Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1826. 2. félév (1-52. szám)
1826-09-16 / 23. szám
183 az Egyházi szertartásokból , továbbá az Orosz Literaturából, Algebrá- ból, Geometriából, közönséges Históriából ; a’ Német, Franczia , és Angol nyelvekből ; a’ Természeti Históriának minden részeiből , a Physikából, és Technológiából. A felelők mind olyan ifjak valának , kik már az Intézetből kilépnek, ’s minekutánna a kikérdezések megszűntek volna, mind Ő Felsége a Császárné, mind a’ Nagy Herczegéré megvizsgálta a nevendékek’ Írásainak példáit, az ő rajzolásaikat, a számadó könyvek készítésében való gyakorlásaikat, végre az életben előforduló Írások készitését, melyeket minden nevendék három nyelven készített, u. m. Orosz , Német, és Francia nyelven. Ezen próbatétel délután 3 órától egészen 4 óráig tartott. SPANYOLORSZÁG. Madridi levelek szerint Ő Felsége a’ Király egész Udvarával Augustus 21-kén ment el Madridból St. Ildefonzóba. Azt mondják, hogy a’Királyné onnan Szaragottzát is meg fogja látogatni. Míg az Udvar St. Ildefonzoban lészen, őrizeti szolgálatra a’ Helvetiai Regement rendeltetett, ’s oda már Augustus s6-kán Madridból el is ment. Casa florez Marquis , a’ ki Spanyol Bővet a’ Portugalliai Udvarnál , eddig házi famíliáját Madridban hagyta , de most Lizabonába viteti; a’ mi újabb bizonysága, hogy a’ két Udvar között nem fog az eggyesség felbomlani. Madridban Augustus 19-dikén különös királyi végzés jelent meg, mellyben Ő Felsége megemlítvén, egy Portugalliában Képviselő Országlás formája hozattatván bé, Spanyol Országnak is, aaelly most emelkedett ki a’ Revolutióból, tsendességét megháboríthatta volna. De a’ leg nemesebb, és tisztább törvényes érzés ennek akadályt vetett, mellynek kinyilatkoztatásán senki sem kételkedhetik. Azért Ő Felsége kötelességének tartja, hogy gondolatait a’ Religyiónak , és Törvényeknek fenntartása eránt kinyilatkoztassa. Ezek nélkül Spanyol Ország tsak a’ demoralisatiónak, és anarchiának prédája lenne , mint a’ tapasztalást megmutatta. Ő Felsége többek között így szólt: ,,Az idegen Országoknak helyheztetése , és azoknak intézetei bár akár minek legyenek, mi mégis a’ magunkét igazgatói fogjuk ; és én , mint népeimnek attya ,inkább fogok a’ megmérhetetlen többségnek tiszteletes szavára indulni, kik a’ Hazának hív , és hasznos polgári, mintsem az ellenkező, és szemtelen kis tsoport’ kiáltására hallgatni, kik talán olly zavarodásokat kívánnának megújítani , mellyekről én emlékezni sem akarok. Azért, minekutánna 1825- dikben Április 14-ikén olly végzést adtam ki, mellyben kinyilatkoztattam , hogy a’ régi törvényeink legalkalmatosabbak a’ Sz. Religyiónak tisztaságát, és egy atyai Országlásnak, s fiú vasallusságnak jussait fenn tartani , alattvalóimat ezennel bizonyosokká teszem , hogy én Or