Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1834. 2. félév (1-52. szám)

1834-11-08 / 38. szám

PESTEN Szombaton Szent-András hó 8dik­ napján 1834. 38. Szám. HAZAI S KÜLFÖLDI MAGYAR- ÉS ERDELYORSZÁG. Ő cs. k. Felsége Oc­. 19diki legfelsőbb hatá­rozatánál fogva a’ magyar kir. udv. Kamaránál megüresült tanácsosi helyre ugyanott titoknoksá­­got viselt Moser Mihály mar méltóztatott kegyel­mesen kinevezni. (Kir. kamarai híradás.) A’ nagymélt. magyar kir. udvari kamara az alsó magyarországi főkamara grófsági hivatalnál megüresült utolsó írnoki tisztségre első írnoki ac­­cessista Balás Zsigmondot; Selmeczre érczsáfári írnokká eddig Windschachton műszerbolti segéd Nikés Libort neveztesd; Likavai kam. kasz­­nárt Hauptmann Venczelt ugyan illy tisztség­be tulajdon kérésére Miskolczra tette­ által; ennek helyébe pedig Likavai kasznárrá eddig Aranyo­son kam. ispány Jvádár Istvánt méltóztatott ne­vezni. Pozsonyban Oct. 30 dikán az úrbéri törvény­javaslat ,4dik czikkelye vétetett tanácskozás alá a’ 249dik országos ülésben. Ugyan e’ felett folyt a’ vitatás Nov. 3dikán is. Pest és Budának a’felséges uralkodó Ház­hoz hív lakosai Nov. 4dikén, mint Karolina Au­gusta császárné és királyné . Felségének dicső névnapján buzgó könyörgéseket bocsátottak az égre Ő Felségének még sokáig tartó becses ’s bol­dog életéért. Esztergomból. Olasz tudós,dr. Consig­­liachi, a’ Paduai tudományos Egyetemben a’ természet-históriának professora folyó évi Sept. kezdetétől fogva Hazánkban mint természet­vizs­gáló teszen utazást. Pozsonytól Beszterczebányáig megvizsgálván az ásványokat, itt és Selmeczen a’ bányákat nagy figyelemmel látogatá. Innét Esz­tergomon keresztül Süttő és Neszmély felé vette Útját, hogy a’ márvány-bányákat, majd a’ Bala­ton kies vidékeit és ritkaságait nézhesse. A’ Sze­­pességbe is akar utazni, hogy ott a’ rézbányákat, ’s Karpat-hegyeit meglátogathassa. " Második Félesztendő. Nagy-Kálló Oct. 28. Nálunk hallatlan föld­indulás volt Oct. ladikén, és tőlünk két órányira Bélteken a’ föld 20 helyen is megnyílt, Nap­koron is sok kémények lehullottak; Szathmár vmegyében pedig Endréd és Dengeleg vidé­kén borzasztó látások adták­ elő magokat. A’ víz két ölnyire kilövöldözött, el borított vagy 1 falu ha­tárát, de két órára ismét a’földbe szállott. A’meg­rémült lakosok az ítéletet vélték már meg­tenni; a­ rázkódás egymás után 4 óráig tartott kevés szü­nettel. Azon vidékről az emberek örökre búcsút akarnak venni, mert tartanak az elsüllyedéstől, melly veszély 8 helység határait látszik fenyeget­ni,Szathmár vmegyében.—Nálunk másodszor is 15. estvéli 10—11 óra közt volt földrázkodás; de csak kevés; a’ reggeli rázás szörnyű volt. Engemet órakor az ágyban kapott; felugorván, az ajtó kilincsét fogtam­ meg, vizsgálván, mikor omlik­­öszve szobám. Jött a’ szörnyeteg napkeletről iszo­nyú morgással; a’ rázkódás előbb perpendicul­­is, azután szitálló, majd ismét süllyedő volt. A­zonos, hogy a’ feljövő viz, csupa kénköves részé­ből áll , és a’ kihányt homok a’ gyertyához tev­v­én fellobban, ’s mind ez a’ homokos vidé­ken, Szathmár még tűzokádó helyé válhatik. A megyében egy uraság ezelőtti földrengések mi derék kő­házát sok vas­rudakkal erősítette; most a’ földrengés lakhatatlanná tette azt. Vág Beszterczéről. Városunknak azon nagyobb és népesebb része, mellyet Rjeka patak v­álaszt a’ piacztól, ’s melly 300 adózó lakosnál többnek ada lakhelyet Sept. első napján a’ dühö­dő lángok áldozatja lett. 218 ház bútorostul, 02 csűr gabonástul ’s egyéb takarmányokkal hamuvá vált. A’ szerencsétlen lakosok minden vagyonaik­­tól megfosztatva égre terjesztett kezekkel zápor­könnyek közt szív-repesztőleg esdekelnek a’ se­gedelemért. Illy különben is terméketlen tájon, mint a’ miénk, kivált efféle szűk esztendőben, nincs, ki legközelebbi szerencsétlen attyafiát is segíthesse. A’ takarmány szüksége mia olcsó áron

Next