Hazánk, 1898. december (5. évfolyam, 288-315. szám)

1898-12-27 / 311. szám

1898. ÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 311. SZÁM. BUDAPEST, KEDD, DECZEMBER 27. HAZÁNK Sserb­amtőség: G­atona 13. ■*. ELŐFIZETÉSI A fi: Egy írre 14 irr. Félévre 7 Irt. Nigredírrt 3­­ri 50 kr. Egy bún I írt 20 ír. Egyes szám ára 4 kr. — Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: C­atosa 13. ». Bánffy legújabb kudarczai. Budapest, deczember 26. A báró Bánffy Dezső infámis levele Horánszky Nándorhoz hirtelen megter­mette a teljes kudarczot a ministerelnök számára, a­ki végső vergődésében, mi­kor többé ahhoz joga sem volna, esze­veszettül sérteget abban a hitben, hogy egy lovagias ügygyel minden el lesz in­tézve. Nem. Báró Bánffy Dezső miniszerelnök ehhez való jogát eljátszotta. Nem mint valami hazardőr, hanem mint apró szok­ványjátékos, a­ki szeptember hatodika óta, mióta “összezavarta a parlamentet, mindennap egy-egy darabot emésztett fel 11 abból, a­mi életet ad a férfiúnak : a­­becsületből. Horánszky Nándort csak a túlságosan lovagias érzület vihette arra, hogy meg­torlást keressen azért az inzultust czélzó levélért, a­melyet Bánffy Dezső hozzá in­tézett. De csak megtorlást kereshetett, annál az elvnél fogva, hogy gentlemannek a magával szemben való első kötelessége az, hogy megtorlással éljen minden olyan esetben, mikor a legtávolabbi látszat is azt mutatja, hogy a lovagias formákra való appellálás kötelessége saját magával szemben. Bánffy Dezső miniszerelnök eljátszotta jogát ahhoz, hogy az e tőle származó sértések elégtételvételre kötelezzenek bár­kit. Csak megtorlás az, a­mit lovagias em­bernek túlságosan finom érzéke a miniszer­­elnökkel szemben kötelezővé tesz. Ezt kereste Horánszky s ennél tovább nem mehetett. Ezt az álláspontot érvényesítették meg­bízottjai s a jegyzőkönyvek, melyek a ministerelnök által felkavart ez­üffért le­zárják — a lovagias elintézés mezején csak arról tesznek bizonyságot, hogy báró Bánffy Dezső ministerelnök ama közjogi pozicziót, melyet elfoglal, oda­­sülyesztette, hogy vele szemben csak meg­torlásról lehet beszélni. Ez egészen ter­mészetes következménye ama viselkedés­nek, melylyel ő exezellencziája minden lovagias tradíc­iót hónapok óta kigunyol, Ő exezellencziája erősen feledékeny. Nem veszi tudomásul, hogy nyílt felszólalá­sok, a képviselőház minden ellenzéki ol­daláról felhallatszó közbeszólások a legtel­jesebb nyilvánossággal — tegyük hozzá tárgyi igazsággal és politikai súlylyal —­ számtalanszor állították elébe az alterna­tívát : vagy kötelezőknek érzi magára nézve a lovagias szabályokat, vagy pedig mellőzvén azokat, le kell mondania arról is, hogy a lovagias formák között érint-­­kezhessék. Ő exezellencziája kényelmesebbnek tartotta az utóbbi módot s miután megüllepedett az ország közvéleménye abban, hogy a ministerelnök a be­csület-kódexet a saját javára épp úgy összetépi, mint a törvényeket, az alkot­mányt, a természetes következmény nem lehet egyéb, mint az, hogy a miniszer­elnök úron senki sem vehet lovagiás után elégtételt, csakis megtorlást kereshetnek róla azok, kiket sérteget. Ezzel, azt hiszszük, egészen érthetővé van téve, hogy miért nem történhetett a lovagias elintézés.“ A legújabb kudarczot a ministerelnök számára tetézi Horánszky Nándor nyilat­kozata, a­mely okmányokkal dokumen­tálja, hogy pénteki beszédében egy vonal­­nyira sem tért el azoknak az események­nek az ecsetelésében, a­melyek oly any­­nyira diffamálók báró Bánffy Dezsőre nézve. Ez a nyilatkozat a maga higgadt tónusában teljes összefüggésekben adván elő a pénteki beszédben felhozott esemé­nyeket, megsemmisíti báró Bánffy Dezsőt s a legteljesebb mértékben igazolja, hogy vele szemben nem elégtételkérésről,­hanem csak megtorlásról lehet beszélni. A­mi Horánszky Nándor beszédéből csak körvonalaiban volt látható, az a tény, hogy báró Bánffy Dezső Játai megtévesztette a vele jó­­hiszeműleg érintkező ellenzéki képviselő­ket, az most az igazság teljes fényében áll a közönség előtt. És mert a minister­­elnökkel