Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 1. félév (1-52. szám)
1836-01-02 / 1. szám
na gyobb sanyaruságra fogna jutni. A radikálisok és whigek csak némi környületeknél fogva csalhaták meg a’ népet kizárólag uralkodni kívánó czélzataik felől; de a’ nemzet már felébredt csalódásából, ’s mi káros következése leszen ennek a’ mostani hatalombirókra nézve, majd ki fog tetszeni a’ jövő parlamenti ülésben. — Northamptonshireben most kezdődnek a' választások, ’s bizonyosnak tartatik, hogy a’ whig és radikális párt minden törekvésinek ellenére is a’ conservativ Maunsell fog elválasztatni. A’ franczia, burkus, görög, török, orosz’s portugál követek, és Ausztria, egyesült statusok s Spanyolország ügyvivői dec.ledikán a’ külső ministeriumban dolgoztak, miután a’ spanyol ügyvivőnek az admiralságnál volt dolga; 2 órakor pedig Melbourne, Holland, Minto, Russell, Glenelg, Palmerston, Howiek lordok, és Holhouse, P. Thompson ’s Spring-Rice urak a’ külső ministeriumba gyűltek kabineti tanácskozásra. E. L. Bulwer, román költő ’s Lincoln radikális követe, Új-Délwallis újonnan alapított törvényhozásának szolgálatját ajánlá mint parlamenti ügyvivő , mire a’ John Bull túlságos tory lap gúnyolódva mondja, hogy olly literatornak , mint Bulwer, sokkal jövedelmesebb volna amaz embereket románban írni le, mint képüket a’ parlamentban viselni, annyival inkább, mivel ha eloszlatik a’ parlament, igen kétséges, el fog-e ő (Bulver) ismét választatni. Alsó Canadában Roebuck úr választatott e’ gyarmat parlamenti ügyvivőjévé, de a’ törvényhozó tanács, nov. 14diki tudósítások szerint, visszavetette e’ bilit, mert nem akar közlekedésben lenni olly férfival, ki e’ törvényhozó tanácsot ártalmas intézetnek nyilatkoztatá. Az admiralság tudósítatott, hogy nehány czethalász hajók a’ David úton befagytak, ’s némelly hírlapok által felszólítatott, hogy azoknak segedelmet küldene, mit az admiralság nem cselekedett , ’s ezért a’ Morning-Herald által megtámadtatott, mellynek a Morning-Chronicle ezt feleli: „Volna-e jusa a’ ministeriumnak illy veszélyes és bizonytalan expeditiót parancsolni most, midőn a* tél több mértföldnyi jéggel keríté be ama’ hajókat ? Mind e’ mellett is ígérte az admiralság, hogy ha oda önkéntes expeditio vállalkozik, azt gyámolítani fogja. Örömmel halljuk, hogy J. C. Rósz kapitány, a’ magnesi északi sark felfedezője, ajánlkozott ez emberbaráti, veszélyes vállalatra, ’s kész expeditiót vezérleni azon vidékekre, ’s a’ 11 ezer halász hajón levő 600 szerencsétlent, ha lehet, honjukba rokonaik közé visszahozni. Ez ajánlat nagy becsületére válik az ifjú, bátor tisztnek. Az admiralság őt Hullba küldte tudakozódni az ügyről, ’s ha a’ kereskedők hajót állítanak ki, ’s reá grönlandi hajósok ajánlkoznak, azt élelemszerekkel megrakatja, ’s a legénység zsoldját elvállalja. E’ szerént emberiség hiányával nem vádolhatni az admiralságot.“ Declődikén azt hirdették a’ cityben, hogy Genua tengeri készületei D. Miguelnek Portugálba szállítására czélzanának. Anglia és Portugallia kereskedési egyezése ugyan közelébb el fog enyészni, mond a’ M. Chronicle, de a’ két status közt még más egyezések is léteznek, mellyek minket, ha csakugyan illy kiszállítás volna czélban, arra köteleznének, hogy mielőbb flottát küldjünk a’ sardiniait elvenni vagy összetörni. Midőn VII. Ferdinand szárazon akart Portugálba ülni, akkor is a’ vett hír után 24 órával seregeket küldtünk azt meggátolni. Hasonlót kell cselekednünk Sardinia királyával is, ha az ő flottája ez ország ellen háborút merne kezdeni. London községi tanácsának dec. 14diki ülésében a’ kérdés forgott fen: London városában a’ külföldiek mennyire választathatnak szabad polgárokká (freemen). A’ city ügyvéde mondá, hogy a’ külföldiek VI. Henrik rendelete által záratnakkij ’s Pritchard úr e’ rendelet megszüntetése iránt biliti javalla, melly elfogadtatott. Derby és Birmingham közt vasutat készülnek építeni, melly minthogy Tamworthon menend keresztül, az ottani birtokosok dec. Sdikán Összegyűltek a’ birminghami társaság küldötteivel tanácskozni az út feltételeiről, a’ mikor Peel R. sir nyomos beszédet tartott a’ vasutakról ’s többek közt így szólt: „Én a’ rendszerrel tartok, miként egész Anglia vasutakkal húzatnék keresztül; az ezekre fordított tőke, úgy hiszem, jól fog kamatozni. A vasutakban ugyan privát érdek kerestetik, de midőn egyes személyek nyernek, a közérdek is átaljában gyarapodik. Kereskedésünk virágzása nem fogna növekedni, ha az ország jeles pontjait közel érintésbe hozni elmulasztanék. Nálunk a’ vasutak már szükséggé lettek; helyzetünk egészen más, mint az utolsó háborúkor volt. 1793tól fogva 1815ig urai voltunk a’ tengernek’s egyedül birtokosai a’ világ kereskedésének, de a’ béke óta más országok is versenyeztek velünk; a’ kézműi ’s mivészeti ipar mindenütt emelkedik, a’ concurrentia nagy minden ágában a’ kézmíveknek. Ha fent maradni akarunk, azon legyünk, hogy egy materialis javításban se maradjunk hátra. A’ száraz földön sok vasutak vannak készülőben; az egyesült státusokban pedig már messze terjedők léteznek; tőkepénzünk ki-