Hazánk, 1899. március (6. évfolyam, 52-78. szám)

1899-03-26 / 74. szám

1999. HATODIK ÉVFOLYAM. 74. SZÁM. BUDAPEST, VASARMNAP, MÁRCZIUS 24. HAZÁNK . *„.**,„ f­öifiZETÉSi tó: Egy évre 14 Irt. Félévre 7 írt. Negyedévre 3 írt 50 kr. Egy héra 11rt 20 kr.­­ Egyes szám­ara 4 kr. —* Vidéken 6 kr. Pályaudvarokon 6 kr. Ku­dAhtT.Ul. D­OMU HU sz. A .Hazánk kiadóhivatala tisz­telettel kéri előfizetőit, hogy az előfizetések megújítása iránt az illető postahivatalok­nál annál is inkább mielőbb intézkedni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Prutokraczia és merkantilismus- Budapest, márczius 25. Erről a két fogalomról beszéltek ma az ügyvédi kamara közgyűlésén, kapcsolatban az intelligens proletariátus terjedésével. A merkantilizmus vetése tehát már az ügy­védi karban is felburjánzott, nyomván és háttérbe szorítván mindazokat, akik nem oly szerencsések, hogy a plutokráczia tűz­helyénél melegedjenek. Igen, ma a plutokraczia dominál a sza­bad pályák legszabadabbján, az ügyvédek fölött s az arany borjú Themis csarnoká­ban van kiállítva és körülötte sereglenek a jog védői, mert ma csak ez ad táplá­lékot. Az ügyvédi kar messze hallatszó pana­szában, amely ma a budapesti ügyvédi kamara közgyűlési termében hangzott el, benne van a gazdasági élet kölcsönhatása a társadalmi életre. És egyúttal az átala­kító nyomás, amelylyel a gazdasági irány­zat ránehezedett az intelligens pályákra és vagy meghódolást diktált, vagy megalku­vást a nyomással. Az ügyvédi pálya legalább a fővárosban nerkantilizálva van. Ez a tétele a reform­­mozgalomnak, mely immár nagy hullá­mokat ver a karban. És ez igaz. Oly közelségbe jutott egymással az üzlet a jog­­képviseletében, hogy ma már nehéz kü­­lönbséget tenni, ki mikor véd jogot, mi­kor képvisel üzletet. A parlamentből sugárzott ki ez a vesze­delmes irányzat. Némi kis oknyomozással meg lehet személyesíteni végig a reforme­rek fonalait. És így elvonulnak előttünk a nagy­tőke képviselői, akik akár ügyvédi meghatalmazással, akár részvénytársaság­ból eredő igazgatósági tagsággal, vic­inális­­ban és nagy vállalatokban az aranyborjút képviselik. Sem többet, sem keve­sebbet. Rá lehet mutatni azokra az egyéniségekre, a­kiknél akumulálódott a politikai befolyás, a közbenjárás merész­sége, néhol csúszássá és mászássá az ügy­védi diplomával olyan szolgálatoknál, a­melyekhez tulajdonképen csak provizió­­levél illett. Majd jöttek a különböző ügyvédi nagykereskedések,, a c­entra­­lizácziók ügyben és üzletben egyszerre a nagy halak kezdették fölfalni a kicsinye­set. Ha a kicsinyek életben maradtak, nyo­mukban járt a szegénység. Tehetség és tu­dás, meggyőződés, az igazság bátor ke­resése kinek jutott volna eszébe ebben a merkantilis korszakban, mikor mindenki csak pénzért futott. És a nemrég letűnt idők valóban nem előnyös színben mu­tatták be az úgynevezett nagyon előkelő ügyvédeket. A hatóságok — mint azt az orthodox kamarai választmány jelentésében konstatálja is törtek a személyes sza­badság ellen, a rendőr­államnak nemcsak körvonalai tünedeztek föl, hanem a pol­gárságot már erősen szorongatta a polit­­iziális vasgyűrű. Nem láttuk a nagy ügy­védeket­ a védői székben, nem hallottuk szavukat, mikor szegény emberek üldöz­­tettek­ a jog, a törvény és igazság védel­mére, de annál többször vehettünk tudo­mást nagyszabású üzleti tranzakc­iókról, jogtanácsosi kinevezésekről és a merkan­tilizmus előretolásáról nagy kaliberű ügy­védek részéről. A magyar ügyvédi kar meg tudott küz­deni a Tisza Kálmán hírhedt 54-ik para­grafusával, ennek a karnak a független­sége gátolta meg, hogy a bírói független­ség garancziái e paragrafussal össze ne töressenek. Most ez a kar más oldalról van meg­kísértve. A merkantilizmus és a plutokra­czia fojtogatja annak a függetlenségét. Az ügyvédi karban felburjánzott üzleti szellem kergeti háttérbe a jog, törvény és igazság szellemét. A merkantilizmus és a plutokraczia­ fényt és kényelmet ad a „nagykereskedő“ ügyvédeknek. De egy­úttal meglazítja bennük a jogérzetet, el­ernyeszti bennük azt az ellentálló képes­séget, amely ezt a kart az alkotmány védelmében eddig oly kiváló pozíc­ióra helyezte. A táblabíró ügyvédek helyett az elegánsan berendezkedett „nagykereskedő“ ügyvédek jönnek divatba. Mindegyik a maga összeköttetéseivel gyökerében, megfojtja tuc­atjával a komoly munkát, tehetségét és szorgalmát. A bank és nagykereskedő ügy­védek, az ügyvédi nagyiparozások mögöttt pedig feltűnik az intelligens proletariátus újabb­ réme, és mert ez intelligens, van olyan veszélyes, mint a munkás proletariátus. A merkantilis szellem szülte azokat a viszonyokat, amelyekről ma az ügyvédi kar legjobbjai a veszedelem tisztánlátásával panaszkodnak. A közszellemnek kell meg­változni, hogy a kar nagy bajai orvosol­­tassanak. Ha a merkantilismus nem lesz tovább dédelgetve, a plutokráczia sem lesz olyan veszedelmes. Ha az aranyborjút az erős közszellem lelöki trónusáról, vissza­térünk az egyszerűbb, talán kevésbé fényes életviszonyokba, de ezek egyenletesen ter­jednek ki mindenkire s az ügyvédi karnak sem lesz akkora proletariátusa, mint ami­­nőt­ az aranyborjú uralma alatt tapaszta­lunk. Lapnak mai számához másfél év melléklet van csatolva Budapest, márczius 26- Belépés a szabadelvű pártkörbe. Gróf Zselénszki Róbert, a feloszlott nemzeti párt volt tagja, levelet intézett báró Podmaniczky Frigyes­hez, a szabadelvű pártkör elnökéhez, melyben bejelentette e pártkör kötelékébe való belé­pését. Csend a politikában. A húsvéti parlam­enti szünet bekövetkeztével a politikában meglehető­sen csöndesség támadt. A képviselők nagy része vidékre utazott s igy ma a pártkörökben nagyon kevesen jelentek meg. A szabadelvű pártkörben a miniszterek közül csupán Lukács László volt jelen, azonban csakhamar ő is távozott a kör­ből, melyben a nagy hét és a húsvéti ünnepek alatt valószínűleg csak a kör fővárosi tagjai fognak naponként találkozni. Ugrón parlamenti akc­iója. Ugrón Gábor egyik fő parlamenti akcziója, — mint a B. É. jelenti, — arra fog irányulni — és ezt a Házba való belépésekor meg fogja már indítani — hogy az összes pártok között, tehát a 67-es alapon álló pártokra is számítva, szövetséget alakítson az önálló vámterület érdekében. Ugron Gábor ezt a szövetséget úgy tervezi, hogy egyes kép­viselők pártállásuk teljes fentartásával az önálló vámterület kérdésében állást foglalnak és pedig az önálló vámterületre nézve külön nyilatkozatot tevén. Ennek a szövetségnek politikai érvénye­sülése a legközelebbi választásoknál kerül napi­­rendre. Beszámolók. A parlamenti szünetet több képviselő arra használja fel, hogy kerületébe el­látogatván, beszámolót mond választóinak, így a többi közt beszámolóra készülnek — mint már említettük — Sághy Gyula, Reiter János szabadelvű párti­, és kivülök Kubik Béla, Meszlény Lajos, Endrey Gyula függetlenségi párti képviselők. Az állami üzemek mérlegei a zárszá­madásokban. Az állam által kezelt üzemek jövedelme, vagy vesztesége az állami zárszá­madásokban eddig leginkább csak az illető üze­mek rendes kezelésének eredményei szempont­jából mutattatott ki. Minthogy azonban az üzemi ágak jövedelme­zőségére a „rendkívüli” (átmeneti és beruházási) kezelés eredményei és azon változások is be­hatással vannak, melyek az ingatlan és ingó vagyonok értékében és az üzemet esetleg ter­helő adósságok álladékában év közben beállanak. Rakovszky István az állami számvevőszék el­nöke elrendelte, hogy jövőben, tehát már 1898. évi állami zárszámadás szerkesztésénél is, az egyes üzemi ágak tiszta jövedelme, vagy veszte­sége a fentebb említett összes tényezők tekin­tetbe vétele mellett mutattassék be. A kezelési eredmények ilyetén csoportosítása és egybefoglalása az állami zárszámadásokban meg fogja könnyíteni az áttekintést, az üzemek tiszta kezelési eredményei felett és fontos tám­pontot fog nyújtani a fentartásukhoz fűződő pénzügyi érdekek mérlegeléséhez.

Next