Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1832. január-június (1-49. szám)
1832-01-14 / 4. szám
PESTEM Szombaton , Boldog Asszony Havak,4-dik napján 1832.. Magyar és Erdély Ország. Nálunk, az új esztendő híjban volt kemény hideg, egészen meglágyúlt. Szerdán elsőre változva az idő, minden havunkat elmosta , és tsak a’ nagy sarat hagyta helyette útszálakon. Nagy Káléból Jan. 4-dikén 1832. Nálunk , valamint a’ jég-esső , úgy a’ temérdek hörtsökök, sok károkat tettek a’ tengeriben ’s egyébben , és az élet már 6 f. 30 áron is elkölt a’ piatzon. — Itt az idő felette kemény, és a’ hó kevés; de azért a’ juhokat szénázni kell. Omorovicza, Tilos Báts Vármegyében. Éppen Dec. hónapnak 18-dik napján tartatott itt Isten ditsőités, a’ Cholerának megszűnéséért, a’ melly ezen Helységben Sec. Gdikától fogva, Nov. KEdikéig uralkodott , és ekkor eggyszerre megszűnt. Mellyre nézve a’ már kitett napon, mind az R. Catholicum,mind az Er. Reformatum templomban a’ temérdek felgyülekezett sokaság előtt igen szívreható predikátziók tartattak , és buzgó háláadások bolsáttat* fel az Egek Urához. — E* mellett említést érdemel Tettes Báts Ügye Tisztségének szorgos gondoskodása, de különösen az egésségre ügyelő Küldöttségnek minden ,féle tett bölts rendelései. Legkülönösebben örökös hálaadást érdemelnek az Omorovitzai Földes Uraságok, kiknek bölts rendeléseik több mint 500 embert ragadtak ki a’ halál torkából. Ezen jótévő kegyek Földes Uraknak emlékezetek , még a’késő maradék előtt is áldásban lészen. »I I» II — ■ I 4. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. Csapások. ffyakran sujtol ax nem hosw.fi nv'ris tsapással, Csak békességed vétett próba alá •• Hogy nehesed ne legyen mikorou majd onnan is riftlifa- Balsorsod, honnan meg se reményi led előbb. Vacskertről T. Neográd Vármegyéből Dec. 31-dikén 1831. — Minél igazabb az hogy az ezen esztendőben édes Hazánkban dühösködött Eperi irigy , a’háznál és kertekben találtató füvek, külső és belsőképpen való használásával, kenéssel, ’s dörzsöléssel megkönnyebbíttetett, sőtt az ebiben esett emberek a’ halál torkából is kimenekedhettek; annál nagyobb érdemet szerzett nálunk Fa Tisztelendő Bekkér János úr, Primatiális Vadkert mező város Plébánossá, és a’ Vadkerti Kerület’ Al- Esperestje; ki is nem tsak nyájas és szorgos biztató ápolgatásával, főképpen akkoron, midőn az Epemirigy Városunkban is kiütött , hanem jóval ez előtt , a’ mikor még tsak szomszéd megyéinkben dühösködött , avval a' bölts Rendelésével, hogy t. i. tizenkét kenő asszonyokat a’ Városnak ugyan annyi részein tulajdon bőkezű költségén felállítván, azokat a’ kívánt szerekkel, és utasításokkal felruházván, úgy el ^ ^ rendelte, hogy az Epemirigyben esett 1*^ Első Félesztendő.