Hazánk, 1899. július (6. évfolyam, 156-181. szám)

1899-07-29 / 180. szám

6 BUDAPEST, SZOMBAT. H A Z A N X 1899. JULIUS 29. 180. SZÁM. — A nagyszalontai Arany-szoba. Csöndesen, zajtalanul folyt le tegnap az az ünnepség, a melyet Nagyszalonta városa abból az alkalomból rendezett, hogy Arany János relikviáit­ a Csonka-toronyban berendezett Arany-szobába összegyűjtötte. A költő-király személyére és életére vonatkozó ereklyéket gyűjtötték össze abba a csonkatoronyba, a mely egyedüli maradványa Toldi Miklós szalontai várának s a mely a nagy epikusnak a a Toldi-trilógiát inspirálta. Az Arany-szoba fölavató ünnepén csak a Petőfi-társaság képviseltette magát. — A párizsi huszárterem. A porosz hadügyminisz­térium Szőgyény László nagykövetünk hathatós közben­járására a hirneves porosz testőrhuszárezrednek s a leg­vitézebb porosz huszárgenerálisról: Ziethenről elnevezett vörös 3 huszárezrednek­­—X teljes egyenruháját ajándék­kép bocsátotta a magyar osztály rendelkezésére. Ziethen, Nagy Frigyes harczainak e kiváló alakja Baranyay magyar huszárezredesnek volt a tanítványa s ezredének alapke­retét magyar huszárokból alakította meg. Huszárezrede összes tisztjeinek egykorú képét a wustraui kastélyban őrzi ősunokája, gróf Ziethen-Schwerine. Ezek közt számos magyar van, a legmarconább Somogyi kapitány. A ma­gyar tisztek színes fényképei s Ziethen arczképei ugyan­csak helyet foglalnak majd a kiállításon. Menzel,­a hírne­ves német festő-nesztor, a huszárképeiről készült másola­tokat maga fogja egybehasonlítani az eredetiekkel. Egy­általán Németországban a legfelsőbb körökben is nagy érdeklődés mutatkozik kiállításunk e része iránt, minek bizonysága, hogy a német császár szárnysegéde, Macken­­sien ezredes maga jelölte meg a porosz huszárság leg­jellemzőbb epizódját, melyet megörökíteni óhajt. Kár, hogy a rendelkezésre álló összeg nem engedi meg több képnek a festését nyolcznál, pedig legalább 16 kiváló hu­szárjelenet megörökítésére volna szükség. (óhajtandó volna, ha főuraink is hozzájárulnának a képek megvaló­sítására. — Leégett búzatermés. Dunaszekcsőről táviratozzák lapunknak, hogy óriási tűzvész pusztít­ott, a mely a község termését egészen elhamvasztotta. Eddig húzsezer kereszt, égett le és három szérűn még mindig égnek a kazlak. Két gőzgép csépelt, az egyik szintén elpusztult. A búza jobbára szegény emberek keserves jó­szága. A tüzet a roppant szélvihar miatt még nem lehetett lokalizálni. Az egész környék ott van a faluban, a lakosságnak kétségbeesése szivettépő. — RÖVID HÍREK Apatinban Umstädter Mihályt és feleségét a mezőn villámcsapás érte. Az asszony meg­halt. — Hrabóczon nagy felhőszakadás volt, melynek következtében a vizár egészen ellepte a Tap­oly völgyét s kimosta a vetéseket. — Mosonban Kukla Sándor, a Kühne-gyár gépészmérnöke a dunai uszodában fürdött. Egyszerre elmerült a vízben s többet nem került felszínre. Aradon Neuwelt Béla, a Neumann-féle szeszgyár 27 éves könyvelője buskomorságból ma agyonlőtte magát. MŰVÉSZET, TUDOMÁNY, IRODALOM. „Petőfi “ Rudnyánszky Gyula alkalmi színműve. Igen ízléses, szép kiállítású füzetecskében