Hazánk, 1899. július (6. évfolyam, 156-181. szám)
1899-07-29 / 180. szám
6 BUDAPEST, SZOMBAT. H A Z A N X 1899. JULIUS 29. 180. SZÁM. — A nagyszalontai Arany-szoba. Csöndesen, zajtalanul folyt le tegnap az az ünnepség, a melyet Nagyszalonta városa abból az alkalomból rendezett, hogy Arany János relikviáit a Csonka-toronyban berendezett Arany-szobába összegyűjtötte. A költő-király személyére és életére vonatkozó ereklyéket gyűjtötték össze abba a csonkatoronyba, a mely egyedüli maradványa Toldi Miklós szalontai várának s a mely a nagy epikusnak a a Toldi-trilógiát inspirálta. Az Arany-szoba fölavató ünnepén csak a Petőfi-társaság képviseltette magát. — A párizsi huszárterem. A porosz hadügyminisztérium Szőgyény László nagykövetünk hathatós közbenjárására a hirneves porosz testőrhuszárezrednek s a legvitézebb porosz huszárgenerálisról: Ziethenről elnevezett vörös 3 huszárezrednek—X teljes egyenruháját ajándékkép bocsátotta a magyar osztály rendelkezésére. Ziethen, Nagy Frigyes harczainak e kiváló alakja Baranyay magyar huszárezredesnek volt a tanítványa s ezredének alapkeretét magyar huszárokból alakította meg. Huszárezrede összes tisztjeinek egykorú képét a wustraui kastélyban őrzi ősunokája, gróf Ziethen-Schwerine. Ezek közt számos magyar van, a legmarconább Somogyi kapitány. A magyar tisztek színes fényképei s Ziethen arczképei ugyancsak helyet foglalnak majd a kiállításon. Menzel,a hírneves német festő-nesztor, a huszárképeiről készült másolatokat maga fogja egybehasonlítani az eredetiekkel. Egyáltalán Németországban a legfelsőbb körökben is nagy érdeklődés mutatkozik kiállításunk e része iránt, minek bizonysága, hogy a német császár szárnysegéde, Mackensien ezredes maga jelölte meg a porosz huszárság legjellemzőbb epizódját, melyet megörökíteni óhajt. Kár, hogy a rendelkezésre álló összeg nem engedi meg több képnek a festését nyolcznál, pedig legalább 16 kiváló huszárjelenet megörökítésére volna szükség. (óhajtandó volna, ha főuraink is hozzájárulnának a képek megvalósítására. — Leégett búzatermés. Dunaszekcsőről táviratozzák lapunknak, hogy óriási tűzvész pusztított, a mely a község termését egészen elhamvasztotta. Eddig húzsezer kereszt, égett le és három szérűn még mindig égnek a kazlak. Két gőzgép csépelt, az egyik szintén elpusztult. A búza jobbára szegény emberek keserves jószága. A tüzet a roppant szélvihar miatt még nem lehetett lokalizálni. Az egész környék ott van a faluban, a lakosságnak kétségbeesése szivettépő. — RÖVID HÍREK Apatinban Umstädter Mihályt és feleségét a mezőn villámcsapás érte. Az asszony meghalt. — Hrabóczon nagy felhőszakadás volt, melynek következtében a vizár egészen ellepte a Tapoly völgyét s kimosta a vetéseket. — Mosonban Kukla Sándor, a Kühne-gyár gépészmérnöke a dunai uszodában fürdött. Egyszerre elmerült a vízben s többet nem került felszínre. Aradon Neuwelt Béla, a Neumann-féle szeszgyár 27 éves könyvelője buskomorságból ma agyonlőtte magát. MŰVÉSZET, TUDOMÁNY, IRODALOM. „Petőfi “ Rudnyánszky Gyula alkalmi színműve. Igen ízléses, szép kiállítású füzetecskében jelent