Hazánk, 1899. március (6. évfolyam, 52-78. szám)

1899-03-01 / 52. szám

1888. HATODIK ÉVFOLYAM. BUDAPEST, SZERDA, MÁRUZSUB 1 HAZÁNK ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy évre 14 frt. Félévre 7 frt. Negyedévre 3 frt 50 kr. Egy bére 1 frt 20 kr.. Egyes szám ára 4 kr. — Vidéken 5 kr. Pályaudvarokon 6 kr. A d­riumttaég­i Ó- ute­za 12. «?„ Kiadó híva­tál: Ó-uteca II.­­ A béke. Budapest, február 28. Öt országos párt szentesítette ma a par­lamenti békét, amelynek szálait eresztette a nemzet közérzülete, csomóját megkötötte Széll Kálmán avatott keze. A szabadelvű párt előtt ma jelent meg először Széll Kálmán kabinetjével. Megje­lentek az értekezleten a disszidensek is, kiket a Tisza-javaslattal az országban szerte érzett alkotmányos aggódás távoztatott el időlegesen a szabadelvű pártból. A mai nap eseményeinek a csoportosításánál az első szempillantásra felötlik, hogy a parla­menti pártok között kötött kompromisszum épebb és egészségesebb, mint bármely megegyezés, amely valaha pártközi diffe­­renc­iákat megszüntetett vagy időlegesen ■elpihentetett. Mert ennek a kompromisszumnak nem­csak a kibékítő elemei vannak meg, nem­csak azzal dicsekszik, hogy a szenvedélye­ket lecsendesítette, hanem a legfőbb tar­talma az, hogy az országot visszaterelvén az alkotmányos útra, helyre­állítja törvé­nyeink erejét s a nemzeti élet fejlesztésé­nek új forrásait nyitja meg. Hogy az országgyűlési ellenzéki pártok­nak a legkomolyabb szándéka van ama munkásság kifejtésére, arra bizonyságot szolgáltatnak a m­ai pártértekezletek, ame­lyeken teljes egyhangúsággal ratifikálták a pártok megbízottjaiknak történelmi értékű alkotását. Hogy pedig a szabadelvű párt hivatalos vezetése, amely most Széll Kál­mán miniszterelnök kezébe van letéve, ép­­gy a komoly munkát óhajtja, arra garan­cia a miniszterelnöki beszéd, melylyel Széll Kálmán a saját pártjának adta elő programmját. Ezt a beszédet minek ven­­nők ebben a pillanatban analízis alá, amikor holnap a ma nem érintett részlet­­kérdésekre kiterjeszkedőleg mint hivatalos parlamenti programm fog jelentkezni s egyúttal objektuma lesz a pártok bírálatá­nak. De már az első pillanatban megnyug­vással kell kiemelni Széll Kálmán minisz­terelnök azon kijelentését, melylyel pro­gramaira sarkalatos pontjául az 1867. XII. törvényczikket vallotta. Mert ama súlyos megpróbáltatások után, melynek a tévesztett kormányzati politika Deák és Andrássy ez alkotását kitette, az ország csakugyan szomjúhozza a biztosítékokat arra, hogy ez az alap a maga tiszta valóságában fog megőriztetni, az eredeti intencziók szerint kezeltetni. És mert a Deák hagyományainak egyik leghivatottabb letéteményese, Széll Kálmán első köteles­ségének ismerte, hogy épen e legféltettebb kincs hűséges megőrzésére adjon biztosí­tékot, ez nagy reményt nyújt arra, hogy a magyar politikai élet egészséges kialakulása azon tradíc­iók szerint történik, amelyek az 1867. XII. törvényczikkhez fűződnek. A szabadelvű pártban történtek fölött szemlét tartva, nem hallgathatjuk el aggá­lyainkat némely felszólalások felett. Igaz, valamennyi felszólalás a Lukács Béla helyeslő indítványának az elfogadásával végződött, de a­ premisszák arra enged­nek következtetni, hogy ennek a nagy pártnak nem minden rétegében van meg az az őszinte, fentartás nélkül való békés szándék, mely az ellen­zéket a hazafias áldozatok meghozatalára vitte. Annál feltűnőbb most ez a divergen­­­czia a felfogásokban, mert Széll Kálmán miniszterelnöknek azzal a nagyjelentőségű.? kijelentésével szemben az erők egyesítésé­­től várható volt, hogy épen a szabadelvű pártban nem ütköznek ki az első pilla­­natban a különbözetek a felfogásokban? De miután e felszólalások élei letör­,­dek­ettek Lukács Béla képviselő indít­t­ványának az elfogadásával, azt hiszszük,­­ hogy a mostani helyzetben csakugyan akadémikus értékűek voltak a különböző fejtegetések. Ha pedig eme nagyon is gondosan ki­csiszolt felszólalások mögött csakugyan­­olyan irányzatok rejtőznének, amelyek­­­­arra mutathatnának, hogy a pártok egy­­­­értelmű megállapodásával szentesített békét lehetne félteni, akkor a szabadelvű párt­­ és Széll Kálmán