Hazánk, 1899. március (6. évfolyam, 52-78. szám)
1899-03-26 / 74. szám
1999. HATODIK ÉVFOLYAM. 74. SZÁM. BUDAPEST, VASARMNAP, MÁRCZIUS 24. HAZÁNK . *„.**,„ föifiZETÉSi tó: Egy évre 14 Irt. Félévre 7 írt. Negyedévre 3 írt 50 kr. Egy héra 11rt 20 kr. Egyes számara 4 kr. —* Vidéken 6 kr. Pályaudvarokon 6 kr. KudAhtT.Ul. DOMU HU sz. A .Hazánk kiadóhivatala tisztelettel kéri előfizetőit, hogy az előfizetések megújítása iránt az illető postahivataloknál annál is inkább mielőbb intézkedni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Prutokraczia és merkantilismus- Budapest, márczius 25. Erről a két fogalomról beszéltek ma az ügyvédi kamara közgyűlésén, kapcsolatban az intelligens proletariátus terjedésével. A merkantilizmus vetése tehát már az ügyvédi karban is felburjánzott, nyomván és háttérbe szorítván mindazokat, akik nem oly szerencsések, hogy a plutokráczia tűzhelyénél melegedjenek. Igen, ma a plutokraczia dominál a szabad pályák legszabadabbján, az ügyvédek fölött s az arany borjú Themis csarnokában van kiállítva és körülötte sereglenek a jog védői, mert ma csak ez ad táplálékot. Az ügyvédi kar messze hallatszó panaszában, amely ma a budapesti ügyvédi kamara közgyűlési termében hangzott el, benne van a gazdasági élet kölcsönhatása a társadalmi életre. És egyúttal az átalakító nyomás, amelylyel a gazdasági irányzat ránehezedett az intelligens pályákra és vagy meghódolást diktált, vagy megalkuvást a nyomással. Az ügyvédi pálya legalább a fővárosban nerkantilizálva van. Ez a tétele a reformmozgalomnak, mely immár nagy hullámokat ver a karban. És ez igaz. Oly közelségbe jutott egymással az üzlet a jogképviseletében, hogy ma már nehéz különbséget tenni, ki mikor véd jogot, mikor képvisel üzletet. A parlamentből sugárzott ki ez a veszedelmes irányzat. Némi kis oknyomozással meg lehet személyesíteni végig a reformerek fonalait. És így elvonulnak előttünk a nagytőke képviselői, akik akár ügyvédi meghatalmazással, akár részvénytársaságból eredő igazgatósági tagsággal, vicinálisban és nagy vállalatokban az aranyborjút képviselik. Sem többet, sem kevesebbet. Rá lehet mutatni azokra az egyéniségekre, akiknél akumulálódott a politikai befolyás, a közbenjárás merészsége, néhol csúszássá és mászássá az ügyvédi diplomával olyan szolgálatoknál, amelyekhez tulajdonképen csak proviziólevél illett. Majd jöttek a különböző ügyvédi nagykereskedések,, a centralizácziók ügyben és üzletben egyszerre a nagy halak kezdették fölfalni a kicsinyeset. Ha a kicsinyek életben maradtak, nyomukban járt a szegénység. Tehetség és tudás, meggyőződés, az igazság bátor keresése kinek jutott volna eszébe ebben a merkantilis korszakban, mikor mindenki csak pénzért futott. És a nemrég letűnt idők valóban nem előnyös színben mutatták be az úgynevezett nagyon előkelő ügyvédeket. A hatóságok — mint azt az orthodox kamarai választmány jelentésében konstatálja is törtek a személyes szabadság ellen, a rendőrállamnak nemcsak körvonalai tünedeztek föl, hanem a polgárságot már erősen szorongatta a politiziális vasgyűrű. Nem láttuk a nagy ügyvédeket a védői székben, nem hallottuk szavukat, mikor szegény emberek üldöztettek a jog, a törvény és igazság védelmére, de annál többször vehettünk tudomást nagyszabású üzleti tranzakciókról, jogtanácsosi kinevezésekről és a merkantilizmus előretolásáról nagy kaliberű ügyvédek részéről. A magyar ügyvédi kar meg tudott küzdeni a Tisza Kálmán hírhedt 54-ik paragrafusával, ennek a karnak a függetlensége gátolta meg, hogy a bírói függetlenség garancziái e paragrafussal össze ne töressenek. Most ez a kar más oldalról van megkísértve. A merkantilizmus és a plutokraczia fojtogatja annak a függetlenségét. Az ügyvédi karban felburjánzott üzleti szellem kergeti háttérbe a jog, törvény és igazság szellemét. A merkantilizmus és a plutokraczia fényt és kényelmet ad a „nagykereskedő“ ügyvédeknek. De