Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1839. 2. félév (1-51. szám)

1839-09-11 / 21. szám

igazgató színész - társaságának mutatványai jelen­leg igen gyéren látogathatnak. Rohonczon, Vas m­egyében, Károlyi Lajos és Batthyányi Kázmér grófok okszerű gazdatisz­tek­ kiképzésére, a­ keszthelyi Georgicon és ai. óvári gazdasági iskola’ példája szerint, főleg sa­ját gyakornokaik­ számára, gazdaságtanitó- inté­zetet állítottak—fel. Az előtudományokból ez inté­zetben csak annyi taníttatik, mennyi az okszerű gyakorlathoz szükséges; a’ gyakorlati tudományo­kat pedig olly egyének tanítják, kik azoknak folyvást gyakorlói is, ’s igy nem csak tanítók, hanem egyszersmind ’s főleg gazdák is. A’ nö­vendékek három felé osztatnak: némellyek szálás és élelmen kívül fizetést is kapnak; mások szá­­lást és élelmet (e’ két rendbelieknek már egy évi gyakorlati szolgálatot kelle tenniök a’ grófi ura­dalmakban); a’ harmadik rendűek csak tanításban ’s gyakorlatokban részesülendnek. Az intézet november 1 jén nyittatik­ meg, jövendőben pedig ed­­­ején kezdődnek a’ tanítások. A’ cursus két év­ elvégeztével nyilván­os vizsgálat következik Pesten,’s ezután a’ növendékekre kisebb gazda­ságok vagy egyes gazdasági ágak bízatnak. Temesmegye Bűdéinek azon régi óhajtása , miszerint a’ nemzeti nyelv e’ megye keblében is gyökeret vervén, több száz ezer főre menő idegen ajkú honosi a’ magyar szózat édes hangjaira ta­­nittasanak meg, hála több nemes hazafi nagylel­kűségének­­ teljesül. Sikerült ugyanis a’ megyei közönség által e’ végre megbízott Bojtos Imre vál­lalatának aláírások utján annyi részvényt össze­szerezni, hogy az ezekből máig bejött 11,112 fr. 30 kr.ezüst pénz-alap, a’ megyében t. i. Csáková­­ron, Lippán, Temesvárott, Uj-Aradon, és Ver­­seczen, felállítandó öt magyar iskola létesítésére, ’s hat évi fentartására elegendőnek ítéltetvén, ezek megnyittatása, ’s honi nyelv tanításának kezdete, a’ temesi KK és Rédek által f. évi jan. 16kán tar­tatott közgyűlésben 83dik szám alatt f. évi octob. el­sőjére tűzetvén, a’ tanítói termek fölkészítése, ’s oktatók fogadása iránt a’ szükséges rendeletek egy állandó választmány által megtétetve, Bojtos Imre pedig az említett részvény utján tett ajánlatok be­szedésére az érintett közgyűlés által megbizatva lé­vén, midőn a’ fentisztelt megye Rédeinek nevé­ben is hálás köszönet nyilványittatik mind azon nagy lelkű honfiaknak, kik honszeretettül buzgó keblük fogalma után, e’ nemzeti szépczélra sege­delmet nyujtanak, egyszersmind jótékony adako­zásaik által létesülendő e’ zsenge intézet további pártolásának kérelme mellett, minden e’ részbeni ajánlattevő részvényes teljes bizalommal felszólit­­tatik, miszerint aláírt részvényeik után f. 1839 fi0 eső járadékjokat (mennyire azok lefizetve nem vol­nának) nyugtatvány mellett Bojtos Imre, mint a’ t. megye által e’ czélra rendelt pénztárnok, kezei­hez Temesvárra juttatni szíveskedjenek. F. évi aug. elején érkezett, a’ am. m.k. Hely­tartótanácsnak, Ung vármegye’Bűdéihez intézett, következő tartalmú levele: „Méltóságos ’s a’ t. Bá­ró Ghillány Sándor’ folyamodása’ tárgyában, melly által szerednyei rézműgyárára kiváltságot adatni könyörög, tisztelt Uraságtoknak f. évi sz. Iván hava 1zén ide terjesztett jelentésök’ következé­­siben ezennel visszairatik, bebizonyíthatván a’ tisz­ti vizsgálat által az, hogy a’ folyamodó gyárában készített művek, esztendőként 75 ezer ft. értékét felülhaladják, — ezen gyár tehát a’ közkereske­désre nézve különös figyelmet érdemel, a­ folya­modó báró Ghillány Sándornak ezennel megenged­tetik, hogy czimer gyanánt cs. k. sast, mind a’ magyári épöleteken, mind azon pecséten, mellyel leveleit zárja, avagy készítményeit bélyegzi, hasz­nál­hsson, úgy császári kir. kiváltságos gy­ár ne­vezettel is élhessen az aláírásokban, nemkülönben tanuló inasait felszabadíthassa, mesterembereket rendelhessen , mindenféle mesterlegényeket, kik­nek használására gyárában szüksége leszen, tart­hasson , és az országban mindenütt, hol alkalmas­nak gondolandja, a’ helybeli hatóság engedelmé­­vel lakhelyet építhessen. Miszerint tehát a’ folya­modónak kérőlevele hálitással itt ellátva kiadás végett ide csatoltatik. Költ Budán a’ m. k. Hely­tartó-tanácsnak , 1839 d. észt. sz. Jakab hava 2 dik napján tartatott tanács-üléséből. Tisztelt Ura­­ságtok jó akarója, minden készséggel valóji Mé­­rey Sándor, Lovász András, Pap Gábor.“­Fel­olvastatott az 1839diki aug. 2dikán Ungváron tar­tatott közgyűlésben. Hátirás. „Melly kegyes in­tézménynek kihirdetése a’járásbeli szolgabiráknak, különösen pedig a’ szerednyei járásbelinek, ’s a’ hely­színén leendő közhírré tétele, azon nyilván 113 os kijelentéssel tétetik kötelességivé, miszerint a’ megyei Bűnek nevükben 111. báró Ghillánynak a’ közjó iránti buzgó fáradozásit, ’s az iparnak nem csekély áldozatokkal tett sikeres terjeszté­sét, ’s igy az adózó nép’ javának a’ keresetmód könnyebb megszerezhetésivel előmozdítását kö­szönje meg.“ Kiadta t. 11. Ung megye’ főjegyző­je, Tabódy Pál.—Aug­­lén történt a’fentebbi le­vélnek Szerednyei­ közhírré tétele. Midőn is a’ já­­rásbeli szolgabiró Korláth György úr, eskütt-tár­­sastul ott megjelenvén, több úri vendég körében felolvastatott a’ felérin­tett szabaditék-levél, ’s azt a’járásbeli szolgabiró úr, velős szavakkal kö­szönvén meg előbb a’ tiszt, bárónak az iparelőmoz­­dítás körül tett fáradozásit, tulajdonosának a’ je­lenlevők éljen kiáltozási kört által nyujtotta. Kern és de derék szóval köszöné meg a’ báró, Ung­uie­*

Next