Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1866-11-25 / 47. szám
Horján Ernik. Midőn most országgyűlésünk ismét megkezdi egybegyült képbüszkeség nagyfontosságú működését s az viselők sorain eltekintünk, öröm és szállja meg lelkünket annak meggondolására, hogy a hazánk sorsa fölött őrködni hivatott férfiak közt a közélet és ismeretek minden különböző ágából , mennyi jeles képzettségű erővel bírunk. Ha minden szak kitűnő képviselői iránt tisztelettel viseltetünk, e tisztelet megilleti Hollán Ernőt is, ki a mérnöki és gépészeti tudományokban mint elméleti tudós s a gyakorlati kivitel embere egyaránt kiváló, s országos közlekedési ügyünk s átalában a politikai s nemzetgazdászat terén egyik elsőrendű tekintély, mint képviselő pedig a Deák-párt egyik jelessége, s többi közt a közös ügyi 15-ös albizottságnak is tagja. Ennyi jogcím igazolja azon sokszoros elismerést, melyben az akadémia, intézetek és egyesületek, a képviselőház, s mindenekfelett a közvélemény részéről már eddig is, mielőtt pályájának tetőpontját elérte volna, találkozott. Hollán Ernő Szombathelyen , 1824-ben született. A szükséges előismeretekkel kellően felkészülve, 1839- ben Bécsben az „Ingénieur Akadémiába lépett, s e katonai intézetben öt évet töltött. Osztályában mindig első és kitűnő volt, s az ilyeket küldötték rendesen várépitésekhez, mi Austriában akkor kevés volt folyamatban. 1844-ben mint mérnökkari (genie) hadnagy Komáromba rendeltetett, s munkás részt vett a monostori erődítések előmunkálataiban. Komáromból később Lembergbe a generál kommandóhoz helyeztetett át, hol az 1848-ik év elején mérnökkari főhadnagy volt. Hollán Ernő.