Hazánk, 1898. május (5. évfolyam, 104-129. szám)

1898-05-01 / 104. szám

! Miért? Kern azért, hogy nem lett volna meg benne az a merkantilis szellem, a mi ott ütötte fel tanyáját a szélső jobbon, hiszen ő maga is ott volt a viczina­­listák közt, sőt anyagi romlását is egy helyiérdekű vasút, a veszprém-dombóvári okozta, melynek mint képviselő engedményese volt s melynek engedményest jogát mint minister a Steiner—Szél-féle czégre ruházta, a mely jog, mikor újra egyszerű képviselő lett, ismét visszaszállt rá, szóval a mely vasútnál oly szerepet játszott, hogy az méltán kelthetett meg­döbbenést azoknál, a kiknek törekvése, hogy az egyéni üzérkedést elválaszszák a politikától. Nem is azért, mert elvi ellentét merült volna fel, közte és a szabadelvű párt vagy miniszertársai közt. Ilyen a kormánypártban nem szokott előfordulni. Hanem meg kellett buknia, mert akarva, vagy véletlenül ösz­­szeü­tközésbe jutott a kormánypárt egy hatalmas merkantilis csoportjának érdekeivel. Mikor a sertésvész megsemmisítéssel fenyegette a magyar sertéstenyésztést megmételyezte az egész kő­bányai sertésállományt, akkor gróf Festetich Andor — elismeréssel legyen mondva — arra törekedett, hogy az országról ezt a veszedelmet elhárítsa. Ki­adta a rendeletet, hogy Puszta-Péteriben sertésvesz­teglő állomás létesittessék. Azok a bankok, melyek a kőbányai piacznál érdekelve voltak, megijedtek, hogy ez kezdete e piacz megszüntetésének s azok által a képviselők által, a kikkel anyagilag összeköttetésben voltak, a kik érdekeiket képviselik a parlamentben, megindittatták az aknamunkát gróf Festetich Andor ellen. S olyan hatalmas volt ez az üzér-csoport, hogy gróf Festetich Andornak buknia kellett. Ekkor volt az, hogy Ugron Gábor tiltakozott a parlamentben az ellen, hogy egyes érdekszövetkezetek a kulisszák mö­gött miniszereket buktassanak és alkossanak az or­szág számára. Gróf Festetics utódja Darányi Ignácz lett, a­ki — úgy látszik — praktikusabb ember elődjénél, mert annak az ígéretének teljesítésére, melyet székfoglalója alkalmával tett...hogy a sertéskú'epji fijapy .kérdését rendenLww ma sem tett semmit. Tudja, hogy a kő­bányai sertlsFéf?p?f r*tdy«fi''valami, a melynek minis­­zerek esnek áldozatul. Hogy gróf Festetics Andor lemondani volt kényte­len képviselői mandátumáról, annak anyagi romlása az oka, melyet megakadályozni kívánt azzal is, hogy ősi hitbizományát megterhelje, de ezt a királyi kúria nem engedte s hogy birtokát a hitbizományi jelleg alól felszabadítsa, de ehhez a király nem adta bele­egyezését.­­ Gróf Festetich Andor annak a kormányzati rend­szernek áldozata lett, melynek oszlopos tagja volt,­­ többi országok versenye folytán. Végül rámutat arra, hogy ezen gyarmati alárendeltségből származó óriási megkárosításán Magyarországnak egyedül az önálló magyar vámterület felállításával lehet segíteni. Végül röviden ismerteti a képviselőház elé beter­jesztett kiegyezési javaslatokat, azok hibáira rámutat. Nem kívánja azonban az Ausztriával való vámhábo­­rút, hanem csak a magyar érdekek megvédése alapján kívánja a szerződések megkötését. Kiegyezésünk Ausztriával. — Felolvasás az O. M. G. É.-ben. —./ Budapest, április 30. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgaz­dasági szakosztálya ma délután gróf Zselénszky Róbert elnöklete alatt látogatott ülést tartott, melyen jelen voltak : gróf Dessew­ffy Aurél, Bujanovics Sándor, Mel­­czer Gyula, Forster Géza, Lipthay István, Bálintffy Pál stb. Az ülés egyetlen tárgyát Lockerer Andor ér­dekes előadása képezte az Ausztriával való kiegyezés kérdéséről. Löckerer az Ausztriával való kiegyezésünk kérdését a mai tényleges statisztika alapján tárgyalta. Előadásának első részében az Ausztriával való kö­zös viszonyt ismerteti és az erre vonatkozó intézke­déseket, melyekből Magyarország hátránya kiderül. Előadásának második részében