meg Rudnyánszky Gyula egyfelvonásos alkalmi darabja, mely a Nyári színkörben holnap este kerül bemutatóra. Színpadi hatása felett majd ítél a közönség, irodalmi becse felől előre tájékoztathatjuk olvasóinkat. Mint minden alkalmi darab, rendes programmszerű haladással készült. A költő néhány költeményét elszavalja benne s ezek szoktak az ily darabok legjobb részei lenni. Ez magában lazává teszi a szerkezetet, mert a színmű többi része csak a költemények kapcsául tekinthető. Itt két költeményt hidal át a színmű: a „Szabadság, szerelem, E kettő kell nekem* és az „Egy gondolat bánt engemet* kezdetüeket, melyeket Petőfi a kis színműben 1849. jul. 30-án este és jul. 31-én reggel szavalt el, amazt egyik barátjának, emezt Varga Rózsának, kinek ezt a csata reggelén tényleg el is szavalta Székely Kereszturon. Rudnyánszky, hogy darabját érdekesebbé tegye, látomásokat is szerepeltet benne. Petőfi, midőn éjjelre egyedül marad s Egressy Gábor, Divéki Zoltán (állítólagos barátja), Tóth Gáspár a szabó és Csipkés uram, a tordai fuvaros elhagyják, egymás után látja maga mellett először Etelke szellemét, majd Mednyánszky Bertát, aztán saját nejét, Szendrey Júliát, ki a másik két nőtől eltérőleg a csatába kergeti férjét, a dicsőségre utalva, melynek részese lesz s végül Bemet, ki óvja „fiát” az ütközettől. A nyugtalan álmok között telt ésre jő be Róza, ki imazsámolya fölé (!) akasztja Petőfi képét s e lánynak bucsuzóra elmondja Petőfi 1846-iki költeményét s azzal eltávozik. Róza áhítatba merül s a függöny legördül. A kis színmű versekben íratott, de e versekre kissé több műgond fért volna. A hinitelen jambusnak lehetőleg hibátlannak kell lennie, hogy versnek lehessen mondani. Azt a könnyebbséget, hogy a költőnek nem kell rímeket keresgetnie, hálálja meg a lehetőleg kifogástalan mértékkel. E sántikálást leszámítva néhány művészi hely lep meg a kis drámában. Egyik, midőn Petőfi saját jellemét festi barátai előtt, másik, midőn az utolsó éjjelen összegezi élte eredményét: „— — — — — — Az álom Valóra vált: a romlatlan magyar nép A pusztán, a mezőn verseimet Dalolja, a barátság pohara Bordalaimnak ütemére csendül; Szerelmes lányka költeményeim Virágaira hullat harmatot, S szuronyt szegezve, a hős katona Csatadalommal rohan a halálba . . . stb.“ Ez összefoglalás művészi lenne, ha a döczögős vers és a numerus hiánya nem bántana olvasás közben is. Ezért óhajtjuk, hogy oly gondos költő, mint Rudnyánszky, ne kövesse az újabb irányt, mely prózai sorokat tördeltet vers alakba. Maradjon meg régi jó szokása mellett, melynek költői nevét köszönheti: gondos forma a gondolatokhoz. Azt hisszük, hogy Rudnyánszkynak kissé gyorsan kellett megírnia alkalmi színművét, hogy sok pongyolaságot felejtett benne. Pedig némelyiken egy-egy tollvonással változtathatna Tóth Gáspár a szabó, midőn poharaznak, igy szól: „Ebben a borban brekegtek a békák,“ — e helyett: „Tyhü, ebben a borban békák brekegtek,“ — Csipkés uram, a kocsis pedig ilyen szentencziát mond: „Olyan képet vág tőle, nagy uram, Mint a harmadnapos eső . . .