Hazánk, 1899. január (6. évfolyam, 1-27. szám)

1899-01-01 / 1. szám

in I.......... rrnr^fTTii - mmu.*w j»w*^ 1. SZÁM. BUDAPEST, VASÁRNAP BAZA­S 1899. JANUÁR 1.__________3 ___ Hat év előtt és ma. Budapest, 1898. Sylvester estéjén. ..A vén sírásó haldokol, vigan tehát, ágya kö­­rül“ — kiáltott fel 1850. Sylvester estéjén Arany János, a sok csapást hozott évet búcsúztatván el­ism­ert híres versében. Ki hitte volna, hogy 1898. Sylvester estéjén visszatekintve ez évre, azt mondhassuk, hogy hazánk alkotmányos éle­tének oly sötét éve zárult le, melyhez hasonló csak a kényuralmi években kereshető. Ez év január 1-én csak az Ausztriával való kiegyezés ügye volt elintézetlen, de pár nap dalt a nemzeti párt közreműködésével megho­zathatott az 1898. I. törvényczikk, mely a kor­mányt az önálló gazdasági berendezkedés elő­készítésére kötelezte. Egyéb törvénytelen állapot nem történt s január 4-én már ez is megszűnt, midőn a kormány a törvényhozástól a felhatal­mazást a provizóriumra megkapta. A négy napig tartott kis ex­ lex megszűnt, de ez is csak Ausz­triával szemben állott fenn, kifelé, míg benn az országban a kormányzat — bár minden kritikán alul állott, de formailag törvényes volt. Ma azonban belül is törvénytelen a kormány­zat minden ténye, mely pénzkiadásra vagy be­vételre vonatkozik. Mert a mint az 1866-iki országgyűlési felirat mondja, „Magyarországban a királynak minden joga szintúgy a törvényen alapszik, mint a nemzet jogai s a legfőbb hatal­mat is a törvény adta meg a­ magyar királynak.“ Ha tehát a király sem születik bele a legfőbb hatalom gyakorlásába, még inkább csak a tör­vény­­alapján lehet, a kormánynak cselekednie is ennek megsértése a kormányt de jure meg­fosztja kormányzati hatalmától. Nem érdektelen Bánffy Dezső január 1-i be­szédét az akkori állapotról újra emlékünkbe hézni. A K­ossuth-párt ellen menydörög a Lloyd­­épületbeli Jupiter Jonans oly kifejezésekkel, melyekre Kubik Béla már a január S-iki ülésen­­kétszer is szemébe vágja a ministerelnöknek, ahogy hazudott. Azóta Bánffy ezt egy évig foly­ton hallotta és hozzászokott. Nem is sértette már őt, mert tudta, hogy rászolgált erre a meg­bélyegzésre busásan. ^ „Egy törpe kisebbség turbulens föllépése s eljárása lehetetlenné teszi az alkotmányos gé­pezet működését* — mondá Bánffy a szélsői bal kis obstunkcziójára. — „Mikor . . . gyö­nyörűséggel nézhetnénk körül, most látnánk Magyarországot az európai államok sorában, mint tényezőt: akkor húsz és néhány ember könnyelmű föllépése mindezt aláássa és teremt oly helyzetet, a­mely nem mondom: alkot­mányon kívüli, de legalább is komoly aggoda­lomra ad okot." Íme tehát akkor még csak 20 egynéhány ember turbulens föllépte okozott négy napig ag­godalmat Bánffy úrnak. Akkor már ijesztgetett az „alkotmányon kívüli“ állapottal, a­miben ma ül benne. És ma kik állanak szemközt Bánffyval és pártjával? Ötször annyian, mint tavaly ilyenkor, mert hiszen Bánffy szerencsét­len politikája azokat taszitá el első sorban ma­gáró­, kik új év napján ott helyeseltek az első sorban s kikről , ekkor így nyilatkozók : „Három év tapasztalata nekem reményt nyúj­t arra, hogy támogatástok megvan és hogy 11 párt egysége meg nem inoghat. Az ország közvéleménye, a­mely nem megy a turbulens elemekkel, sőt azok eljárását egyenesen elitéli, reményt nyújt nekem arra, hogy . . .“ stb. íme erre a pártra támaszkodott akkor Bánffy és ma hol van annak a pártnak szine-java. Vele szemközt. Az olaj elvált a víztől, a salak maradt ott, a­hol azelőtt értékes éret­ is volt. Hol van a párt egysége! Ki láthatja ma még, hány párttöredék fog rövid időn az egy „meg nem inogható“ pártból kikerülni holnapon túl ? Talán meg maga az a Lukács Béla, ki akkor végtelen ragaszkodásáról biztositá a ministerelnököt, holnap már szemközt fog állani az imádott vezérrel. Hiszen a kik Szilágyi Dezsőnél tiszte­legtek, ma már szemben állanak vele s a kik a „törpe minoritás“ szónál tapsoltak, ma ugyanazon „törpe minoritás“ oldalán harczolnak Bánffyék ellen. A­mi e két dátum között, ez év január elseje és dec­­ember 31-e között lefolyt, az kitörölhet­­len a magyar alkotmány történetéből. Örök di­csősége lesz ez a magyar ellenzéknek, le nem törölhető szégyene Bánffynak és jelenlegi híveinek. