Hazánk, 1898. április (5. évfolyam, 78-103. szám)

1898-04-01 / 78. szám

1893. ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. •78. SZÁM. BUDAPEST, PÉNTEK, ÁPRILIS 1. HAZÁNK A MAGYAR GAZDASZÖVETSÉG KÖZLÖNYE. 8zerk«aztö«ég: Ó­ntoxa­la. ■*. ELŐFIZETÉSI AD: Egy évre 14 írt.Féléire 7 írt.Nőéire 3 írt 50 kr.Egy kin­­ Irt 00 kr. ügyei az ára Ars Utulai­ttl*» 4 kr., a vidéke» 6 kr. — Pályaudvarokon 0 kr. Kiadóhivatal: a­utoxa 12. ax. Olvasóinkhoz! Budapest, márczius 31. A második évnegyed közeledtével a „Hazánk“ támogatására kérjük fel tisz­telt olvasóközönségünket. Az a pálya, melyet a magyar sajtó e minden irányban független orgánuma eddig befutott, immár gazdag a sikerek­ben. A „Hazánk“ egész tömegét vitte bele a közéletbe az új kérdéseknek, azokat érlelte s végigtekintve a parla­mentben és a sajtóban, megelégedéssel konstatáljuk, hogy az általunk tört nyo­mon kezd fejlődni az élet ebben a hazában. Küzdöttünk a nemzeti eszméért, támogatva ebben a harczunkban min­den törekvést, a­mely a nemzet poli­tikai és társadalmi öntudatának emelé­sére szolgált. Erős harczot folytattunk, személyekre való tekintet nélkül, a léha irányzat ellen, a­mely ennek az országnak a boldogulását akarja feltüntetni, azzal, hogy a legszűkebb érdekcsoportok csak­ugyan tehetségük, munkájuk érdemén felül boldogulnak. Védtük mindenkor a becsületet, tá­madtuk a közéletben felburjánzott er­kölcstelenséget, nem kíméltük soha azo­kat, a­kik politikai és közfi­kc­ióban bűnt, vagy vétket követtek el." Védtük a magyar föld érdekeit. Az agrár­mozgalom lobogójának a kitűzé­sével megindítottuk azt az áramlatot, a­mely a mozgó tőke túlkapásainak a dédelgetése helyett ennek az országnak igazi létalapját, a földet emeli első fak­torrá a nemzet politikai és gazdasági életében. A nemzeti gazdasági politikát azon­ban nem szorítottuk egy pontra, mert a tisztes ipar és becsületes kereskede­lem igaz érdekei mindenkor oltalomra találtak nálunk. A nemzeti élet válságos pontján, a­hol csak az érdekeltek, vagy a bajok előidézésében bűnösök nem látják a feltorlódó veszedelmeket, újult erővel folytatjuk küzdelmünket, mely az Ausz­triával való kiegyezés, a kvótatárgya­lások küszöbén, erejében és hevében fokozódni fog, mert politikai és gazda­sági életünk elernyedését az epochális mozzanatban meggátolni hazafias köte­lességünknek tartjuk. Eme küzdelmünk támogatására hívjuk fel olvasóinkat, a­kiknek a legnagyobb, életbevágó érdekei fűződnek a most koczkán forgó kérdésekhez. A „Hazánk“, mint hírlapi orgánum, éppen ebből az okból, közönségének rendes hírlapi kiszolgálásán kívül két­hetenként . Tanulmányok: czím alatt állandó mellékletet fog adni, mely a publiczisztika és közgaz­dasági irodalom kitűnőségeinek tollából önálló tanulmányokat közöl. A napi sajtóból ugyanis — annak száz­felé ágazó hírszolgálata következtében — újabban teljesen kiszorultak a szé­lesebb alapokra fektetett alapos és ön­álló public­isztikai és társadalmi tanul­mányok, úgy hogy a ma különösen fontos gazdasági, társadalmi és politi­kai események megvitatása a minden­napi vezérczikken túl alig terjed. E hiá­nyon óhajt a „Hazánk“ segíteni, mikor e terjedelmesebb dolgozatok közreadá­sával a művelt magyar közönséget a rendes hírlapi czikkek feladatán túlmenő részletességgel fogja tájékoztatni az egyes fontosabb politikai és gazdasági, vala­mint társadalmi kérdések felől. E mellett „Vasárnap ” czimű ren­des heti mellékletünkön gondoskodunk olvasóink tanulságos szórakoztatásáról. Mindezekkel