Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 2. félév (1-52. szám)

1836-07-02 / 1. szám

( 5 ) madván hat ház lett hamuvá; háromnak fedele pe­dig , hogy a’ lángok tovább terjedése meggátoltat­nék, lerontatott. Pesten julius 2dikán reggeli öt órakor kevés napi ágybanfekvés után végső öregségi elgyengü­lésben elhunyt nagyin. Szilasi és Pilisi Szil­ass­y József úr, Sz. István apost. kir. jeles Rendjének vitéze, valóságos belső titkos Tanácsnok, a’ sz. Ko­ronának őrzője, Torna vármegyei főispány ’stb. ő Excja a‘ Király ’s Haza javára köz hivatalokban fél­századnál tovább fáradhatatlanul ’s hívséggel töltött igen becses életének 82dik esztendejében. Az el­hunytnak életrajzát későbben fogjuk közölni. AUSZTRIA. Schönbrunnba junius 25dikén délutáni 2 óra­kor megérkeztek nápoli király ő Felsége s Leopold salernoi hg ő kir. Magossága, ő cs. k. Felségük­nek látogatásukra. Ugyanitt vannak Maria Luiza főhgné ő Felsége­­s a' salernoi hgné leányával együtt. Az Alig. Zeit. Bécsből jun. lodikáról így ír: A’ Bécs és Smyrna közt nem rég tökéletességet ért gőzhajózás nagy érdeket ébresztvén a’közönségben, talán nem leszen felesleg bővebb értesítést tenni ar­ról , Konstantinipol és Gallacz közt (vízen le és fel) hol eddig még gőzerejével sohase jártak, miként történik a’ hajózás. A’ dunahajózási cs. k. sz. társa­ság I. Ferdinand nevű gőzhajója máj­­itkán téli 12 órakor indult­ ki Konstantinápol révéből, s a’ Bos­­porusnak a' fekete tengerbe ömlésénél lévő várak­hoz három óra alatt, innen Várnáig 17, Várnától a’ Duna sulinai torkolatjáig 20, e’ torkolattól pedig Gallaczig 16 óra alatt jutott­ el; Konstantinápol és Gallacz közti egész útja tehát 56 órába került. Máj. 26dikán reggeli 1 órakor megindulván a’ sulinai torkolatot 10 óra 37 perez, innen Várnát 19 óra 53 perez, a’ bosporusi várakat 19 óra, a­ konstan­­tinápoli révet pedig 1 óra és 25 perez alatt érte­ el; és így Gallaczból Konstantinápol­ba 50 óra 55 perez alatt futott­ le. R­overdóból jun. 20dikán írják, hogy Orleans és Nemours hgek jun. 18dikán oda érkeztek; de Nemours hg. nagy torokgyuladása miatt kéntelen volt azonnal lefeküdni. Aberle nevű kerületi se­bész pióczákkal, majd érvágással, ’s ismét pióczák­­kal, 19. végre segített a’ nyavalyán, ’s a’ hg. mie­lőbbi felgyógyulása remélhető. Orleans hg. két nap sehova sem távozott öccse ágyától, ’s csak jun. 20- dikán utazott Veronába, hogy ott két Sicilia kirá­lyával és a’ Salernoi hggel összetalálkozzék. Újabb hírek szerént a’ hgek junius 26dikán Majlandba megérkeztek. NAGYBRITANNIA. Az alsó ház jun. 14diki ülésében Hume úrnak azon kérdésére, ha Francziaországgal a’ posta irántii rendelkezések véget értek - e már, felelé a' kincs­tár kanczellárja, hogy az egyezés aláíratott ’s csak expeditiója h­i­ányzik, de a’ napot, mellyen azt a‘ ház asztalára teheti, még nem határozhatja­­ meg. Trench ezredes, a’ követek többszörös harsány ne­vetése közt, a’ ház fogházára ten figyelmeztetést. Nekem v­ala szerencsétlenségem, úgy mond, e’ fog­házat felavatni, ’s éppen úgy v­agyok vele, mint a’ megégett gyermek a’ tűzzel, máskor t. i. őrizked­ni fogok a’ szónok neheztelését magamra vonni. Az építő eltévesztette e’ fogház rendeltetését, úgy építv­én a’ szobákat, hogy a’ két érdemes tag, kik czivódás végett oda záratnak, kéntelen együtt lakók mi nem igen kellemetes, sőt bajt is okozhatna. E’ felett igen is szőkék a’ szobák, ’s a’ vitatások mos­tani hangjából ítélve talán nem lenne rész azokat meghez­íttetni és szaporíttatni. J. A. Smith úr men­tegeté magát, hogy minap az izlandi hatóságbill fe­letti szavazáskor a’ ház kiváltságait megszegte, az­után lépvén­ be, mikor a’ szónok már feltette a’ kérdést. (Mihelyt a’ szónok a’ szavazás iránti kér­dést felteszi, többé egy tagot sem szabad a’ házba bocsátani; Smith úr mégis egy parlamenti szolga ál­tal valami magános ajtón bebocsátatott, ’s a’ mi­nisterek mellett szavazott;­ a’ szónok azonnal ele­resztette e’ szolgát, kinek Agb­onby úr pártját fog­ta). Clerk úr (szavazat számoló) is em­líté, hogy több, a’ kérdés feltevésekor jelen nem volt kö­vetek is , saját v­allomásuk szerint, szav­aztak, ’s szavazataik, mint szokás, kitörűltettek. E’ do­lognak azonban semmi további következése nem von. Ezután az izlandi hatóságbilt vitatása folyta­tott. Crawford úr Bandont is a’ hatósággal birán­­dó V­árosok közé javaslá iktatni, de javaslata félre vettetett. Ennek folytában nevetséges uta keletke­zett Walter és O'Connell uu. közt. Walter, a’ Ti­­mesnek egyik gazdag tulajdonosa, mint parlamenti tag említésre sem méltó, mert ritkán ’s kev­eset be­szél, de nagy befolyása lévén a’ Times politikájára,­­ mégis nev­ezetes férfi. Ő a’ Timessel egyszerre vál­toztatta­ meg politikáját, Peelnek ministeri? nevez­­tetésekor, de azért ennek megbukta ’s Melbourne v­isszatérte után is a’ ministeri padon maradt. Egy­kor azonban Stanley­­ Graham párt­jához ment­­ át, ’s ekkor O’Connell, éppen izlandi kérdésről szól­ván , felkiálta: Óh már Berkshire érdemes követe is átment! Míg ő ez oldalon ült, hasonló volt a’ nyár utolsó rósájához, melly magánosan virít, mi­dőn kellemes társnéji már mind odalettek s elher­vadtak. „Like the last of summer lest blooming alone All its lovely companions being faded and gone.“ De Walter még azon este visszament a’ mi­nisteri padokra, ’s mindeddig ott maradt. Most ki-

Next