Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1834. 1. félév (1-52. szám)

1834-01-01 / 1. szám

Egy franczia admiral ’s hat fregatté varatik; úgy hiszik, hogy itt fognak összegyűlni.“ — NÉMETORSZÁG. A’ siessen-Darmstadti kormány­lap Dec. 16 -án egy hirdetményt közöl, melly nyelvünkön ér­telmesen előadva ide megy­ ki. Jóllehet a’ titkos status ministerium,a’ status, egyház szolgái és más hivatalbeliek nagyobb részének viseletével tel­jesen meg van elégedve, darab időtől fogva még is szomorúan tapasztalá, hogy némelly köz hivatalbeliek , a’ helyett hogy a’ status-kormány rendszerével egyezőleg cselekednének, inkább bizonyos ellenkezést hoznak létre, a’ mennyi­ben részint a’ status-kormány rendszabásait és határozatait nyilvános helyeken és alattvalóik előtt tiszteletlen kritika alá vetik, részint nyil­ván vagy titkon olly tetteknek részesei ’s elő­mozdítói , mellyek egyenesen vagy közbevető­­leg a’ status - kormány kárhoztatását ’s bosszú­ságát vonják magok után, részint olly nyilat­­koztatásokra vetemedtek, mellyek a’ Nagyher­­czegség sarkalatos alkotmányát, a’ monarchiai princípiumot érdeklik. Egy illy viselet, ha szin­te a' Nagyherczeg­i kir. Magossága iránti hű­ségnek megsértéséig nem vezet­ is, mindazáltal a’ hivatal szentségét kissebbíti, a’ köz­igazga­tás iránti bizodalmát elássa és gyengíti; és azt Öszves munkásságában veszedelmesen megza­varja és fennakasztja; tagadhatatlan kötelessé­ge pedig az igazgatás akármelly ágához tartozó közhivatalbelinek, mint az öszves köz­szol­gálat tagjának, nem csak különös tisztének gya­korlásában, hanem minden egyébb tetteiben is arra törekedni, hogy az országos szolgálat min­den tagoknak egybehangzó munkásságok által előmozdíttassék. A­ status - kormány tehát az említett tekintetekben mindég vigy­ázó szemmel leénd a’ hivatalbeliek viseletére, és minden hi­vatalkéréseknél , előléptetéseknél, vagy fizeté­si javításnál nem csak egy vagy más hivatalra kívánt miveltségre, hanem az esedezőnek gon­dolkozás módjára is tekint. Darmstadt. Dec. 13. A’ titkos status ministerium. OROSZORSZÁG. St. Petersburgi Dec. 7. tudósítások szerént Mush­ir Ahmed basa, török rendkívüli kö­vet, számos kísérőjivel a’ fővárosba megérke­zett. A’ N­e­w­a zajlása Nov. 30. és Dec. 1. köz­ti éjjel kezdődött; a’ hajóhidak a’ partokhoz tolattak, ’s Dec. 3. az eddig sajkákkal fentar-­­tott közösülés egészen megszűnt. Dec. 5. már régen kezdtek járni. AMERIKA. (Globe) Az utolsó újságok Buenos- Ayresből iromány darabokat közölnek a’ F­alkland-Szigete­knek angolok által tör­tént elfoglalásáról, mellyekből kitetszik, hogy ez ügyet még nem lehet úgy tekinteni, mint eligazitottat, ’s több figyelmet érdemel, mint a’ mennyire eddig az angol sajtó méltatta. Ki­vont tartalmakat is itt közöljük. 1833. Jun. 19-én Bolivia külső ministere következő le­velet külde Buenos-Ayres külső ministeré­hez: .­Senior. Az alálirt, Bolivia köztársaság külső ministere, kormánya elébe terjesztő Bue­no­s-Ay­res külső ministerének tisztelt közle­ményét, melly a’ Fa­­­k­la­n’d - Sziget­e­k egyikén, Soledadon, i. e. Jan. 2kán tör­ténteket érdekli. E’ szomorú eset felújitá B­o­­livia kormányánál a’ szánakozás érzéseit, mellyeket benne már elébb azon észrevétel éb­resztett, hogy a balul értett interessék megsem­misítők egyik Panamai congressus nagyczélza­­tát. Ez Amerika minden részeit szükségesképp ollyi hely­zezetbe tette volna, hogy Europa min­den nemzeteit a'népjósok megtámadásában gátol­ja , ’s őket az esetben, ha erőszakos rendsza­básokhoz nyúlnának , hatalmasan elutasítsa. A’ Falkland-Szigetek’ minden előzött visszakivánás, minden jusezim, ’s a’ hatalom­visszaélésen kivil minden más támasz nélkül történt elfoglalását mélyen érzé Bolivia kor­mánya , ’s minden nemzetek jusainak magos be­csültében óhajtaná, hogy mindnyájan tettel nyil­­vánitnák azon rendszabások ellen neheztelésü­ket, mellyek az okossággal, ’s egy fölvilágo­sodott korral teljességgel meg nem egyezhetők. Az Argentína köztársaságon elkövetett gazsá­got nem csak úgy kell tekinteni, mint nyilván megsértését a’nemzetek jósainak, hanem úgy is, mint benne foglalt megvetését Amerika töb­bi részeinek. Világosabban, az angol cabinet viselete a’ F­a­l­k­l­a n­d - s­z­i­g­e t­e­k iránt, nem­csak az ezek’ birtokától megfosztott kormá­nyoknak káros, hanem minden amerikai sza­bad statusokra nézve botránkoztató és fölöttőb sérelmes, ’s Bolivia kormánya által az egész Amerikai szárazföldet igen közelről érintő tör­ténetnek tartatik. E’ néző .pámból Bolivi­a nem csak megegyezik és segédül lesz mind ab-

Next