je­lent meg Rudnyánszky Gyula egyfelvonásos al­kalmi darabja, mely a Nyári színkörben holnap este kerül bemutatóra. Színpadi hatása felett majd ítél a közönség, irodalmi becse felől előre tájékoztathatjuk olvasóinkat. Mint minden alkalmi darab, rendes programm­­szerű haladással készült. A költő néhány költe­ményét elszavalja benne s ezek szoktak az ily darabok legjobb részei lenni. Ez magába­n la­zává teszi a szerkezetet, mert a színmű többi része csak a költemények kapcsául tekinthető. Itt két költeményt hidal át a színmű: a „Sza­badság, szerelem, E kettő kell nekem* és az „Egy gondolat bánt engemet* kezdetüeket, me­lyeket Petőfi a kis színműben 1849. jul. 30-án este és jul. 31-én reggel szavalt el, amazt egyik barátjának, emezt Varga Rózsának, kinek ezt a csata reggelén tényleg el is szavalta Székely Kereszturon. Rudnyánszky, hogy darabját érdekesebbé tegye, látomásokat is szerepeltet benne. Petőfi, midőn éjjelre egyedül marad s Egressy Gábor, Divéki Zoltán (állítólagos barátja), Tóth Gáspár a szabó és Csipkés uram, a tordai fuvaros el­hagyják, egymás után látja maga mellett először Etelke szellemét, majd Mednyánszky Bertát, aztán saját nejét, Szendrey Júliát, ki a másik két nőtől eltérőleg a csatába kergeti férjét, a dicsőségre utalva, melynek részese lesz s végül Bemet, ki óvja „fiát” az ütközettől. A nyugtalan álmok között telt ésre jő be Róza, ki ima­zsámolya fölé (!) akasztja Petőfi képét s e lány­nak bucsuzóra elmondja Petőfi 1846-iki költe­ményét s azzal eltávozik. Róza áhítatba merül s a függöny legördül. A kis színmű versekben íratott, de e versekre kissé több műgond fért volna. A h­initelen jam­­busnak lehetőleg hibátlannak kell lennie, hogy versnek lehessen mondani. Azt a könnyebbséget, hogy a költőnek nem kell rímeket keresgetnie, hálálja meg a lehetőleg kifogástalan mértékkel. E sántikálást leszámítva néhány művészi hely lep meg a kis drámában. Egyik, midőn Petőfi saját jellemét festi barátai előtt, másik, midőn az utolsó éjjelen összegezi élte eredményét: „— — — — — — Az álom Valóra vált: a romlatlan magyar nép A pusztán, a mezőn verseimet Dalolja, a barátság pohara Bordalaimnak ütemére csendül; Szerelmes lányka költeményeim Virágaira hullat harmatot, S szuronyt szegezve, a hős katona Csatadalommal rohan a halálba . . . stb.“ Ez összefoglalás művészi lenne, ha a döczögős vers és a numerus hiánya nem bántana olvasás közben is. Ezért óhajtjuk, hogy oly gondos költő, mint Rudnyánszky, ne kövesse az újabb irányt, mely prózai sorokat tördeltet vers­ alakba. Ma­radjon meg régi jó szokása mellett, melynek költői nevét köszönheti: gondos forma a gondo­latokhoz. Azt hisszük, hogy Rudnyánszkynak kissé gyor­san kellett megírnia alkalmi színművét, hogy sok pongyolaságot felejtett benne. Pedig némelyiken egy-egy tollvonással változtathatna Tóth Gáspár a szabó, midőn poharaznak, igy szól: „Ebben a borban brekegtek a békák,“ — e helyett: „Tyhü, ebben a borban békák brekegtek,“ — Csipkés uram, a kocsis pedig ilyen szentencziát mond: „Olyan képet vág tőle, nagy uram, Mint a harmadnapos eső . . .