foglalkozik Ausztria termelésével és annak elégtelenségével úgy az élelmi­szerekben, mint az ipari anyagokban. • Rámutat Ausztria nagy szükségletére nyerstermé­nyekben és ipari terményekben, melyeket sehonnan máshonnan, mint csak Magyarországon képes be­szerezni. Érdekesen világítja meg a gabona túltermelési teória eddigi hazug irányát, ki mutatja, hogy élelmiszerek­ben a világ szükségleteinek fele sem termeltetik, mi­nélfogva az európai országok szükséglete Európában fedezve nincsen ; ez tehát világossá teszi, hogy a ma­gyar nyerstermények a börzei spekuláczió korlátozásával nélkülözhessenek egész Európában. Rámutat továbbá azon szolgáltatásra, melyet Magyarország, mint Auszt­ria ipartermékeinek piacza betölt, mely nélkül Auszt­ria iparát abszolúte másutt értékesíteni nem tudja a­ ­ spanyol-amerikai bábon?. — Távirati tudósítás. — A hadviselő felek. Key-West, április 30. itt attól tartanak, hogy a spanyol hajóhad Key- Westet fogja legelőször megtámadni. Sokan azt állít­ják, a Biscaya és Alnirante Oquendo spanyol hadi­hajók maguk is képesek volnának Key-Westet néhány óra alatt elfoglalni. San­ Vicente, április 30.­ . A tegnap visszaérkezett három spanyol torpedó­naszád és két szállítógőzös ma reggel ismét el­távozott. Chattanooga, április 30. A 25. gyalogezred és a 30 lovasezred még ma pa­rancsot kap, hogy Tampába induljon. Iiow-Orleana, április 30. A rendes h­adsere­g első ezrede tegnap este Tampa felé indult. New-York, április 30. A „New-York Herald“ washingtoni távirata szerint, a kormány, mihelyt a spanyol hajóhadnak San­ Vicen­­teből való eltávozásáról szóló hivatalos értesülést kézhez vette, a repülő hajórajnak azonnal parancso­kat adott, a­melyeket azonban teljesen titokban tartanak. London, április 30. A Morning Post közöl egy eastoni (Maine állam)­­táviratot, a­mely szerint Quaddidad felől, nagykali­­ibérfi ágyuk dörejét hallottak. Azt hiszik, hogy a­­Mineapolis egy spanyol hajóval megütközött. Washington, április 30.­­ A képviselőház 1pl szóval 129 ellen elfogadta a­­hadiköltségekről szóló törvényjavaslatot. London, április 30. A Reuter-ügynökség jelenti Hongkongból. Itt azt­­hiszik, hogy a spanyol hajóhad el fogja hagyni a Manillát, hogy az öblöt védő erődöket támogassa. Azt mondják, hogy Polinas irányában amerikai hadihajó­kat jeleztek. A rossz idő megakadályozza a felkelők­kel való érintkezést. Madrid, április 30. Kubából érkezett hivatalos távirat megerősíti, hogy a Ligura spanyol ágyúnaszád Cardenas előtt vissza­vonulásra kényszerített egy amerikai torpedónaszád­­zuzót. Az ellenséges hajó hetven ágyúlövést tett a nélkül, hogy a Ligera komoly sérüléseket szenvedett volna, csak a vitorlázat és a horgonykötelek sérültek meg egy kissé. A mexikói spanyolok, Madrid, április 30. A Fabra-ügynökség jelenti: A Mexikóban élő spa­nyoloktól, a­kik már egy hadihajóra való összeget gyűjtöttek, távirat érkezett ide, a­melyben közük, hogy segítségére akarván lenni Spanyolországnak a háborúban, első gyűlésükön 1.800.000 pesetát ír­tak alá. A hatalmak: Berlin, április 30. Az „Iréné“ czirkálóhajó ma Nagazakiból Manilába indult. Póla, április 30. Az osztrák-magyar tengerészet legnagyobb czirkáló hajója, a Kaiserin und Königin Maria Theresia tel­jesen felszereltetett, hogy Kubába induljon. A hajó parancsnokságát Rippner Gyula sorhajókapitány veszi át. Rottner sorhajóhadnagy a washingtoni követségünk katonai attaséjává neveztetett ki. Hát keddre összehívta, hogy a gabonakérdést tanul­mányozza. Minthogy a megyefőnököktől beérkezett je­lentések egymásnak ellentmondók és azokból nem lehet következtetéseket vonni, a miniszerelnök fel fogja szólítani a bizottságot, hogy a kérdés felől nyilat­kozzék. A nemzetközi helyzet. Köln, ápr. 30. A „Köln. Ztg.” a nemzetközi helyzet­ről szólva, visszautasítja, mint teljesen alaptalant, azt a híresztelést, hogy Németország és Oroszország között elhidegülés állott volna be. A czikk így végződik: Véleményünk szerint a német politika örvendetes vi­lágosságával átlátszóságával tűnik ki. Nem adja a legkisebb okot sem Oroszországnak arra, hogy a régi hagyományos megbízhatóságában kételkedjék és nem gátolja a jó együttműködést Angliával sehol, a­hol ezt a német érdekek kívánatossá teszik. De másrészt kétségen kívül helyezte azt is, hogy nem lesz az an­gol politika előmozdítója, hacsak megfelelő fontos­ságú német érdekek nem késztetik erre. UH­A JÁ — BUDAPEST, VASARNAP HAZÁNK 1898. MÁJUS 1. 