Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1865-11-19 / 47. szám

734 HAZÁNK S A KÜLFÖLD, első szolgabirót és ez nem volt más, mint — Ács Károly. — A következett két év eseményeiben oly tevékeny, s itt elé nem sorolható részt vett, hogy a nagy nemzeti csapás után ő is bujdoklani kény­­tetett, s tiz hónapig tartott bolyongás után kül­földre akarván menekülni, elfogatott s börtönbe záratott, kötél általi halálra ítéltetett, ez azonban kegyelem utján hat évi várfogságra lön változ­tatva. Fogsága idején az európai nyelvek tanulmányo­zásával foglalkozott, s többek közt megtanulta a török nyelvet is, kiszabadulása után pedig helyre­állítván megrongált egészségét, Pesten Seltenreich­­né asszony leánynöveldéjébe a magyar irodalom és történet tanárául hivatott meg, mely minőségé­ben az ifjúság számára több művecskét irt. 1857-ben barátja és egykori tanulótársával Jó­kaival kezet fogva, a hazában lakó nemzetiségek­nek a magyarral testvéresitését s azok irodalmá­nak megismertetését tűzte ki feladatául, s ennek eredményei a lapokban szétszórva megjelent, oláh és szerb költemények fordításai és különböző iro­dalmi értekezések, 1858-ban pedig „Virágok a ro­mán népköltészet mezejéről“ és 1859-ben „Ma­gyar, német, olasz, oláh, cseh, tót és szerb beszél­­­ getések“ című könyvei lőnek, mely működéséért úgy az oláhországi igazságügyi miniszter, mint az olaszországi tudományos akadémia is elismerő so­rokkal tisztelték meg. Anyagi haladásunk terére 1857-ben lépett, mi­dőn az első magyar átalános biztositó társaság igazgatósági jegyzője lett, hol 1861-ig működött, mikor is a szentendrei kerület országgyűlési kép­viselőjévé választotta, mig más részről ugyanezen időben megyéjében több rendbeli megtisztelte­tés érte. Az országgyűlés feloszlatása után az akkor ala­kult „Pannónia“ magyar viszontbiztosító egylet titkárául választatott meg s működése e minősé­gében még a külföldre is kihat.­­ A soroksári Dunaágon létrehozandó gőzhajózás már 1861-ben kedvenc eszméje volt, mely több jeles hazafi pár­tolása s az ő buzgó közreműködése mellett 1863- ban valósult is. Sokfelé ágazó munkássága kiter­jed az anyagi kérdések között a biztosítási ügy olykori tárgyalására is, miről a X jegy alatt meg­jelent cikkei tanúskodnak. E tevékeny, minden irányban buzgón és ered­ménynyel működő, szilárd jellemű hazafit a szent­endrei választó­kerület ismét fölkérte képviselő­jéül, s népszerűségét, az iránta tanúsított bizalmat mutatja az is, hogy egy szintén felszólított szerb hazafi Ács Károly javára önkényt visszalépett je­löltségéről. A I) n­ j d o­s­o­k 11 - 11 c. 1711. Jó éjszakát immár hires magyaroknak !... A nagy vitéz sereg — szétszórva kesereg, Tábori énekek többé nem zengenek. Nem sír a török­ sip Tisza, Bodrog táján, Bús csend az országban, — puszta némaságban, Ásitnak az ágyuk a munkácsi várban. Készület, felület, indulót nem fújnak. Csak a zordon szelek — zúgnak, süvöltenek ; Táborok hűlt helyén tüzek kiégtenek. Nem ragyog már a nap zászlók kópiáin, A fegyver letéve, — a csatáknak vége ... Hideg szél könnyet csal bujdosók szemébe. Född be szél haraszttal sárga csizmám nyomát, Zöld erdőknek árnya — kősziklák magánya : Üldözőim elöl rejtsetek homályba ! Lengő darutollam : el ne árulj engem ! Sarkantyúm pengése — pallosom csengése : Édes szabadságnak ne juttass vesztére ! Hideg Lengyelország én bujdosó tanyám, Vad Bukovinában, —­ erdős Moldovában, Gyakran megfordulok nagy Törökországban. Labancot kergető jó lovam rég kidőlt, Kardom rozsdát fogott — mentém fakult, kopott, Csattos tigrisböröm rólam lefoszladott. Ám azért nevedet, gondviselő Isten Én mindegyre áldom — tudom : meg se bánom Lesz nekem még egykor ennél jobb világom ! — Elment az én uram idegen nemzetre; Maga nemzetéért — ment nagy segitségért : Hogy megalázhassa kevély ellenségét! Szegény hív kurucok fohászkodva várják, Kérdezik szellőtől — csillagtól, felhőtől: Mikor tér vissza már idegen nemzetről ? ! Én is fohászkodom : jövel már én uram! Nagy rendelt sereggel — szép hadi szerekkel! Munkácsot, Onadot megvívjuk ezekkel!

Next