Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)
1835-09-16 / 23. szám
alkotvány kikiáltása iránt, de tagadó választ kapott. Arragonia koronájának tartományi közt, mint látszik, uniót akarnak alkotni. Barcelona juntája „Junta popular auxiliar consultiva-nak“ nevezi magát, miből a’ kormány azt következteti, hogy az neki meghódol Saragossa juntája 12 személyből áll, ’s szoros kapcsolatban van Barcelonáéval. E’ tartományok klastromai mind bezárattak, ’s a’ nemzeti jószágok vevői önhatalommal foglalják el azokat. A’ szerzetesek útleveleket kérnek Romába. Az északi sereg főszállása Aug. 20 dikán tiarában volt. Aldama a’ lovasságot vezérli. Cordova mint diadalmas fogadtatott Vittoriában. Mi itt folyvást ostrom állapotban vagyunk, noha minden csendes, s meg nem foghatni, miért kell az itteni polgároknak olly vétségért lakolni, mellyben a’ kormány vallomása szerint legkisebb részt sem vettek. Minden idegenek, kiket szorgos foglalatosság nem tartóztat, elhagyják e szerencsétlen országot. Az Indicateur szerint Catalonia juntája Minát főgenerállá nevezte, miben Valencia és Saragossa juntái is megegyeznek. Saragossa juntája Aug. 22dikén elhatározó, hogy több tagokat veszen fel a’ felelőségnek több személyre osztása véget, és hogy a’ kormánynak pénzt többé nem küld. Barcelonában, mint a’ Sentinelle des Pyrenées August. 28 dikán írja, nagy a’munkásság; a’ hegyi lövész-batalionok összeszerkezése végéhez közelget, négy láncsás század pedig már kiállítatott. A’ carlisták üldözésére ment csapatok Tristan és más vezéreket leverték , ’s megesküdtek hogy addig vissza nem térnek Barcelonába, míg e’ bandákat semmivé nem teszik. Carthagenában a’ nép elfoglaló a’ fegyvertárt ’s az ott talált fegyvereket az arragoniaknak ajánló, kik sietve fogadák el azokat. A’ Memorial des Pyrenées mondja, hogy Cordova igen beteg, lemondását beadta, ’s Rodil general által váltatottfel. A’ Moniteur du Commerce jelenti, hogy St. Sebastianból August. 30dika reggelén 5000 angol és spanyol indult Hernani felé, de visszaverettek,s este mintegy száz sebesültet ismét a’ városba tértek. A’ barcelonai junta Aug. 18. felszólítá a’ saragossai juntát, hogy II. Izabella thrónusa és a’ törvényes szabadság fentartása végett szorosan egyesüljenek. Ezt kívánják a kötelékek, mellyek Arragoniát Cataloniával legdicsőbb koraikban egyesíték, ezt a’ törvények és szokások egyformasága , ezt végre a’ szomszédság és más fontos indító okok. A’ Vapor Aug. 20diki számából kitetszik, hogy a közelébbi történetekre nem kevés befolyása volt azon gondolatnak, hogy Arragonia koronája ismét helyreállítassék. Barcelona, Saragossa és Valencia minden proclamatiókban, mellyeket kiadnak, Christina régenskirályné nevét szorgosan kikerülik, ’s czéljuk e’ szomszéd tartományoknak az, hogy Krisztinát félre tegyék, maguk alkossanak egy régenséget D. Francisco infans előíülése alatt. Reus és Tarragona „Pep del paor“ vagyis rettentő Jakab név alatt ismeretes vitéz vezérlésével 500 szabad katonát állítottak ki a’ carlisták ellen. Pep szabad hada pardont nem fogad el, de nem is ad. Madridi levél szerént Isturiz épen Galiano követnél volt, mikor a’ politia-ügyvivő emezt elfogni megjelent. „Engem is el akar fogni az úr“– kérdé Isturiz. „Én nem, felesé Alguazil, de egy más pajtásom.44 Könnyen gondolhatni, hogy ekkor Isturiz nem ment haza, hanem magát elrejté. Lopez sem fogatott el, pedig el se rejtezett, hanem nyilván a’ maga neve alatt gyorsszekéren Valenciába utazott. Gurrea üldözi a’ carlistákat. A’ christínások Hernani ellen készülnek, melly expeditióban az angol ezred és 3 spanyol batalion fog részt venni. Az idegen ezred, melly Tarragonában szállott ki, nem engedelmeskedett Catalonia revolutiós juntája azon felszólításának, hogy Cataloniában maradjon a’ carlisták ellen hadakozni, sőt inkább a’ madridi kormány parancsolatára Leridába indult el. Saragossai hírek szerént gróf de las Navas, Caballero és Palafox Aug. 27kén e’ városba érkeztek. Ugyanide jöttek Semproni és Roman követek is. Valladolid, Toro, Cadix és Carthagena városokból minden szerzetesek kifizettek, és a’carlismusról gyanús minden tisztek a’ nép által hivatalaikból kitétettek. Granadában vér folyt, mert a’ katonaság meg akara gátolni a’ revolutiós mozgást. A’ nép és városi katonák a’ rendes seregekre lőttek, mellyek azonnal a’ patrióták kezében hagyták a’ várost, Junta állítatott fel. A’carlista expeditio csakugyan benyomult Cataloniába. Kiadja Kultsár A.—Szerkezted Galvácsy Zöldkertutcza f^of^Gac^er?©a|fe) 498. sz. Nyomtatja Trattner Károlyi Urak’ utczája 612 szám.