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—■———­Hetenként kétszer tartott félórás ülésekkel lopta el Bánffy az időt a parlamenttől, hogy az ellen­zéket fárassza s végül az általa előidézett tör­vénytelenségekért felelőssé tehesse. Hazudozá­­sokkal, közönséges leszedésekkel, ámításokkal dol­gozott s a közutálatot annyira kiérdemelte, hogy ma már nem is beszélhet a Házban, a­mit egy év előtt még elképzelni se lehetett volna. Makacs ragaszkodásával a hatalomhoz kivitte azt, hogy holnaptól kezdve minden becsületes hivatalnok, ki az állampénztárból bármely összeget kifizet, bűntársává lesz s egy utána következő tisztes­séges kormánynak (ha ugyan lesz ilyen !) általá­nos amnesztiát kellene hirdetnie az államvagyon hüllen kezelése miatt sok ártatlan emberre. Ez kellett Bánffynak s idáig juttatta az orszá­got rövid egy­­év alatt. (dr.) -- ---- ------------------------------------------- ----■* ■ E­ L válság, Budapest, deczember 31. Mire az ó-esztendő újra váll, Magyarország alkotmányának oszlopzatába rést vágott egy önző uralomnak hazaáruló merénylete. Január első napjától kezdve törvényenkívüli állapotok uralkodnak az országban. A­mire nem volt képes az idegen elnyomatás, az idegen uralom véres­­kezű erőszaka; a gonoszságot elkövette a nem­zet ellen most a Bánffy-kormány és az ezt támo­gató többség silány érdekh­ajhászata. A törvény ellenében törvényellenességet, az alkotmány megrontására anarchiát létesítettek. S a­kik ezt elkövették, magyaroknak nevezik magukat, de a történelem másnak fogja bélyegezni őket. A keserűség pohara azonban ezzel csordulóig megtelt s az új esztendővel a felszabadulás nagy munkája következik, melyben részt kell vennie mindannak, a­kinek hazafias vér kering ereiben. Az országgyűlési ellenzéki pártok — még elszántabban, mint valaha — készülnek most már a végleszámolásra. Kimondták, hogy ha eddig nem volt obstrukczió, azután lesz s ennek a kormánynak, — a­mely törvénytelen immár — pusztulnia kell a rendszerrel együtt, mely megszülte. Ezzel a kormánynyal tanács­kozni, tárgyalni többé nem lehet, mert az a czinkosság gyanuja­ volna. A mai utolsó éjszakáján 1898-nak az ellen­zéki pártkörökben együtt volt képviselők az el­keseredettség megbotránkozásával látták köze­ledni az időt, midőn a kormány az abszolutiz­mus terére lép s megkezdi reakczionárius mun­káját, a­mely azonban belefullad abba az örvénybe, melyet az országos felháborodás ás meg számára. Az egész ország hazafias közvélemén­ye az ellenzék mellé sorakozik. Erről adnak hírt a napról-napra száz és százszámra hozzáérkező üdvözlő iratok. Ebből meríti lelkesedése nagy erejét. Ez az esztendő az abszolutizmus go­nosz sötétségével kezdődik, hajnala a havezé és virradata a hazafiak győzedelnéé lesz. Horánszky Nándor üdvözlése. Horánszky Nándorhoz és a nemzeti párthoz folyton érkeznek levelek, táviratok, melyekben az ellenzéket s annak férfiait kitartásra kérik fel. A közvélemény e megnyilatkozásaiban megdöb­bentően jelentkezik a legelkeseredettebb hang az uralmi rendszer s annak eljárása ellen. Horánszky Nándorhoz érkezett tömeges levelek­ben olyanok is megszólalnak, a­kik Horánszkyt személyesen nem is ismerik. Leveleket kapott a nemzeti párt elnöke Egerből, Alsó-Lendváról, Nyíregyházáról, Szegedről, Szombathelyről stb. Az érkezett sürgönyök közül a következőket kö­zöljük : Sz. Udvar­helyi, deczember 31. Mindig büszkék voltunk pártelnökünk kris­tálytiszta jellemére s ragaszkodásunk, hűsé­günk