“ Bevalljuk gyarlóságunkat, hogy nem tudjuk, milyen képet vág a harmadnapos eső. De való­színűleg egyetlen székely kocsis se tudja. Petőfi a darabban pej lovat követel, mely hóka legyen. Vagy pej, vagy hóka! Pár sorral alább nem szabad elfelejteni, hogy a 24. lapon még hóka volt lova. Ez apróságok csak szépséghibák, de költőnek, kivált ha Petőfit, a költők köztársaságának el­nökét ünnepli, ezt se szabad megtűrnie. A da­rabnak különben, mely tudomásunk szerint első drámai kísérlete Rudnyánszkynak, teljes sikert jósolunk. k. g. — Petőfi-ünnep a budai színkörben A Fővárosi Nyári Színház szombaton, Petőfi Sándor halála 50-dik év­fordulójának emlékezetére díszelőadást rendez, melyen képviselve lesznek a hatóságok és az irodalmi társaságok. Az ünnepi előadás négy szakaszra oszlik. Az I. szakasz a sajtó felszabadítását, márczius 15-ét mutatja be a 12 pont­tal, melyet Jókai olvas föl és a Talpra magyarral, melyet Petőfi személyesítője szaval. A II. szakasz Rudnyánszky Gyula „Petőfi“ czímű színművének a bemutatása a követ­kező szereposztással: Petőfi — Szakács Andor; Bem — Faragó; Egressi Gábor — Hevessy Dévéki Zoltán — Odry; Tóth Gáspár — Sándor; Csipkés — Krémer; Varga Rózsa — Tárpoky Gizella; Csapó Etelka — Jeskó Adrienne ; Mednyánszky Berta — Czikle Valéria; Szend­rey Julia — Szilágyi Berta. A 3-ik szakasz: Apotheozis, írta Jókai Mór, szavalja Nagy Bella. A Petőfi-ünnep iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a díszelőadást a társulat vásárnak is megismétli. Az uj díszleteket Spannraft Ágoston, a m. kir. opera festője festette. — Hangverseny Pöstyénben. Ma kezdte meg Pös­­tyén fürdőben hangverseny-körútját Czobor Ilona jónevű fiatal énekesnő. A közönség, mely a gyógytermet zsúfo­lásig megtöltötte, nagy tetszéssel fogadta a szimpatikus művésznőt, aki Schumann, Verdi, Lassen, Grieg, Kun László és Dankó Pista dalaiból adott elő néhányat erős­­énektudással és finom művészi felfogással Tapson kívül virágbokréta is bőven jutott Czobor Ilonának. — Leoncavallo beteg. Rómából jelentik, hogy a „Bajazzok“ szerzője ott megbetegedett, szembaja támadt, a­mely őt munkaképtelenné teszi; orvosai azonban re­ményük, hogy gondos kezeléssel nemsokára kigyógyul és folytathatja munkásságát. Tudvalevőleg a mester jelenleg két operán dolgozik: az egyik a „Berlini Roland“, a má­sik „Zaza“. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Egy kutya miatt. A múlt év márcziusban Sél­alló biharmegyei községben Várady Gergely és Földesy Sán­dor birtokosok közt valami visszahelyezési per miatt he­ves össze­ütközések támadtak. Egy alkalommal Földessy Tyras nevű kutyáját a Várady telkére küldte, hogy Váradyt boszantsa ezzel. Várady a kutyát agyonlőtte. Földessy emiatt Váradyt, ki pár perc­c­el később a po­ros földterületen kocsival elhajtatott, szivén lőtte. A nagyváradi törvényszék tíz évi fegyházra ítélte Földesyt, a tábla az ítéletet helybenhagyta. Ma a Kúria tizenöt évi fegyházra emelte a büntetést. — Megsértett takarékpénztár. Szalay Lajos er­délyi földbirtokos 55000 forintos kölcsönt akart fölvenni a belvárosi takarékpénztárnál. A takarékpénztár becs­lés­t küldött ki a