“ Bevalljuk gyarlóságunkat, hogy nem tudjuk, milyen képet vág a harmadnapos eső. De valószínűleg egyetlen székely kocsis se tudja. Petőfi a darabban pej lovat követel, mely hóka legyen. Vagy pej, vagy hóka! Pár sorral alább nem szabad elfelejteni, hogy a 24. lapon még hóka volt lova. Ez apróságok csak szépséghibák, de költőnek, kivált ha Petőfit, a költők köztársaságának elnökét ünnepli, ezt se szabad megtűrnie. A darabnak különben, mely tudomásunk szerint első drámai kísérlete Rudnyánszkynak, teljes sikert jósolunk. k. g. — Petőfi-ünnep a budai színkörben A Fővárosi Nyári Színház szombaton, Petőfi Sándor halála 50-dik évfordulójának emlékezetére díszelőadást rendez, melyen képviselve lesznek a hatóságok és az irodalmi társaságok. Az ünnepi előadás négy szakaszra oszlik. Az I. szakasz a sajtó felszabadítását, márczius 15-ét mutatja be a 12 ponttal, melyet Jókai olvas föl és a Talpra magyarral, melyet Petőfi személyesítője szaval. A II. szakasz Rudnyánszky Gyula „Petőfi“ czímű színművének a bemutatása a következő szereposztással: Petőfi — Szakács Andor; Bem — Faragó; Egressi Gábor — Hevessy Dévéki Zoltán — Odry; Tóth Gáspár — Sándor; Csipkés — Krémer; Varga Rózsa — Tárpoky Gizella; Csapó Etelka — Jeskó Adrienne ; Mednyánszky Berta — Czikle Valéria; Szendrey Julia — Szilágyi Berta. A 3-ik szakasz: Apotheozis, írta Jókai Mór, szavalja Nagy Bella. A Petőfi-ünnep iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a díszelőadást a társulat vásárnak is megismétli. Az uj díszleteket Spannraft Ágoston, a m. kir. opera festője festette. — Hangverseny Pöstyénben. Ma kezdte meg Pöstyén fürdőben hangverseny-körútját Czobor Ilona jónevű fiatal énekesnő. A közönség, mely a gyógytermet zsúfolásig megtöltötte, nagy tetszéssel fogadta a szimpatikus művésznőt, aki Schumann, Verdi, Lassen, Grieg, Kun László és Dankó Pista dalaiból adott elő néhányat erősénektudással és finom művészi felfogással Tapson kívül virágbokréta is bőven jutott Czobor Ilonának. — Leoncavallo beteg. Rómából jelentik, hogy a „Bajazzok“ szerzője ott megbetegedett, szembaja támadt, amely őt munkaképtelenné teszi; orvosai azonban reményük, hogy gondos kezeléssel nemsokára kigyógyul és folytathatja munkásságát. Tudvalevőleg a mester jelenleg két operán dolgozik: az egyik a „Berlini Roland“, a másik „Zaza“. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Egy kutya miatt. A múlt év márcziusban Sélalló biharmegyei községben Várady Gergely és Földesy Sándor birtokosok közt valami visszahelyezési per miatt heves összeütközések támadtak. Egy alkalommal Földessy Tyras nevű kutyáját a Várady telkére küldte, hogy Váradyt boszantsa ezzel. Várady a kutyát agyonlőtte. Földessy emiatt Váradyt, ki pár perccel később a poros földterületen kocsival elhajtatott, szivén lőtte. A nagyváradi törvényszék tíz évi fegyházra ítélte Földesyt, a tábla az ítéletet helybenhagyta. Ma a Kúria tizenöt évi fegyházra emelte a büntetést. — Megsértett takarékpénztár. Szalay Lajos erdélyi földbirtokos 55000 forintos kölcsönt akart fölvenni a belvárosi takarékpénztárnál. A takarékpénztár becslést küldött ki a birtokra, de