszolga , most behoz­ta a’ „Parlamentim I­magnum Con­­ciliumot”, melly nem volt egyéb, hanem a’ Király által megajándé­kozott Vitézek öszve gyűlése , a’ midőn a’ Király rendelte. Még a’ Magna Charta is, mellyet 12 Il­dikben az Országnak fő emberei erőltetve nyertek ki a’ Királytól, tsak ollyan alkudozás, Ca­pitul­a­­tio , voltmellyben a’ M­épről szó sints . , ,Mi az Adónak meghatáro­zására az Érsekeket , Püspököket,­ Apáturokat, Grófokat vagy Báró­kat tulajdon leveleink által öszve­­hívjuk ; a’többit pedig, kik tőlünk egyenes feudumokat bírnak , a’ Seriffek, és Bailiffek által öszve­­hivatják.“ A’ mi ezen rendelésben idöjártával megváltozott , azt a’ sok belső háborgások tsikarták ki,­­ Gróf Leicester Il-ik Henrikkel va­ló háborgási alatt 1­2­6­5 legelőször * hívta meg a Polgárokat a’ Parla­­mentomba. De rendszeréül 1200- dik óta hivattatnak meg, midőn már a’ Polgárok meggazdagodván sokszor a’ Királyok az ő erszénye­ikre szorultak , ’s magokon az ál­tal segítettek. Végre 1297 az a’fon­tos Törvény hozatott, melly fun­da­mentom­a az­ Anglia Szabadsága.

Next