Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-01-13 / 4. szám
formulát monda: „La Reine remercie ses loyaux sujets, accepte leur benevolence et ainsi le veut.“ Sir J. Colbornenak Montrealból nov. 29-étől a’ hadi főparancsnoksághoz érkezett levelei valósítják Wetherall ezredesnek St. Charles melletti teljes győzedelmét. „Még most nem tudjuk ugyan, mond a’ Courier, e’ levelek tartalmát, de azt tudjuk, hogy sir J. Colborne teljesen ismeri helyzetének nehézségeit, az ellenük fordítható eszközöket, ’s a’kimenetelről legkevésbé se aggódik. A’ seregcsapatok és a’ lakosok nagy része legjobb szellemtől lelkesítetnek ; a’ britt ’s izlandi származásúak a’ törvényes hatalom részén vannak, ’s önkéntesek ezerenként alálkoznak, a’ zendülők pedig már is viszálkodnak, vezéreikhez nem bíznak , ’s az egyesült statusok szomszéd városaiban kevés vagy semmi sympathiát se találnak. St. Charlesben volt 1500 emberök szétveretett a’ k. seregcsapatok által. Az elcsábított lakosok közül sokan visszatértek hónukba. Más részről nem titkolhatni, hogy az alsó osztálybeli franczia lakosok átalánosan zúgolódnak. E’ tudatlan emberekkel azt hitették el a’ demagogusok, hogy Victoria királyné Cumberland hg. és a’ hadsereg által elmozditatott, ’s Angliában polgárháború dúl. Hogy St. Denis megtámadása nem sikerült, annak tulajdoníthatni, hogy a’ sereget a’rész idő és hosszú út igen kifárasztá. Egyébiránt a’ k. sereg itt is csak 6 holtat, 10 sebesültet vesztett, 6 elsikkadt, Weir hadnagy elfogatott; a’ lázadók vesztesége sokkal nagyobb volt66 — A’ Courier and Enquirer lap levelezője szerint Wetherall ezredes győzedelme sokkal tökéletesb volt, mint eddig mondaték; de a’ vérontás és mészárlás is szörnyű volt; a’ pártütők közül 500 esett el; száz elevenen égett meg egy szalmával és szénával rakott csűrben. Gore ezredes 5— 600 emberrel St. Denis ellen nyomult olly parancsai , hogy e’ helyet földig rontassa-re. A’ kormányzó Papineau és Brown fejére 1000 ft. stb. jutalmat tett ki. — A’ zendülők december elején mintegy kétezeren Grand Bruleben gyűltek ismét össze, ’s Wetherall ezredes oda fogott menni. A’ New-York Journal of Commerce dec. 8kán írja, hogy Brown generál, ki azon zászlót, mellynek kitűzésében nagy részt van , oda hagyni akarván , saját pártja által elfogatott, melly őt agyon lövetni szándékozék, míndazáltal szabadon bocsátá, miután a’ nála talált pénzt, miből elillanás eránti szándéka világos Ion, tőle elvette. Quebecben nagy szorgalommal szerkesztetnek az Önkéntes csapatok. A’New-York Evening Star szerint Papineau O’ Callaghannal együtt elfogatott. A’ New-York Advertiser pedig decski számában azt mondja, hogy ő vagy St. Johnban, vagy pedig a’pártütőknél van fogságban. Ugyan e’ lap 46 férfit nevez, kik Montrealban felségbántásért elfogattak. — Wetherall ezredes Chamblyból egész diadalommal tért vissza Montrealba, a’ pártütőktől elvett két ágyút és 32 foglyot vivén magával. A’ Burlington Free Press állítja, hogy a’ pártütők St. Charlest ismét elfoglalták. A’ Chronicle annál könnyebbnek tartja a’ zendülés elnyomását, mivel a’ franczia lakosok nagy része a’ St. Lőrincz folyam hosszában fekvő földön lakik. Dec. 25-én a’ hivatalos Gazette közlé sir J. Colborne generál fent érintett levelet a’ canadai esetekről, melly semmi újat nem ad a’ már közlőttekhez , ’s csak a’ seregcsapatok mozgásait írjale környületeiben. — A’ Montreal Herald írja , hogy Canadába sok idegen tisztek mentek át, részint a’ háborút nézni, részint abban részesülni. Mintegy húsz angol félzsoldu tiszt van közöttük; továbbá Marriot kapitány (hires novella-iró) és három jeles franczia: Blacas hg. Tant és Zollendall uu. Az alsó canadai kormány 2000 pár hóba való csizmát készítetett a’ seregcsapatoknak. A’ Globe hírt említ, miként a’ canadai pártütők egy újabb csatában ismét tetemesen megverettek. A’ canadai ezredektől szabadsággal elbocsátott tisztek mind visszahívattak ezredeikhez. — Egy skót ezred, a’ Courier szerint, Új Skócziába parancsoltatott, az onnan Canadába küldött ezred helyére; ezen kivid tavasszal, vagy még elébb is, két ezred fog oda szállítatni. — Hastings liniahajó, melly a’ Tájóról zsoldjáért jött vissza. Portsmouthba rendeltetett, hogy onnan Halifaxba vagy új Braunschweigba seregcsapatokat vigyen. — Inconstant hajó, melly a’ spanyol partokhoz volt rendelve, Portsmouthban 1000 puskát’s egyéb hadi szert rakott fel, miből a’ hír támadt, mint a’ Brighton Gazette írja, hogy a’ Passagesban fekvő tengeri zászlóallyat e’ hajó Halifaxba viendi a’ canadai zendülés elnyomására, melly Angliában koholtatott ki. — A’ Bon Sens, mond a’ Standard , franczia önkéntes csapatot említ, melly canadai rokoninak gyámolítására szándékozik elhajózni. De Lajos Filepnek, úgy véljük, nincs kedve az általunk Spanyolországban, vagy a’ XVI Lajos által Amerikában felállított példát utánozni. Mi semmit se tartunk ezen expeditiótól, mert Amerikába csak május körül, mikor a’ háborúnak már vége leend , vagy semmikor se juthat el, ha kalóz hajóink kötelességöket teljesítik; de ha eljutna is, sokszor történt már az, hogy az angolok jól megütögetve küldöttek haza a’ francziákat. — A’ M. Herald Colborne generál leveléből kellemetlen következéseket húz ki a’ canadai kormánypártra nézve, ’s azt hiszi, hogy a’ k. seregcsapatok mind St. Denisnél, mind St. Charlesnál többet vesztet t(