Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 1. félév (1-52. szám)

1838-01-13 / 4. szám

formulát monda: „La Reine remercie ses loyaux sujets, accepte leur benevolence et ainsi le veut.“ Sir J. Colbornenak Montrealból nov. 29-étől a’ hadi főparancsnoksághoz érkezett levelei valósít­ják Wetherall ezredesnek St. Charles melletti teljes győzedelmét. „Még most nem tudjuk u­­gyan, mond a’ Courier, e’ levelek tartalmát, de azt tudjuk, hogy sir J. Colborne teljesen is­meri helyzetének nehézségeit, az ellenük fordítha­tó eszközöket, ’s a’kimenetelről legkevésbé se ag­gódik. A’ seregcsapatok és a’ lakosok nagy része legjobb szellemtől lelkesítetnek ; a’ britt ’s izlandi származásúak a’ törvényes hatalom részén vannak, ’s önkéntesek ezerenként alálkoznak, a’ zendülők pedig már is viszálkodnak, vezéreikhez nem bíz­nak , ’s az egyesült statusok szomszéd városaiban kevés vagy semmi sympathiát se találnak. St. Char­­lesben volt 1500 emberök szétveretett a’ k. sereg­csapatok által. Az elcsábított lakosok közül sokan visszatértek hónukba. Más részről nem titkolhatni, hogy az alsó osztálybeli franczia lakosok átaláno­­san zúgolódnak. E’ tudatlan emberekkel azt hitet­­ték­ el a’ demagogusok, hogy Victoria királyné Cumberland hg. és a’ hadsereg által elmozd­itatott, ’s Angliában polgár­háború dúl. Hogy St. Denis megtámadása nem sikerült, annak tulajdoníthat­ni, hogy a’ sereget a’rész idő és hosszú út igen kifárasztá. Egyébiránt a’ k. sereg itt is csak 6 hol­tat, 10 sebesültet vesztett, 6 elsikkadt, Weir had­nagy elfogatott; a’ lázadók vesztesége sokkal na­gyobb volt66 — A’ Courier and Enquirer lap le­velezője szerint Wetherall ezredes győzedelme sok­kal tökéletesb volt, mint eddig mondaték; de a’ vérontás és mészárlás is szörnyű volt; a’ pártütők közül 500 esett­ el; száz elevenen égett­ meg egy szal­­mával és szénával rakott csűrben. Gore ezredes 5— 600 emberrel St. Denis ellen nyomult olly paran­csai , hogy e’ helyet földig rontassa-re. A’ kormány­zó Papineau és Brown fejére 1000 ft. stb. jutalmat tett­ ki. — A’ zendülők december elején mintegy kétezeren Grand Bruleben gyűltek ismét össze, ’s Wetherall ezredes oda fogott menni. A’ New-York Journal of Commerce dec. 8kán írja, hogy Brown generál, ki azon zászlót, mellynek kitűzésében nagy részt van , oda hagyni akarván , saját pártja által elfogatott, melly őt agyon lövetni szándékozék, míndazáltal szabadon bocsátá, miután a’ nála ta­lált pénzt, miből elillanás eránti szándéka világos Ion, tőle elvette. Quebecben nagy szorgalommal szerkesztetnek az Önkéntes csapatok. A’New-York Evening Star szerint Papineau O’ Callaghannal együtt elfogatott. A’ New-York Advertiser pedig dec­ski számában azt mondja, hogy ő vagy St. Johnban, vagy pedig a’pártütőknél van fogságban. Ugyan e’ lap 46 férfit nevez, kik Montrealban fel­­ségbántásért elfogattak. — Wetherall ezredes Chamblyból egész diadalommal tért­ vissza Montre­­alba, a’ pártütőktől elvett két ágyút és 32 foglyot vivén magával.­­ A’ Burlington Free Press állítja, hogy a’ pártütők St. Charlest ismét elfoglalták. A’ Chronicle annál könnyebbnek tartja a’ zendülés elnyomását, mivel a’ franczia lakosok nagy része a’ St. Lőrincz folyam hosszában fekvő földön lakik. Dec. 25-én a’ hivatalos Gazette közlé sir J. Colborne generál fent érintett levelet a’ canadai esetekről, melly semmi újat nem ad a’ már köz­lőttekhez , ’s csak a’ seregcsapatok mozgásait írja­­le környületeiben. — A’ Montreal Herald írja , hogy Canadába sok idegen tisztek mentek­ át, ré­szint a’ háborút nézni, részint abban részesülni. Mintegy húsz angol félzsoldu tiszt van közöttük; továbbá Marriot kapitány (hires novella-iró) és há­rom jeles franczia: Blacas hg. Tant és Zollendall uu. Az alsó canadai kormány 2000 pár hóba való csizmát készítetett a’ seregcsapatoknak. A’ Globe hírt említ, miként a’ canadai párt­ütők egy újabb csatában ismét tetemesen megve­rettek. A’ canadai ezredektől szabadsággal elbocsá­tott tisztek mind visszahívattak ezredeikhez. — Egy skót ezred, a’ Courier szerint, Új Skócziá­­ba parancsoltatott, az onnan Canadába küldött ezred helyére; ezen kivid tavasszal, vagy még elébb is, két ezred fog oda szállítatni. — Hastings li­­niahajó, melly a’ Tájóról zsoldjáért jött­ vissza. Portsmouthba rendeltetett, hogy onnan Halifaxba vagy új Braunschweigba seregcsapatokat vigyen. — Inconstant hajó, melly a’ spanyol partokhoz volt rendelve, Portsmouthban 1000 puskát’s egyéb hadi szert rakott­ fel, miből a’ hír támadt, mint a’ Brighton Gazette írja, hogy a’ Passagesban fek­vő tengeri zászlóallyat e’ hajó Halifaxba viendi a’ canadai zendülés elnyomására, melly Angliában ko­­holtatott­ ki. — A’ Bon Sens, mond a’ Standard , franczia önkéntes csapatot említ, melly canadai rokoninak gyámolítására szándékozik elhajózni. De Lajos Filepnek, úgy véljük, nincs kedve az általunk Spanyolországban, vagy a’ XVI Lajos ál­tal Amerikában felállított példát utánozni. Mi sem­mit se tartunk ezen expeditiótól, mert Ameriká­ba csak május körül, mikor a’ háborúnak már vége leend , vagy semmikor se juthat­ el, ha kalóz hajóink kötelességöket teljesítik; de ha eljutna is, sokszor történt már az, hogy az angolok jól meg­­ütögetve küldöttek haza a’ francziákat. — A’ M. Herald Colborne generál leveléből kellemetlen kö­vetkezéseket húz­ ki a’ canadai kormány­pártra néz­ve, ’s azt hiszi, hogy a’ k. seregcsapatok mind St. Denisnél, mind St. Charlesnál többet vesztet­­ t(

Next