szemben a­ lesújtó adatok ily határozott formában, ily megdöbbentőt bizonyítékokkal támogatva produkálhatók,­ báró Bánffy Dezső inzultust czélzó­ levele Horánszky Nándorhoz annál irtózatosabb valóságban mutatja be azt a megsülyedését a politikai tisztesség­nek, a­melylyel a ministerelnök lovagias térre vélte átháríthatónak a parlamentbe tartozó számonkérést és leszámolást. A Horánszky Nándor nyilatkozata, benne a ministerelnöki meghívóval, gr. Apponyi Albert levelével, dr. Bánffy Dezsőnek arra czélzó perfidiájával, hogy pártvezér és pártelnök közé a félreértés homálya vo­nassák, igenis alapja lehet parlamenti vitának; de attól az embertől, a­kinek a háta mögött ilyen ravaszul kiszámított cselszövény s annyi meg nem torolt sértés áll, az in­zultusának a czélja és a szándéka egé­szen nyilvános. Nem abban a biztos tu­l- a­­datban akart inzultálni báró Bánffy Dezső, a­mely tudat a férfi kezét vezeti minden sértésnél, hogy a sértésért elégtételt fog adni, hanem tudta, hogy vele azon a mezőn, a­hol férfiak szoktak találkozni, senki szóba nem áll. Ennyire ismerte báró Bánffy Dezső a saját maga lovagias ké­pességét, a­mely­ a parlament... viharaiban nem megedződött, hanem egyszerűen m­­eg­­semmisül­t ■ Budapest, deczember 26. Jagits József beszámolója. Jagits József országgyűlési képviselő — mint tudósítónk táv­­iratozza — ma Duna-Szekcsőn beszámolót tar­tott, a­melyen nagy néptömeg vett részt. A be­számolón megjelent Szimkovics Károly főszolga­bíró s a szónoki emelvényt csendőrökkel vétette körül. Mikor Jagits az emelvényre lépett, első sorban tiltakozott a szólásszabadság ilyen durva megsértése ellen s erélyesen követelte a csend­őrök eltávolítását. Az összegyűlt nagy­közönség felháborodással utasította vissza a főszolgabíró beavatkozását, mire aztán a csendőrök vissza­vonultak. Jagits viharos éljenzések között tar­totta meg nagyhatású beszédét. Kákony János bizalmat és köszönetet mondott a választók nevében Jagits képviselőnek s az egyesült ellen­zéki pártoknak országgyűlési működésükért. Az uj provizórium. A képviselőház pénzügyi bi­zottsága e hó 27-én, holnap, délután öt órakor ülést tart. Az ülés tárgyai lesznek . Az 1898 : I­ XV. tör­­vényczikkek némely intézkedései hatályának fentartá­­sáról és a­­közöseknek elismert állami ügyek költsé­geihez való hozzájárulás arányának ideiglenes meg­állapításáról szóló törvényjavaslatok. A nagyszebeni metropolita-választás. Mint Nagyszebenből jelentik, Metianu aradi görög-keleti püspök ma este oda érkezik. Holnap lesz a metropo­­liai konzisztórium első ülése a metropolita-választás előkészítése tárgyában. Horánszky nyilatkozata. / Budapest, deczember 26. / Báró Bánffy Dezső ministerelnök hír­hedt gorombaságának egyenesen az volt a czélja, hogy mesterséges homály tá­masztassák Horánszky Nándor pénteki be­szédének ama vonatkozásai körül, melyek a nemzeti párt vezérének a ministerel­­nökkel való érintkezéseit illették s ebben a ministerelnök rosszhiszeműségét, kész­­akaratos megtévesztését helyezték kétsé­gen kívül. Valamint „a lovagias ügyben“, úgy a politikai vonatkozásban is teljes kudarc­ot vallott a ministerelnök. Ezt teszi kétségtelenné Horánszky Nán­dor alább következő nyilatkozata, a­mely ígz események pragmatikus előadásával, ott a­hol kell okmányokkal és ténybeli illatokkal egészíti ki a pénteki beszédet. A nyilatkozat lesújtó báró Bánffy Dezsőre nézve, végképp megsemmisítvén annak amúgy is tarthatlanná vált pozíczióját. Horánszky nyilatkozata, a­mely a Bánffy­­féle­­politikai erkölcsök teljes perversitását mutatja be, egész terjedelmében ime ez a Nyilatkozat. Nagyméltóságu báró Bánffy Dezső urnak a napi­lapok tegnapi számában megjelent leve­lére, melyet hozzám a megelőző napon saját­kezűség irva is megküldött, kötelességemnek tartom a következőket közölni : nagyméltóságáról 1895. deczember 28-ról keltezve a következő, sajátkezűré" Írott levelet vettem: Budapest, 1895. deczember 28. Édes barátom ! ITa tudnám biztosan, hogy honn leszel és ««"ki sem háborgat, mery holnap — vasárnap

Next