miután a birtok tagosítás alatt állott, megtagadta a kölcsönt. Szalayt a kölcsön megtagadása nagyon fölbőszítette, mert a takarékpénztár 200 forint becslési költséget lefizettetett már vele. Levélben csalással vádolta a takarékpénztárt, és visszakövetelte a száz forintot. A takarékpénztár zsarolásért és becsületsértésért följelentést tett Szalay ellen s a mai járásbirósági tárgyaláson harmincz forint pénzbüntetésre is ítélték. — Rablás egy miniszteri tanácsosnál. Ez év februárjában idősebb Szőts Albert miniszteri tanácsnok a Városmajorban levő lakásába éjnek idején egy gonosztevő hatolt be és az alvószobába lopózva a legnagyobb flegmával az alvó tanácsos jelenlétében kezdte zsebre rakni a családtagok pénztárczáit és egyéb értéktárgyait. A betörőt rajtaérték a lopáson s a tanácsos és két fia lefogták. A betörő úgy védekezett, hogy késével többször megszúrta a tanácsost. A rendőrségen kiderült, hogy Latyik Malcsek György a neve és kriványgyetvai napszámos. A budapesti törvényszék Latyikot lopása miatt 3 évi és 6 havi fegyházra ítélte, a kir. tábl., ma rablásnak minősítvén az esetet, 6 évi fegyházzal sújtotta. A hivatalos lapból kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Erling Vendel, Kempfer Ferencz, Urhegyi Jenő és Korponay Terka okleveles tanítókat, illetőleg tanítónőt az újpanáti állami elemi népiskolához rendes tanítókká, illetőleg tanítónővé, Szele Irma okleveles tanítónőt a brassói állami elemi népiskolához rendes tanítóné, Meindl Margit okleveles tanítónőt a munkácsi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé, Fischer Viktória okleveles tanítónőt az óradnai állami elemi népiskolához, rendes tanítónővé és Hirczi György m. kir. államrendőrt az országos képtárhoz szolgává kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszter Jauemigg Virgil budapesti országos gyűjtőfogházi ideiglenes minőségű tiszti írnokot ezen állásában véglegesítette. KIZÁLLÁS. — Julius 28 — méter méter Inn Schärding 2.35 Tisza M.-Sziget 055 Duna Passau 3.11 Tekeháza 0 34 Linz 0 90 V.-Namény 0.66 Bécs 0.75 Tokaj 0.54 Pozsgy 3.04 Tisza-Füred 0.94 Komárom 314 Szolnok 0.94 Budapest 2.57 Csongrád 1.06 Paks 1.94 Szeged 1.72 Mohács 3.10 T.Becse 1 98 Gombos 3.88 Titel 3 30 Újvidék 3.34 Ondóvá Bártfa 0.45 Pancsova 2.40 Tapoly Hoór 0.80 Orsova 3.02 Bodrog Zemplén 1.60 Morva Magyarfalva 0.98 Sajó Zsolcza 0.Vág Zsolna 110 Hernád H.-Németi 0 23 Trencsén 0.83 Berettyó Margita 0.52 Szered 116 B.-Újfalu 0.08 Rába Szt.-Gotthárd 0 33 Kőrös Csúcsa 0.Sárvár 0.29 N.-Várad 0.24 Győr 2.22 Belényes 0.48 Dráva Pettau 0-Tenke 0.07 Zákány 0.40 Gurahoncz 0.40 Barcs 0.84 Borosjenő 007 Eszék 2.— Békés 0/* Kara M.-Szerdah. 0.60 Gyoma 1.07 Száva Zágráb 0.76 Maros Gy.-Fehérv.0.22 Sziszek 0.18 Branyicska 0.92 Mítrovicza 2.44 Soborsin 0.Szamos Deés 0.09 Arad 0.60 Szatmár 1.01 Makó 0.60 Kraszna N.-Majtény 0.15 Temes K.-Kastély 060 Latoroza Munkács 0.02 Bóga Kiszeló 083 Laborcz Homonna 0.Temesvár 0.02 Bug Ungvár 0.— Becskerek 0.1* FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: KORBULY JÓZSEF, HELYETTES SZERKESZTŐ: JAKCSÓ DEZSŐ