egyúttal meglazítja bennük a jogérzetet, elernyeszti bennük azt az ellentálló képességet, amely ezt a kart az alkotmány védelmében eddig oly kiváló pozícióra helyezte. A táblabíró ügyvédek helyett az elegánsan berendezkedett „nagykereskedő“ ügyvédek jönnek divatba. Mindegyik a maga összeköttetéseivel gyökerében, megfojtja tucatjával a komoly munkát, tehetségét és szorgalmát. A bank és nagykereskedő ügyvédek, az ügyvédi nagyiparozások mögöttt pedig feltűnik az intelligens proletariátus újabb réme, és mert ez intelligens, van olyan veszélyes, mint a munkás proletariátus. A merkantilis szellem szülte azokat a viszonyokat, amelyekről ma az ügyvédi kar legjobbjai a veszedelem tisztánlátásával panaszkodnak. A közszellemnek kell megváltozni, hogy a kar nagy bajai orvosoltassanak. Ha a merkantilismus nem lesz tovább dédelgetve, a plutokráczia sem lesz olyan veszedelmes. Ha az aranyborjút az erős közszellem lelöki trónusáról, visszatérünk az egyszerűbb, talán kevésbé fényes életviszonyokba, de ezek egyenletesen terjednek ki mindenkire s az ügyvédi karnak sem lesz akkora proletariátusa, mint aminőt az aranyborjú uralma alatt tapasztalunk. Lapnak mai számához másfél év melléklet van csatolva Budapest, márczius 26- Belépés a szabadelvű pártkörbe. Gróf Zselénszki Róbert, a feloszlott nemzeti párt volt tagja, levelet intézett báró Podmaniczky Frigyeshez, a szabadelvű pártkör elnökéhez, melyben bejelentette e pártkör kötelékébe való belépését. Csend a politikában. A húsvéti parlamenti szünet bekövetkeztével a politikában meglehetősen csöndesség támadt. A képviselők nagy része vidékre utazott s igy ma a pártkörökben nagyon kevesen jelentek meg. A szabadelvű pártkörben a miniszterek közül csupán Lukács László volt jelen, azonban csakhamar ő is távozott a körből, melyben a nagy hét és a húsvéti ünnepek alatt valószínűleg csak a kör fővárosi tagjai fognak naponként találkozni. Ugrón parlamenti akciója. Ugrón Gábor egyik fő parlamenti akcziója, — mint a B. É. jelenti, — arra fog irányulni — és ezt a Házba való belépésekor meg fogja már indítani — hogy az összes pártok között, tehát a 67-es alapon álló pártokra is számítva, szövetséget alakítson az önálló vámterület érdekében. Ugron Gábor ezt a szövetséget úgy tervezi, hogy egyes képviselők pártállásuk teljes fentartásával az önálló vámterület kérdésében állást foglalnak és pedig az önálló vámterületre nézve külön nyilatkozatot tevén. Ennek a szövetségnek politikai érvényesülése a legközelebbi választásoknál kerül napirendre. Beszámolók. A parlamenti szünetet több képviselő arra használja fel, hogy kerületébe ellátogatván, beszámolót mond választóinak, így a többi közt beszámolóra készülnek — mint már említettük — Sághy Gyula, Reiter János szabadelvű párti, és kivülök Kubik Béla, Meszlény Lajos, Endrey Gyula függetlenségi párti képviselők. Az állami üzemek mérlegei a zárszámadásokban. Az állam által kezelt üzemek jövedelme, vagy vesztesége az állami zárszámadásokban eddig leginkább csak az illető üzemek rendes kezelésének eredményei szempontjából mutattatott ki. Minthogy azonban az üzemi ágak jövedelmezőségére a „rendkívüli” (átmeneti és beruházási) kezelés eredményei és azon változások is behatással vannak, melyek az ingatlan és ingó vagyonok értékében és az üzemet esetleg terhelő adósságok álladékában év közben beállanak. Rakovszky István az állami számvevőszék elnöke elrendelte, hogy jövőben, tehát már 1898. évi állami zárszámadás szerkesztésénél is, az egyes üzemi ágak tiszta jövedelme, vagy vesztesége a fentebb említett összes tényezők tekintetbe vétele mellett mutattassék be. A kezelési eredmények ilyetén csoportosítása és egybefoglalása az állami zárszámadásokban meg fogja könnyíteni az áttekintést, az üzemek tiszta kezelési eredményei felett és fontos támpontot fog nyújtani a fentartásukhoz fűződő pénzügyi érdekek mérlegeléséhez.