Hazanéző, 2003 (14. évfolyam, 1-2. szám)
2003 / 1. szám
HAZANÉZŐ a köröndi FIRTOS Művelődési Egylet folyóirata Alapítási év: 1990 Főszerkesztő: Ambrus Lajos Szerkesztő: AMBRUS LAJOS A szerkesztőbizottság tagjai: Bölöni Domokos Deák Sárosi László Király László Majla Sándor Molnos Lajos Páll Lajos Ráduly János Tófalvi Zoltán AZ EGYLET VEZETŐTANÁCSA Tiszteletbeli elnök: Páll Lajos Elnök: Ambrus Lajos Alelnök: Tófalvi Csilla Titkár: Kovács György Tagok: Antal Ibolya György József Páll Ágoston Tófalvi Rozália Postacím: 4169 Korond, Főút 664. Tel. 0266-249 185 A fedőlapon: Páll Lajos: A Küküllő születése (olaj) Fotó: Dávid Sándor Korrektor: Antal Ibolya Tófalvi Csilla Tördelés: Sándor István Készült Székelyudvarhelyen az Infopress Rt. nyomdájában. Vezérigazgató: Albert András Elhangzott 2003. febr. 3-án, Korondon. TÁRLAT Ahhoz, hogy alkothass, kell legyél valaki - mondta Goethe. Tóth Ferenc egyénisége szembetűnő, jelleme egy mondatba tömöríthető: az vagyok, aki vagyok. Elnézést, hogy istenítem, de akkora tekintélye van a kompromisszum szónak, hogy már nem tudjuk, mi az igen és mi a nem. Ma nálunk a norma a megalkuvás mértékével mérendő. Pedig azt mondta Jézus: „Az igen igen, a nem nem. Minden, ami ettől eltér, az a gonosztól való." Tóth Ferenc nem tér el az elveitől. Művészi útját, amely olykor nagy meglepetésekkel döbbentett meg, végig követhettem a kiteljesedésig. Nagy változásokra képes. Stílusát nem a modor jellemzi. Nem a formai megoldások, hanem a tartalom határozza meg a művészetét. Hogy képeit síkokra osztja, és átkölti a tájat a síkok hálója révén, az csak egy játék nála. Egy másik helyen épp az ellenkezőjét „pengeti el". A miértés hogyan határozza meg a milyent, és a mit dönti el, hogy olyan legyen a festmény, amilyennek megszületik. Ugye, hasonlít ez a bűvös kör a teremtés történetéhez ? Tóth Ferenc modern ember. Művész. Amit csinál, az egyszerűen művészet és modern. Nem modernista, nem magyarista, hanem csak modern és magyar. Ha beszél, magyarul beszél, egyértelműen, világosan. Ha fest, értelmesen fest, mert így tisztességes. Nincs itt tűzijáték, hatóvadászat. Az aranykapu az aranymetszésben van, mert ott a helye egy székely kapunak. Ehhez a kapuhoz el kell jutni, az után léphet be rajta az érdeklődő. Ez a kép egy varázslat. A sárga autó sziporkázó csillogása megsemmisül, elolvad a derék, sóvidéki székely házak hatása alatt. Bravúrosan komponálta bele a szeretett tájba az oda nem illő elemet, s nem hagyta, hogy az uralkodjék, aminek nincs joga uralkodni a képben. Alakuljon egy kicsit Európa is, ha minket óhajt. Nem akarunk az indiánok sorsára jutni, akik értékes műtárgyaikat, alkotásaikat, értékeiket elcserélték a betolakodó európaiak ócska tükörcserepeiért. Az útjelző táblát is bele lehet komponálni egy képbe, hogy odaillő legyen, csak tudni kell. Itt válik el, ki a művész! Divat latolgatni, milyen stílusban fest az illető művész. Tóth Ferenc kipróbálta már az önkifejezés ma divatos módjait is, persze mindent sajátos komoly tartalommal töltve meg. De akár az újszerűbb témához vagy technikához nyúl, akár egy hagyományos tájképet fest meg - mint például a Köd című képe is - nem a stílus jut eszünkbe mindenekelőtt, hanem egy érzés, egy megmagyarázhatatlan jó érzés, amely csak akkor hatja át az ember lelkét, ha igazi alkotás előtt áll. Ez sajátosan Tóth Ferenc-i, tehát semmivel sem helyettesíthető. Ha kivennénk az erdélyi magyar festészetből ezeket a festményeket, akkor hézag maradna, olyan, amelyet csak maga Tóth Ferenc képes kitölteni. Balázs József festőművész - tanár TÁRLAT