Hazánk s a Külföld, 1868 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1868-06-04 / 23. szám
HAZÁNK S A KÜLFÖLD. 361 Két év Petőfi Sándor gyermekkori életéből. Azon szerény házacska, mely a góth stylben épült kecskeméti evang. templom tornyainak tövében, mondhatnám: árnyékában elrejtve pihen, a nemzet azon nagy költőjének volt első iskolája, kinek fényes szelleme a költészet világában utánozhatlan nyomokat hagyott. E kis épületben hallás látta először a betűt, melynek ismeretével önmagának, s hazájának hirt és dicsőséget egyaránt aratott; ezen épületke volt ama szent templom, mely meggyökeresité a költőben, a még férfikorában is oly élénken és mélyen jelentkező gyermekkori ábrándokat s érzelmeket. S ki hitte volna ezelőtt negyven évvel, hogy azon szűk, elhagyatott és senki által nem ismert zugból, melyet jelenleg a költő iránti tiszteletből oly buzgón látogatnak annyian, hogy e sötét parányi hajlékból, melynek tere csak 12 tanítványt képes befogadni, egykoron a nemzeti költészet csillaga emelkedik ki. Az 1828. évet írták, midőn Petőfy Sándor édes szülői, gyermekük oktatásáról gondoskodván, taníttatás végett a kecskeméti evang. iskolába id. Hajnal István úrhoz adták, s ideiglenes tartózkodási helye részint kedves atyja barátjánál, Hábel Józsefnél, részint keresztanyjánál, a még máig is fennálló Rhúz-család egyik tagjánál volt, kiknek felügyelete alatt 1830-ig, tehát egymásután 2 évig, szorgalmasan látogatá az iskolát. Innen azután „járt 1831-ben Sz. Lőrincen; egy évig opayi PTn fiV filip VVL,ali p 1 ig A kecskeméti ev. egyház s Petőfi első iskolája. (Margócsy K. rajza.)