Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)

1835-09-16 / 23. szám

alkotvány kikiáltása iránt, de tagadó választ ka­pott. Arragonia koronájának tartományi közt, mint látszik, uniót akarnak alkotni. Barcelona juntája „Junta popular auxiliar consultiva-nak“ nevezi magát, miből a’ kormány azt következ­teti, hogy az neki meghódol Saragossa juntája 12 személyből áll, ’s szoros kapcsolatban van Barcelonáéval. E’ tartományok klastromai mind bezárattak, ’s a’ nemzeti jószágok vevői önhata­lommal foglalják­ el azokat. A’ szerzetesek útle­veleket kérnek Romába. Az északi sereg főszál­lása Aug. 20 dikán tiarában volt. Aldama a’ lo­vasságot vezérli. Cordova mint diadalmas fogad­tatott Vittor­iában. Mi itt folyvást ostrom állapot­ban vagy­unk, noha minden csendes, s meg nem foghatni, miért kell az itteni polgároknak olly vétségért lakolni, mellyben a’ kormány vallomá­sa szerint legkisebb részt sem vettek. Minden idegenek, kiket szorgos foglalatosság nem tar­tóztat, elhagyják e­ szerencsétlen országot. Az Indicateur szerint Catalonia juntája Mi­­nát főgenerállá nevezte, miben Valencia és Sa­ragossa juntái is megegyeznek. Saragossa juntája Aug. 22dikén elhatározó, hogy több tagokat ve­­szen­ fel a’ felelőségnek több személyre osztása véget, és hogy a’ kormánynak pénzt többé nem küld. Barcelonában, mint a’ Sentinelle des Py­­renées August. 28 dikán írja, nagy a’munkásság; a’ hegyi lövész-batalionok összeszerkezése végé­hez közelget, négy láncsás század pedig már ki­állítatott. A’ carlisták üldözésére ment csapatok Tristan és más vezéreket leverték , ’s megesküd­­tek hogy addig vissza nem térnek Barcelonába, míg e’ bandákat semmivé nem teszik. Carthage­­nában a’ nép elfoglaló a’ fegyvertárt ’s az ott ta­lált fegyvereket az arragoniaknak ajánló, kik sietve fogadák­ el azokat. A’ Memorial des Py­­renées mondja, hogy Cordova igen beteg, le­mondását beadta, ’s Rodil general által váltatott­­fel. A’ Moniteur du Commerce jelenti, hogy St. Sebastianból August. 30dika reggelén 5000 an­gol és spanyol indult Hernani felé, de visszave­­rettek,­­s este mintegy száz sebesültet ismét a’ városba tértek. A’ barcelonai junta Aug. 18­. felszólítá a’ saragossai juntát, hogy II. Izabella thrónusa és a’ törvényes szabadság fentartása végett szorosan egyesüljenek. Ezt kívánják a­ kötelékek, mel­lyek Arragoniát Cataloniával legdicsőbb koraik­­ban egyesíték, ezt a’ törvények és szokások egy­formasága , ezt végre a’ szomszédság és más fon­tos indító okok. A’ Vapor Aug. 20diki számá­ból kitetszik, hogy a közelébbi történetekre nem kevés befolyása volt azon gondolatnak, hogy Arragonia koronája ismét helyreállítassék. Bar­celona, Saragossa és Valencia minden proclama­­tiókban, mellyeket kiadnak,­­ Christina régens­­királyné nevét szorgosan kikerülik, ’s czéljuk e’ szomszéd tartományoknak az, hogy Kriszti­nát félre tegyék, maguk alkossanak egy régensé­­get D. Francisco infans előíülése alatt. Reus és Tarragona „Pep del paor“ vagy­is rettentő Jakab név alatt ismeretes vitéz vezérlésével 500 szabad katonát állítottak­ ki a’ carlisták ellen. Pep sza­bad hada pardont nem fogad­ el, de nem is ad. Madridi levél szerént Isturiz épen Galiano követnél volt, mikor a’ politia-ügyvivő emezt elfogni megjelent. „Engem is el akar fogni az úr“– kérdé Isturiz. „Én nem, felesé Alguazil, de egy más pajtásom.44 Könnyen gondolhatni, hogy ekkor Isturiz nem ment haza, hanem ma­gát elrejté. Lopez sem fogatott­ el, pedig el se rejtezett, hanem nyilván a’ maga neve alatt gyorsszekéren Valenciába utazott. Gurrea üldö­zi a’ carlistákat. A’ christínások Hernani ellen készülnek, melly expeditióban az angol ezred és 3 spanyol batalion fog részt­ venni. Az idegen ezred, melly Tarragonában szál­lott­ ki, nem engedelmeskedett Catalonia revolutiós juntája azon felszólításának, hogy Cataloniában maradjon a’ carlisták ellen hadakozni, sőt inkább a’ madridi kormány parancsolatára Leridába in­­dult­ el. Saragossai hírek szerént gróf de las Navas, Caballero és Palafox Aug. 27kén e’ városba ér­keztek. Ugyanide jöttek Semproni és Roman kö­vetek is. Valladolid, Toro, Cadix és Carthagena vá­rosokból minden szerzetesek kifizettek, és a’car­­lismusról gyanús minden tisztek a’ nép által hi­vatalaikból kitétettek. Granadában vér folyt, mert a’ katonaság meg akara gátolni a’ revolutiós mozgást. A’ nép és városi katonák a’ rendes se­regekre lőttek, mellyek azonnal a’ patrióták kezé­ben hagyták a’ várost, Junta állítatott fel. A’car­­lista expeditio csakugyan benyomult Cataloniába. Kiadja Kultsár A.—Szerkezted Galvácsy Zöldkertutcza f^of^Gac^er?©a|fe) 498. sz. Nyomtatja Trattner­ Károlyi Urak’ utczája 612 szám.

Next