Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1823. 2. félév (1-52. szám)
1823-10-18 / 32. szám
Küldötteivel egyesülve a"1 Fő Méltóságú Kamarának, és a’ fenn említett Distríctusnak Tiszti Karja; az előbbiek Nagyságos Tekéntetes Camarális Repraesentáns Szabad hegyi Pál Urnak, az utóbbiak Tekéntetes Omoroviczai Szamásy Ferencz Tábla-Biró , és Districtualis Kapitány Urnak előjárása alatt; több mint 30 hintók, és sok lovagok kiséretével a’ vég határnál várta a’ Fő Vendéget, ’s minekutánna a’ Fő személyhez illő tiszteletet néki meg adta volna, a’ városba be késérte, a’ hol a’ harangok zengései , ’s a’ taraczkok dörgései között Processió rendben a’ Papság a’ néppel ömledező öröm érzések köztt fogadta el Fő Papját, zöldellő füveket, ’s színes virágokat bőven hintvén lábai alá, ’s így kisérte be a’ Templomba. Itt ,az Egyházi szertartások után az öszve sereglett néphez fontos beszédet tartott a’ Fő Pásztor, mellyben eljövetelének czélját hallgatói elejébe terjesztette. Ennek, és a’ megholt hívekért való könyörgésnek vége lévén azonnal az oltári Szentségnek, a keresztelő kútnak , Szent kéneteknek , a’ Templom szentelt edényeinek , ruháinak , és eszközeinek visgálásához kezdett. Ezt elvégezvén, nagy számú kisérettel, a’harangok és tarackok szállási köztt a Plébániára elérkezett, a’ hol számos, díszessen felöltözött ártatlan szüzeknek gyenge kezeikből hullottak lábak alá a’ kellemetes illatú virágok. A* Szüzeknek’nevében Tek. Kászonyi Sándor Ur , Torontál Vármegye első Vice-Ispánnyának hét esztendős leánykája Ágnes , Kis-Asszony e’képben üdvözlette a’ Fő Pásztort: „Áldott, ki jöjsz az Úr nevében , így üdvözlünk Téged Érseki Fő Pásztorunkat kisded híveid ; fogadd kegyessen erántad való határozatlan tiszteletünket, ’s vedd jó néven , kegyes Atyánk , ezt, (itt egy bokor virágot nyújtott vala az Érseknek), a’ mi gyermeki korunknak leg kedvesebb.“ Tovább a’ Plébánián a’ fenn említett Urak, és az egész Tiszti Rend jelenlétében a’ helybéli Plébánus , és Districtusi V. Esperest T. Szathmáry Antal Ur, a’ Járásbeli Papságnak, és említett Uraknak nevében elfogadó beszédet tartott Ő Excellentiájához , mellyet az véleszületett kegyességgel fogadott, és viszonozott; ezzel becsukódott ezen jeles nap. -- Sz. István Király napján először szokott ékesen szállásával olly szívreható , és épületes beszédet tartott . Excellentiája a szokott prédikálló izékből, hogy a’ halgatóknak szemeikből könnyek csordúlnának ; azután szent áldozatját mutatta be a’ Mindenható Atyának; ezek után a’ Bérmálás szentségét szolgáltatta ki a hívekre, a Templomon kivüll majd délután 2 óráig; úgy hogy bámulva lehetett icsudázni ama’ fáradhatatlan buzgóságot, mellytől mint egy elragadtatva lévén , elfelejtkezett testi öregőségének gyengeségéről (72 esztendős korában) ’s legjobb korbeli ;férfiúnak munkásságát telyesítette, ugyanis jobban élesztette az