Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 2. félév (1-52. szám)
1833-07-03 / 1. szám
( 2 ) - ságá változnék. Lambert úr ellene' szegezé magát, ’s azt állítja: a' ministerek abbeli fogadásokat, hogy az erőhatalmat, mellyet a’bikéi a’ nyughatatlanságok elnyomására nyertek , a' tized beszedésére nem használják, meg nem tartották. Több eseteket említ, hogy a tized megtagadásáért éjjel az emberek elfogattak, ’s ezt a’ politia az erőhatalma bili határozata szine alatt tette. Lord Althorp nem tagadja, hogy ez a‘ bili ellen törvénytelenül történt; de már a’ kormány rendelést tett, hogy a’ további tized beszedés függesztessék föl. Az izlandi legelőkelőbb követeli Lambert úr javaslatát, melly a’ ministereket dorgálta, pártolák 's azt állították, hogy azokat, kik az erőszakra másokat meghatalmaztak, meg kell büntetni. Stanley védte az izlandi kormányt ’s úgy mondja, hogy a’ tized erőszakos bevétele csak egyszer történt, ’s az izlandi kormány azonnal rendeléseket tett a’ hibásak büntetésére. Lambert javaslatára 45, a' ministerek mellett 197 szó valt. Ezután a’ ház választottsága változott, mellyben lord Althorp javasolja, hogy az izlandi papoknak az 1831 és 1832dikről hátra maradt tizedért, szinte mint azért, melly nekiek 1833ra járulna egy előpótlás adassék, ’s e’ helyett azon vidékekre, mellyek a’ tizeddel tartozásban vannak, egy országos adó rovassák. Ezen resolutio csak nem észrevétel nélkül elfogadtatott. Junius 14. az alsóházban Cobbett indítványt ten az iránt, hogy a’ végintézetek (testamentumok) és hagyományok (legatumok) bélyegadója leszállittassék; de szorgosabb dolgok vonták a’ ház figyelmét magokra, úgy, hogy Cobbett kéntelenittetnék indítványa elhalasztására. Mire a’ ház választottsága változván, lord Althorp ne talán szükség esetére a’ belső dolgokra nézve, 100 ezer fontot kíván vitatás nélkül a’ kormánynak adatni. A’ házban hangzott ugyan a’ halljuk! halljuk! azonban a’ kívánat megadatott. — Ezután az izlandi tizedügy fordult elő, ’s nevezetesen az utóbbi resolutio. O’ Connell e’ rendszabást jónak találta, melly mutatja az kormány hajlandóságát arra, hogy véget vessen egy olly állapotnak, melly a’ tized iránt egy rabszolgaság elleni hadat szült volna. Harvey az örül, hogy az érzelmek megnyugtatására e’ planum elfogadtatik , noha e rendszabásban csak a’ pártosok jutalmát látja.— Az angoly nép, méllye’ példán tanul, mit tehet ellenállásai a’ tized fizetése megtagadásában, nem fog sokáig késni, hogy Irlandia példáját kövesse; igen sürgetőleg kéri a’ ministereket, hogy a’ tizedet eltörüljék, ez által a’ nép tartós szeretetét megnyernék, ’s mi ez iránt egy más helyt (a’ felső házban) történnék, az figyelmet sem érdemel mert annak foganatja csak ollyan lenne, mint a’ reformbill ellenzéséé volt. — A’ resolutio ellen 40 mellette 270 szó többség vala. A’ Globe azt mondja, hogy Althorp az alsóháztól a’ 100 ezer fontot hihetőleg ama crisis eltávoztatására kérte, mellyet a’ felső házban a’ conservativek az által okozhatnának, hogy az izlandi tized iránti bilit visszavetnék. Ugyan a’ Globe a’ pénzkeret csappanását egy articulusnak tulajdonítja, melly a’ Timesben igy szól: ,,A’ tori-párt úgy látszik arra határozta magát hogy az egész nemzetet akaratja alá rabigázza, ’s a’ nép legbecsesebb ’s legnevezetesebb jusait az aristocratia egoismusának föláldozza. Ez soha sem fog megtörténni. A’ két ház közti vélemények meghasonlása veszedelemmel fenyeget; a’ parlamenti reformhoz tartozik az egyháznak reformja, 's ez mindenek közt talán a’ legveszedelmesebb kérdés, melly iránt a’ két ház meghasonlásba eshetik. Ostoba fecsegés azt mondani , hogy a’ lordok (az ország nagyai) kényük szerint igy avagy amúgy cselekedhetnek. Ezt ugyan megtehetik, de aztán ennek következéseit is tűrniük kell. Az angoly nép nem akar boldogságában megcsalatni, a’ felsőháznak némelly átaljános, habár elismert jusaiért is. Ha ezen jusok ész nélkül, és károsan gyakoroltatnak, nem egyebek mint visszaélések, mellyeknek egy mély belátása’s nemes szivü nép ellen fog állni. Ha egy résznek engednie kell, ezt az ország nagyainak kell tenniük. Mert a’ nemzetnek nem lehet, nem szabad engednie ott, hol létének érdeke forog kérdésben. — Alaposan félhetünk tőle, hogy az úgy nevezett conservativ párt’ fejei a nemzet ellen hadat akarnak inditni, nem szóbelit, ’s törvényes rendszabásit, hanem hadat kardokkal és bajonetekkel. Vannak kik a’ ministeriumba léptükkel minden visszaélések reformja ellen nyilatkoznak, ’s nyílván kimondják , hogy a’ reform, és republicanisms ugyan