miniszterelnök között ma a dokumentált teljes egyetértés bizonyosan terősebb kötésnek fog bizonyulni, mint­­hogy szeparatisztikus törekvések gátul solgálhassanak a parlamenti béke áldá­sinak a teljes kifejtésében. Budapest, márczius. A nemzeti párt márczius hó 2-án d. u. 5 órakor a Saskör helyiségében értekez­letet tart, melyre vidéki elvtársait is meg­hívja. Tárgyát a konferencziának a politikai helyzet újabb alakulása és a pártnak em vonatkozó állásfoglalása képezi. —­­ A nemzeti párt üdvözülése. Horánszky Nándornak, a nemzeti párt elnökének czimére is következő üdvözlő telegrammok érkeztek : Gyergyószentmiklós. A gyergyó­szent­miklósi polgári olvasókör febr. 26-án tartott közgyűlésében az alkot­mány védelmére egyesült ellenzéki párt a férfias elszántsággal vívott fényes győzelmi nagy lelkesedéssel üdvözli s a pártok egy­ tagjainak valódi hazafias működéséért leghi­básabb köszönetet szavaz­ Szolnok.­­ „Az egyetértés kot mai napon tartott gyűlö­léséből kifolyólag a legközelebb lezajlott or-­­szággyűlési harcrok diadalra juttatása alkal-­­ mából tanúsított magatartásért, melylyel min­den hazafit hálára kötelezett, lelkesedéssel ho­zott határozattal Nagyságodnak elismerést és köszönetet szavazott. Kerekes elnök, Vig Sándor alelnök.“ Lapunk mai számához fél év melléklet van csatolva. A függetlenségi pártárnyalatok egye­sülése. A függetlenségi és 48-as pártnak két árnyalata, a függetlenségi és 48-as (Kossuth) pártnak mai értekezletén történtek után — par­lamenti körökben elterjedt hírek szerint — va­lószínűleg a legrövidebb idő múlva egye­sülni fog. Kérvényezés a nemes-ócsai választás ellen. Nemes-Ócsáról jelentik a következőket: A nemes-ócsai függetlenségi kör elnöksége nagy buzgalommal gyűjti a szombaton, e hó 25-én megtörtént választás megsemmisítésére szolgáló adatokat. A kis-csallóközi község lakos­sága még most is izgatottan tárgyalja a meg­lepő s nem várt eredménynyel végződött válasz­tás epizódjait. A benyújtandó petíc­ió anyagának összegyűjtéséhez nagyban segédkezik a kerület néppártja is, amely tudvalevőleg a guttai espe­res-plébános vezetése alatt a függetlenségi párt jelöltjére, dr Molnár Ákosra szavazott. A kerület 1888 választójából 1699 választó szavazott le. Ezek közül 850 szavazott Zámory Bélára. A 850 szavazat közül a peticzió adatainak gyűjtői­­ mintegy 122 szavazatot kifogásolnak. A petí­­­cziót még a törvényes időn belül beadják a kép­viselőházhoz s ügyvédjükül dr Günther Antalt kérik fel. Mezőgazdaságai szakértők a követsé­geknél­ jelenti, hogy a mező­­gazdasági társulat évi közgyűlése elfogadta azt az indítványt, hogy a földmivelésügyi miniszter felszólítandó, hogy a magyar földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg hasson oda, hogy az obsztrák-magyar követségeknél mezőgazdasági szakértők alkalmaztassanak, továbbá, hogy mező-­ gazdasági szakértőket alkalmazzon politikai ható­ságoknál és kellő számú gyakorlatilag és elme- béke áldá­j­letileg képzett szakértőt a földmivelésügyi minisz­­tériumban. A parlamenti béke a pártok előtt. Budapest, február 28. Az összes országgyűlési pártok ma este tar­tott értekezleteiken szentesítették a parlamenti békét. A nemzeti párt értekezletén nem jelen­hetett meg gróf Apponyi Albert, de a párt ha­tározatában, melylyel szentesítette a kompro­misszumot, benne van a gróf Apponyi Albert votuma is, mert a nemzeti párt vezére Ho­­ránszky Nándort sürgönyben értesítette, hogy teljes belenyugvását jelenti ki mindazon intézke­désekhez, melyeket a párt ez alkalommal elhatá­rozni szükségeseknek vél. A szabadelvű pártban az érdeklődés a Széll Kálmán miniszterelnök beszédéhez fűződött, amely a párt egészére rendkívül lelkesítő benyomást tett. A közhangulatnak Lukács Béla adott kife­jezést. Fölszólaltak még gróf Tisza István, Pulszky Ágost és Heltai Ferencz, akiknek be­szédeiben, azt hiszszük, utolsó tüze lobban fölt az immár elintézett parlamenti harcznak. A függetlenségi párt értekezletének a szenzá­­czióját képezte Eötvös Károly és az Egyetértés párthatározattal való súlyos elítélése és kitaga­­■­dása a parlamenti harcz alatt tanúsított maga­viseletért. Tudósításaink a következők :

Next