104. SZÁM. TÁVIRATAINK. A gabonakérdés. Paris, április 30. Az Elysée palotában ma tartott ministertanácsban Méyne ministerelnök közölte, hogy a legfelsőbb mezőgazdasági tanács állandó bizottsá­ NAPI HÍREK. N Napirend: 1898. május 1-jén. Naptár: Vasárnap, május 1. Római katholikus: B. 3. József ült. — Protestáns: B. 3. Fülöp és Jakab. — Görög-orosz . (április 19.) Pam­ucz. — Zsidó: Ad­am­ 9. — Nap kél 4 óra 28 perczkor. —­ Nyugszik 6 óra 54 perczkor. — Hold kél 1 óra 26 perczkor. Nyugszik 1 óra 51 perczkor. — A ministerek fogadnak. Pénzügy­­minister fogad hétfőn délután 3 órakor. — Ke­reskedelmi minister fogad hétfőn délután 4 óra­kor. — A horvát-szlavonországi minister fogad naponkint (vasárnap kivételével) délelőtt 10 órá­tól délután 1 óráig. — A magyar királyi udvar­­nagy fogad délután 2 órától 5 óráig. — Nemzeti múzeum: Képtár. Nyitva van délelőtt 9 órától délután 1 óráig. A többi tárai megtekinthetők na­ponta 50 krajczár belépti díj mellett. — Időjárás. Az Atlanti-tengerből mély depressziók érkeztek Anglia nyugati partvidékére, melyek ott sűrű esőzést okoznak. Egy másodlagos depresszió Közép-Európát foglalja el. A magas nyomás pedig északkeleten tartózkodik. Európa északi és keleti felében az idő inkább száraz, de máskülönben min­denütt volt eső kisebb-nagyobb mértékben. Hazánkban tegnap is sűrűbben esett a keleti me­gyékben, mint az Alföldön és az északnyugati Fel­földön, míg a Dunántúl eső egyáltalán nem volt. Zivatart jelent tegnapról Zsombolya és Nagy-Szombat, jégesőt Vajda-Hunyad. A hőmérséklet állandóan magas. Jóslat: Változóan felhős, igen enyhe és zivatarokra hajló idő várható. Hőmérséklet: Budapest 14-1, Ó-Gyalla 14 7, Sze­ged 14, Kolozsvár 13, Bécs 12-2, Berlin 9'6, Páris 8'7, Róma 13­5, Szent­-Pétervár 16, Konstantiná­poly 168. Május elseje. Budapest, április 30. Rózsák festésének, ifjak szerelmének szép hónapja itt van. A­hogy reánk küldi a kelő nap legelső su­garát, kinyílt virágkelyhek édes, mámorító illattal ü­d­­vözlik a földről. Kint a mezőn szálat ereszt a pázsit, nő a f­i a délibábos rónán, melynek zöld takarója körül hajnal hasadtával reppen a pacsirta, hogy a felhők felett, közel az Istenhez dalolja el legszebb reggel imáját. A gyönge levelek árnyában madár rakja fészkét s édes sejtelemmel csicsereg párjának. Tavasz van, szép virágos tavasz ! Hajdanában, régen, sirászi rózsáknak nyillása idején, költők énekelték a szép májusról lelkesítő dalokat. Dalra fakasztotta lantjukat a természet köl­tészetének megnyilatkozása, midőn színes lepel borul a göröngyre és zümmögő méhecske lopja a virág himporát, mint szerelmes ifjú csókot az önfeledt bol­dogság perezében jegyese ajkáról. Elmúlt, letűnt jeges időkben a rómaiak, görögök május első napjának hajnalán virágáldozatokat vittek templomaikba, koszorúkkal ékesítve fel pogány iste­neik szobrait. Ez a poetikus szép szokás, mint­egy megnemesülve, átszállt korunkra is. A­mikor a pogányság oltárait eltemette az összeomlott templom­csarnokok márványa, mikor egy új hit, Krisztus val­lása hódította meg a világ minden részén az emberi szíveket, akkor az évnek legszebb szakát, virágos május hónapot a hívők Krisztus anyjának, Máriának szentelték. Azóta pünkösd hava napjainak délutánján megkondulnak a katholikus templomokban a havan-

Next