birtokra, de miután a birtok ta­gosítás alatt állott, megtagadta a kölcsönt. Sza­­layt a kölcsön megtagadása nagyon fölbőszítette, mert a takarékpénztár 200 forint becslési költséget lefizettetett már vele. Levélben csalással vádolta a taka­rékpénztárt, és visszakövetelte a száz forintot. A takarék­­pénztár zsarolásért és becsületsértésért följelentést tett Szalay ellen s a mai járásbirósági tárgyaláson harmincz forint pénzbüntetésre is ítélték. — Rablás egy miniszteri tanácsosnál. Ez év februárjában idősebb Szőts Albert miniszteri tanácsnok a Városmajorban levő lakásába éjnek idején egy gonosz­tevő hatolt be és az alvó­szobába lopózva a legnagyobb flegmával az alvó tanácsos jelenlétében kezdte zsebre rakni a családtagok pénztárczáit és egyéb érték­tárgyait. A betörőt rajtaérték a lopáson s a tanácsos és két fia lefogták. A betörő úgy védekezett, hogy késével többször megszúrta a tanácsost. A rendőrségen kiderült, hogy Latyik Malcsek György a neve és kriványgyetvai napszámos. A budapesti törvényszék Latyikot lopása miatt 3 évi és 6 havi fegyházra ítélte, a kir. tábl., ma rablás­nak minősítvén az esetet, 6 évi fegyházzal sújtotta. A hivatalos lapból kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter Erling Vendel, Kempfer Ferencz, Urhegyi Jenő és Kor­­ponay Terka okleveles tanítókat, illetőleg tanítónőt az új­­panáti állami elemi népiskolához rendes tanítókká, illető­leg tanítónővé, Szele Irma okleveles tanítónőt a brassói állami elemi népiskolához rendes tanítóné, Meindl Margit okleveles tanítónőt a munkácsi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé, Fischer Viktória okleveles tanítónőt az ó­radnai állami elemi népiskolához, rendes tanítónővé és Hirczi György m. kir. államrendőrt az országos képtárhoz szolgává kinevezte. A m. kir. igazságügyminisz­ter Jauemigg Virgil budapesti országos gyűjtőfogházi ideiglenes minőségű tiszti írnokot ezen állásában végle­gesítette. KIZÁLLÁS. — Julius 28 — méter méter Inn Schärding 2.35 Tisza M.-Sziget 055 Duna Passau 3.11 Tekeháza 0 34 Linz 0 90 V.-Namény 0.66 Bécs 0.75 Tokaj 0.54 Pozs­gy 3.04 Tisza-Füred 0.94 Komárom 314 Szolnok 0.94 Budapest 2.57 Csongrád 1.06 Paks 1.94 Szeged 1.72 Mohács 3.10 T.­Becse 1 98 Gombos 3.88 Titel 3 30 Újvidék 3.34 Ondóvá Bártfa 0.45 Pancsova 2.40 Tapoly Hoór 0.80 Orsova 3.02 Bodrog Zemplén 1.60 Morva Magyarfalva 0.98 Sajó Zsolcza 0.­Vág Zsolna 110 Hernád H.-Németi 0 23 Trencsén 0.83 Berettyó Margita 0.52 Szered 116 B.-Újfalu 0.08 Rába Szt.-Gotthárd 0 33 Kőrös Csúcsa 0.­Sárvár 0.29 N.-Várad 0.24 Győr 2.22 Belényes 0.48 Dráva Pettau 0-Tenke 0.07 Zákány 0.40 Gurahoncz 0.40 Barcs 0.84 Borosjenő 007 Eszék 2.— Békés 0/* Kara M.-Szerdah. 0.60 Gyoma 1.07 Száva Zágráb 0.76 Maros Gy.-Fehérv.0.22 Sziszek 0.18 Branyicska 0.92 Mítrovicza 2.44 Soborsin 0.­Szamos Deés 0.09 Arad 0.60 Szatmár 1.01 Makó 0.60 Kraszna N.-Majtény 0.15 Temes K.-Kastély 060 Latoroza Munkács 0.02 Bóga Kiszeló 083 Laborcz Homonna 0.­Temesvár 0.02 Bug Ungvár 0.— Becskerek 0.1* FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: KORBULY JÓZSEF, HELYETTES SZERKESZTŐ: JAKCSÓ DEZSŐ

Next