Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1865-11-19 / 47. szám
734 HAZÁNK S A KÜLFÖLD, első szolgabirót és ez nem volt más, mint — Ács Károly. — A következett két év eseményeiben oly tevékeny, s itt elé nem sorolható részt vett, hogy a nagy nemzeti csapás után ő is bujdoklani kénytetett, s tiz hónapig tartott bolyongás után külföldre akarván menekülni, elfogatott s börtönbe záratott, kötél általi halálra ítéltetett, ez azonban kegyelem utján hat évi várfogságra lön változtatva. Fogsága idején az európai nyelvek tanulmányozásával foglalkozott, s többek közt megtanulta a török nyelvet is, kiszabadulása után pedig helyreállítván megrongált egészségét, Pesten Seltenreichné asszony leánynöveldéjébe a magyar irodalom és történet tanárául hivatott meg, mely minőségében az ifjúság számára több művecskét irt. 1857-ben barátja és egykori tanulótársával Jókaival kezet fogva, a hazában lakó nemzetiségeknek a magyarral testvéresitését s azok irodalmának megismertetését tűzte ki feladatául, s ennek eredményei a lapokban szétszórva megjelent, oláh és szerb költemények fordításai és különböző irodalmi értekezések, 1858-ban pedig „Virágok a román népköltészet mezejéről“ és 1859-ben „Magyar, német, olasz, oláh, cseh, tót és szerb beszél getések“ című könyvei lőnek, mely működéséért úgy az oláhországi igazságügyi miniszter, mint az olaszországi tudományos akadémia is elismerő sorokkal tisztelték meg. Anyagi haladásunk terére 1857-ben lépett, midőn az első magyar átalános biztositó társaság igazgatósági jegyzője lett, hol 1861-ig működött, mikor is a szentendrei kerület országgyűlési képviselőjévé választotta, mig más részről ugyanezen időben megyéjében több rendbeli megtiszteltetés érte. Az országgyűlés feloszlatása után az akkor alakult „Pannónia“ magyar viszontbiztosító egylet titkárául választatott meg s működése e minőségében még a külföldre is kihat. A soroksári Dunaágon létrehozandó gőzhajózás már 1861-ben kedvenc eszméje volt, mely több jeles hazafi pártolása s az ő buzgó közreműködése mellett 1863- ban valósult is. Sokfelé ágazó munkássága kiterjed az anyagi kérdések között a biztosítási ügy olykori tárgyalására is, miről a X jegy alatt megjelent cikkei tanúskodnak. E tevékeny, minden irányban buzgón és eredménynyel működő, szilárd jellemű hazafit a szentendrei választókerület ismét fölkérte képviselőjéül, s népszerűségét, az iránta tanúsított bizalmat mutatja az is, hogy egy szintén felszólított szerb hazafi Ács Károly javára önkényt visszalépett jelöltségéről. A I) n j d osok 11 - 11 c. 1711. Jó éjszakát immár hires magyaroknak !... A nagy vitéz sereg — szétszórva kesereg, Tábori énekek többé nem zengenek. Nem sír a török sip Tisza, Bodrog táján, Bús csend az országban, — puszta némaságban, Ásitnak az ágyuk a munkácsi várban. Készület, felület, indulót nem fújnak. Csak a zordon szelek — zúgnak, süvöltenek ; Táborok hűlt helyén tüzek kiégtenek. Nem ragyog már a nap zászlók kópiáin, A fegyver letéve, — a csatáknak vége ... Hideg szél könnyet csal bujdosók szemébe. Född be szél haraszttal sárga csizmám nyomát, Zöld erdőknek árnya — kősziklák magánya : Üldözőim elöl rejtsetek homályba ! Lengő darutollam : el ne árulj engem ! Sarkantyúm pengése — pallosom csengése : Édes szabadságnak ne juttass vesztére ! Hideg Lengyelország én bujdosó tanyám, Vad Bukovinában, — erdős Moldovában, Gyakran megfordulok nagy Törökországban. Labancot kergető jó lovam rég kidőlt, Kardom rozsdát fogott — mentém fakult, kopott, Csattos tigrisböröm rólam lefoszladott. Ám azért nevedet, gondviselő Isten Én mindegyre áldom — tudom : meg se bánom Lesz nekem még egykor ennél jobb világom ! — Elment az én uram idegen nemzetre; Maga nemzetéért — ment nagy segitségért : Hogy megalázhassa kevély ellenségét! Szegény hív kurucok fohászkodva várják, Kérdezik szellőtől — csillagtól, felhőtől: Mikor tér vissza már idegen nemzetről ? ! Én is fohászkodom : jövel már én uram! Nagy rendelt sereggel — szép hadi szerekkel! Munkácsot, Onadot megvívjuk ezekkel!