a Nagyságod ellen indított bajsza foly­tán megszilárdult és erősbödött. Udvarhod megyei és városi nemzeti párt nevében Ugrón János, dr. Nagy Sámuel. Szügy, deczember 31. Nógrád vármegye egyesült ellenzékének tegnap tartott értekezlete egyhangú lelkese­déssel üdvözli a nemzeti párt országgyűlési működését. Scitovszky elnök, Hangélg jegyző: Czálszéce­, deczember 30. A terebesi választókerület ma egybegyű­lt ellenzéke az országgyűlés egyesült ellenzéké­nek üdvözletét küldi és további kitartásra buz­dítja. Péchy Ádám­, Beregszász, deczember 31. Horánszky Nándor képviselő úrhoz ! Elveivel megegyezünk és őszintén üdvözöl­jük. Bereg-felvidék­i járás, Honczán 1898. évi deczember 30-án. Ifj. Nizsalovszky János, Haiczky Gábor, Szivák Ákos, Sárközi Miksa. Fejérváry missziója. Ai kormánypártban semmi bizonyosat nem tud­nak arról, hogy mivel ment Bécsbe Fejérváry s mit hozott onnan. A tendencziózus híresztelések most is megindultak. Annyit azonban már­is konstatálni kell, hogy a hitele, mintha a honvé­delmi miniszer a korona részéről újabb bizalmi nyilatkozatot hozott volna Bánffynak, semmi alappal nem bírnak. A politikai új esztendő. Mint minden évforduló alkalmával, 1899. január elsején is üdvözlik az egyes politikai pártok vezéreiket és elnökeiket. E szomorú idő­ben az ellenzék még ez alkalommal is fogadal­mat tesz az alkotmány melletti törhetlen s most még hatványozottabb küzdelemre; gyászos lesz a kormánypártban benm­aradónak felvonulása, a­kik az alkotmánytiprásért görnyednek meg vezérük, Bánffy Dezső előtt. A politikai újévről a következőket jelentik: Az országgyűlési nemzeti párt holnap délelőtt gyülekezik össze közhelyiségében, hol Szentiványi Árpád alelnök fog beszédet intézni gróf Apponyi Albert pártvezérhez. Horánszky Nándor párt­elnököt K­odossy Imre fogja üdvözölni. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt tagjai felkéretnek, hogy holnap, január 1-én délelőtt 10 óra­kor a pártkörben megjelenni szíveskedjenek, a­honnan testületileg mennek Kossuth Ferencz elnökhöz, kit Barabás Béla fog az újév alkalmából üdvözölni. Az országgyűlési néppárt délután négy órakor fogja üdvözölni elnökét, Molnár Jánost. A korelnöknél. Az országgyűlési függetlenségi és 48 as párt holnap az újév alkalmából délelőtt fél 12 órakor testületileg üdvözli Madarász József korelnököt a képviselőházban az elnöki teremben. A kormánypárt holnap délelőtt a szabadelvű klub­ban gyűl össze és ott Podmaniczky Frigyest üdvözli. Innen felmennek a ministerelnökhöz, Bánffy a békéről. A bécsi Reichswehr mai számában a tegnapi béke­kísérletekről érdekes tudósítást közöl. E szerint a kormánypárt körében hire terjedt teg­nap, hogy az ülés végén a kormány bezáratja a képviselőház ülésszakát. A békéltetési kísérle­tekre nézve a ministerelnök szájába ezt a ki­jelentést adják: — A politikában a béke fényűzés! czik­k, a­melyet én is szeretnék megszerezni. De ha nincsen meg, úgy szerezzék meg azok, a­kiknek érdekében van. Hát persze, hogy persze. A béke a Bánffy­­kormány uralmának bukását jelenti, a­mit az országnak, nem pedig a miniszterelnöknek ér­deke követel. De legyen nyugodt, az ország majd megszerzi magának a békét. A horvátok állásfoglalása. A Bánffy-Josipovich-ügy távolról sincs elintézve. A Josipovich Imre h­orvát miniszer felmentése körin történtek szinte lehetetlenné teszik, hogy Bánffy és Josipovich között leszámolás ne történjék. Miután pedig Josipovichnak a h­orvát képviselők táborában számos híve van, ezeknek fellépése is döntő befo­lyást gyakorolhat Bánffy elejtésénél a szabadelvű pártban. Az egri kormánypárt, a félhivatalos lapok újságolják, hogy az egri kor­­mánypárt bizalmat szavazott a kormánynak. Egerben tudvalévően elenyésző kisebbségben van a kormány­párt s Lukács László pénzügyminiszer csak a leg­­obb visszaélések segítségével jutott egy szavazat-

Next