Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 1. félév (1-52. szám)

1837-02-25 / 17. szám

- ( 131 )­­ népnek ugyan időt kell vennie az izlandi kormány charakterének és javaslatom természetének megfon­tolására; de a’ ministerium nem folytathatná a’kor­mányzást , se méltó nem lenne a­ ház bizodalmára, melly tőle még soha se tagadtatott­ meg, ha Izlandra nézve olly elveket hagyna fenállani, melyeknek elhatározottan ’s nyilván ellenmondóit!“ Beszéde folytában hivatkozott a’ nemes lord Fox szavaira, ki 1797ben már azt nyilatkoztatá, hogy Izlandot Angliával egyenlő jogokban kell részesíteni, ’s kor­mányát izlandi eszmék és nézetek szerint intézni, mert szorosan csak így kapcsoltathatik Izland Ang­liához. Ezen elvek szerint cselekszik Mulgrave lord, ’s olly részrehajlatlan igazsággal kormányoz, mii­lyen ott eddig esmeretlen volt. E rendszer n­dves sikerének bizonyságául említé, hogy a’ vétkek 1836- ban igen meg fogytak. A’ nemzeti egyesület létezé­sét sajnálja, de ez szükséges következése az igazta­­lanságoknak, ’s megszüntetésére legjobb eszköz az Izland iránti igazság. Míg a’ hatósági bili tanácsko­zás alatt volt, keveset lehete hallani a’ nemzeti egyesületről, melly csak akkor tört utat, miután az említett bili gúnyosan félrevetteték. Végre az Izland megnyugtatására czélzó új rendszabályt a’ ház kegyébe ajánlá a’ két oknál fogva, mivel igaz­ságos, és mivel Izlandnak Angliához ragaszkodását jobban meg erősítendi. — A’ bili ellen Jackson úr szólalt­ fel, a’ múlt üléskor felhordott okokból in­­dulva­ ki; hevesen kikelt a’ nemzeti egyesület és O’ Connell úr ellen, ki minden szavát szokott nyers módja szerint tortá­ vissza. Lyndhurstnak szemb­e lobbantá, hogy az izlandiakat külföldieknek bély­eg­­zé,’s az ellenvetéseket, mellyek Jackson úr „bőr tüdeje“ által gördítettek, hazugságnak és rágalom­nak nyilatkoztatá. Shaw úr pártját fogta Jackson úrnak, felolvasott némelly helyeket O’Connell nyil­vános beszédeiből, nevezetesen azon nyilatkozását, hogy az Izlandon elkövetett igaztalanságot vérrel kell lemosni, egy pap pedig azt mondá róla, hogy ő (O’ Connell) az Isten műszere Izland újjá szüle­tésének kieszközlésében, é s imádkozik az Istennek, hogy az ő fáradozásait áldja­ meg. (E’ szavakra fel­­állott O’Connell, kalapját levette, ’s melyen meg­hajtotta magát.) Clements I. ellenmondóit Jackson úr azon állításának, mintha az izlandi katholikusok a’ protestáns vallás lerontására törekednének; ő (Clements I.) mint protestáns, pártolja a’ kormányt, mert az ország jólétét szívén hordozza, ’s rendsze­re olly csendet és békét teremtett Izlandban , mii­lyen ott még soha se létezett. P­oebuck úr monda: A’ törvényjavaslat ellenzésével csak azt nyilatkoz­­t­attuk­ ki, hogy az izlandiak rosszabbak az ango­lok és skótoknál, ’s nem méltók önmagokat kor­mány­ozni. A’ javaslatot pártolja, mert demokratiai; az oppositio pedig éppen ez okból ellenzi, noha ki nem mondja. A’ ministerium, fenállását e’ bili sor­sától fü­ggesztvén­ fel, nem aggódhatik kimenetelén, mert a' győzedelem bizonyosan az igazság részén leend.— Febr. 8kánis e’tárgy vitatása folyt, melly azonban nem igen érdekes volt, mivel az okok múlt üléskor bőven kimerítettek. A­ febr. 8ri ülésben el­végződött az izlandi ha­­tóságbill feletti tanakodás. Több csekély szónokok után Morpeth I. Izland főtitoknoka, ügyes beszéd­del védé az izlandi kormányt. A­ nemzeti egyesü­letre nézve megjegyzé , hogy illy­es messzeható egye­sület létezése azt mutatja ugyan, hogy a’ társaság nem egészséges, de azért az egyesületet nem tart­ja törvénytelennek. A’ mik Mulgrave 1. kormány­­zása ellen felhordattak, egyedül azon fordulnak­­meg, hogy a’ ministerek kinevezéskor barátaikat ellbe teszik ellenfeleiknek, kik őket nyilván rágal­mazzák ’s ravaszul incselkednek ellenök. Sir J. Graham, ezelőtt whig most már tory, hosszú be­szédben azt fejtegeté, hogy a’ rend még nincs erő­sen megállapítva Izlandban, a’ demokratiai hatal­mat nevelni nem tanácsos, és hogy a’ Protestantis­mus a’ veszély partján áll. Sir J.C. Hobhouse, ke­letindiai ügyek ministere, rövid válasza után, sir B. Peel a’ conservativek feje szólalt­ meg, azt állít­ván , hogy Izlandra nem lehet ugyanazon törvény­­hozást alkalmazni,mellyet Angliára­ nagy­ hiba vol­na bizonyos testületeket lerontani, és másokat ten­ni helyekre, mellyek ellen szinte azon okok szóla­nak , mint az elsők ellen. Érinté a­ nemzeti egye­sület veszélyességét is. Russell J. véget vete a’ ta­nakodásnak egy rövid válasszal, melly­ben jelenté , hogy az izlandi egyház iránt még ez ülés folytában bili fog behozatni. A’ hatóságbill ezután felolvasta­tott, másodszori olvasása febr. bikére határoztad ván. Az alsó ház febr. 11 -i ülésében többnyire ké­relmekkel foglalatoskodott. Blackburne úr Ludlow mai órától ’s tanácsától ny­újtott­ be egy kérelmet a’ régi városi tanács viseletének megvizsgálása iránt, melly a’ városi hatóság könyveit 1300 ft stg. adós­ságért zálogba vetette. Walter úr tudakozá, szándé­­­kozik-e a’ belső minister napot rendelni a’ szegény* törvény sikerének megvizsgálására. Russell lord febr’ 20-át jelölte­ ki, de csak úgy , ha a’ vizsgálattal a bili eltörlésére nem czélzanak. Stanley 1. kérdezé, szándéka-e a’ kormánynak biztosságot nevezni az izlandi népoktatás megvizsgálására. Russell 1. fele­sé : Igenis szándéka az izlandi szegényi törvény vagy más illy rendszabály behozatalakor a’ népnevelést is tekintetbe venni, ’s e’ végre biztosságot nevezni. Maclean úr: A’ katholikusok magnoothi seminari­­umának nevelési rendszerére ki fog-e terjesztetni )(

Next