nem merítjük ki a gon­doskodást olvasóink igényeinek a ki­elégítésében. Az „Agrár Album“ czímű dísz­munkánkat, melyet oly osztatlan elis­meréssel fogadott a közönség, hasonló díszmunka fogja követni, melyet minden előfizetőnk díjmentesen fog megkapni. E legközelebbi kiadványunk czíme : Sőt még fokozottabb mértékben díszes kiállítású album lesz az, mint az „Agrár Album“, 160 oldalra terjedő tartalommal. Be fogjuk ebben mutatni az aratást, a gazda legnagyobb, ma legkétségesebb munkáját, a népszokásokat, az aratási munkának az ismertetését, szakavatott tollból. Megismertetjük ebben az aratásra vo­natkozó külföldi törvényhozási és köz­­igazgatási intézkedéseket, szépirodalmi részében pedig a magyar, valamint a külföldi remek írók tollából költe­ményeket, elbeszéléseket, rajzokat köz­lünk, melyeknek tárgya ez a mezőgaz­dasági munka. Összes előfizetőink már a következő évnegyedben megkapják ezt a díszmun­kát,­ míg az Agráralbum mint a Hazánk rendes évi kiadványa második évfolyamában deczember hónapban je­lenik meg s ez is díjtalan kedvezménye az összes előfizetőknek. Azt hisszük, hogy a tisztelt olvasó­­közönség igényeinek minden oldalú ki­elégítésével jogot szereztünk arra, hogy­ ­ becses támogatását fokozottabb mérték­ben kérjük. A „HAZÁNK“ előfizetési ára : Egész évre . . 14 fit Negyedévre 3.SO frt Fél évre .... 7 „ Egy hónapra 1.20 „ Vidéki előfizetőink legczélszerűb­­ben postautalványon küldhetik be előfizetési dijaikat. Kívánatra egy hétig mutatvány­­számot küldünk. A „HAZÁN­K“ kiadóhivatala. Budapest, Ó­ utcza 12. Schlauch beszéde. Budapest, márczius 31. Nagyvárad bíboros püspökének a Szent István-társulat mai közgyűlésén elhangzott megnyitója éles kritikai elmével, nagy tudományos apparátussal s mindenek felett bátor kézzel kap bele a mai bom­­ladozó társadalmunkba. Azok az eszmék, melyeket hirdet az ékesen szóló főpap, állandóan foglalkoztatják a társadalom gon­dolkozó elemeit, a sajtóban is felmerülnek néha, elvétve egy-egy tudományos vagy társadalmi egyesületben is fölvetődnek ezek a kérdések. Csak a magyar kormány jeles tagjai zárkóznak el mereven az eszmék harczától. Az iskola nem új. Tisza Kálmán alapította, a­ki összes kötelessé­gét a magyar szellemi élettel szemben le­­róttnak vélte azzal, ha az Akadémia nagy­gyűlésén reprezentálta a miniszerelnöki méltóságot. Az ő kormányának még megvolt a Trefortja, az európai széles látókörű férfiú, a­ki után nem maradtak fenn ugyan kö­tetei az epistoláknak, de mégis jelentékeny tagja volt Európa szellemi köztársaságának. Azután pedig folyton apróbb és apróbb emberek voltak a nemzet hivatalos vezérei, a­kik soha sem bírtál: fogékonysággal a tudomány, a művészet mezején felmerülő új eszmék és új irányzatok iránt. A mi kormányaink valósággal kínai fallal örez­ték magukat, nehogy valami fuvallat meg­érintse őket abból a szellőből, a­mely a művelt világban a szellemeket mozgatja. A taktika, a korteskedés és a pártpolitika kínai falain nem is tört át semmi sem, a mi felüdítette volna folyton sivárabbá váló közéletünket. Az uralkodó párt mit tehetett egyebet, mint azt, hogy követte hűségesen az el­maradásban vezéreit; ezekből az urakból a leglármásabb, a legtöbb sikerrel dicsek­­vők, a leghirtelenebben gazdagodók ide­genek voltak s ma is oly idegenek a magyar kultúrában, mintha az valami megközelíthetlen lenne számukra. Mi a politikai életnek ebben a sivár elkülönzésében a nemzet kulturális mozgal­maitól látjuk egyik elsőrendű okát annak

Next