Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1832. 2. félév (1-52. szám)

1832-07-04 / 1. szám

______ marhahús Bétsben 9 xr. pengő, vagy is: ‘12­ xr. váltóban. — A’ semlye és kenyér sütések , mind könnyebbek lesznek a’ jö­vő, mintsem voltak a’ lefolyt hónapban. Szomorúan jelenthetjük a’ Bétsi meg­­határozottak napi jegyzése szerént, hogy ott a’ hánytató-vérhasban újonnan többen haltak el a’ múlt hónap folytában. Ellent nem állván azonban e’ szomoríttó környűl­­á­­­lások, Jun. 11-dike óta a’ tyroli, lom-,­bard-velentzei széleken, valamint az austriai­ és magyar országi tenger melléki birto­,­kok határszélein is, az egérségr­e ügyelő vonat teljesen megszűnt. Nagy Britannia.­­ A’Courier Dealból írja Jun. 18-dikán: A’ 78 ágyu­s Donegal, és a’ 74 ágyús Ta-­­lavera Portsmouthból oda érkeztek, és­ eggy részét fogják azon tengeri erőnek tenni, melly Sir Pulleney Malcolm pa­­rantsolatjától függve a’ torlatoknál fog öszve gyülekezni. Mihelyest Britannia és a’ más hajók Lizabonából eljőnek , azok is azonnal ezen tengeri erőhöz fogják ma­gokat tsatolni. Mi okra nézve gyülekezzék­ öszve a’ torlatoknál ezen tengeri erő, még a’ról semmi híresztelés sem keletkezett; de azon készületek, mellyeket előre tesz­nek a’ tengeri kórházak rendeléseivel, azt mutatják előre , hogy a’ menetel hosszabb ideig tartásra vagyon intézve: ha gyanít­­tani szabad, az út az éjszaki tengerre van szánva. Angliában, a’ nép között való tsendesség­­ről még szó sem lehet. Midőn a’ torryk, az eggyesület vendégségéből haza­felé menné­­nek,a’ bámulok kifütyülték és gtínyolták azokat. Lord Ellenborough után követ dob­tak , őtet ugyan nem érte az, hanem Alpin urat az ortzájában sebesítette meg:­­ezen nyugtalanok közűl eggynehányat elfogtak. Jun. 18-dikán, mint a­ Waterlooi ütkö­zetnek emlékezete napján , Hg Welling­tons a’ nép márral dobált az útszán, s ott a’ lóról le is akarták vonni,; úgy hogy bá­torságra ügyelőket kellett előszállíltani a’ további erőszak tételek akadályoztatására. — Mi az elégtétel e’ nemzeti hősnek, ezen méltatlanság felejtésére? Az, hogy a’ Globe nagyon kárhoztatja a’ londoni nép­nek illy gyalázatos magaviseleteibe e’nyiért bizonyoson senki sem fogja életét kotzkáz­­tatni a’ hartzmezején , hát ha még idegon­­doll­juk azt is, hogy más újság levelek p. o. st Morning-Post, még szépítti is a’ dolgot. Frantzia Ország. A’ Párisi Levelek mint bizonyosat emlegetik eme’ történendő változást a’ diplomatiai testben : Mortier úr, München­ben követ, hasonló rangban megyen Dá­niába ; Marquis de Saint-Simon Kopenhá­­gából megy Stockholmba; Marquis Sault Svélziából Hágába, onnan pedig Durand de Mareuil az alatt, míg Hg Talleyrand Londonba vissza nem tér, a’nak helyét pótolja ki. Bresson úr Hannoveréből Münchenbe mégyen Követnek; Martin úr pedig, Mexikóban volt Követ, Hannove­­rába, a’ kit viszont Destaudis úr vált fel Mexikóban.­ Borgoing úr, első követség! Titoknak Sz. Pétervárában , Dresdába me­nő Követ lészen.­ Septime de Latour- Maubourg pedig, e’dig első követségi Ti­toknok Bétsben, Brüsselbe. Hogy ki lé­szen Berlinben Követ, valamint Rio de Janeiróban és Konstantinápolyban is,még mind e’dig semmi sem hallatszott róla. Az Ország belső ál­lapot­járól, a’ Jun. 19-dikén kert Moniteur igen hosszú elő­terjesztést ad, de semmi új nevezetességet sem foglal magában a’ Jun. 5 ’s 6-diki tör­ténetekről , ha azt talám kivesszük, hogy a’Király parantsolatjára Biztosság nevez­tetett ki Parisban a’ városházánál, melly az említett napokon sebesült nemzeti őrsereg­­beliekről, vagy a’ kik elestek közűlök. 4 .

Next