Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)

1901-02-19 / 43. szám

HAZÁNK. 43. szám, tette, kicsinyelte őket az ő érzésük szerint. íme, most maga kénytelen belátni, hogy a művészek nél­kül tehetetlen. Ez nekik erkölcsi elégtételük s Hockra nézve szomorú kritika. Épp ezért önérzetük nem engedi, hogy vele kezet fogjanak. Tartsa meg csak magának Hock János a dicsőségét, de a művészek támogatására ne számítson. — így végezte a nyílt levelet Zala György. A nyílt levélnek most váratlan következménye támadt. Gróf Andrássy Tivadar, a Képzőművészeti Társulat elnöke, az igazgatósághoz intézett levelében bejelentette lemondását elnöki tiszt­ségéről. Hasonlóképpen lemondott a társulatban vi­selt választmányi tagságáról a volt elnök fivére, gróf Andrássy Gyula is, ki a Nemzeti Szalon­nak elnöke. Tudvalevő, hogy Hock nyílt levele gróf Andrássy Ti­vadarhoz volt intézve. Ennélfogva gróf Andrássy Tiva­dar a tudta nélkül megjelent Zala-féle válaszban állás­­foglalást látott maga ellen. Ez idézte elő lemondását és vele kétségtelenül a válságot a Műcsarnokban. * Hangverseny a Vígszính­ázban. Az építő­iparosok segédszemélyzete javára szomba­ton felemelt helyárakkal rendezett hangversenyt adott a Vígszínház. Rendes szokás szerint, a felemelt helyárak egy csomó közönséget el is riasztottak a színházból s a ház csak mérsékel­ten telt meg. Pedig Burmester Willy remek he­­gedűjátéka és Hilgermann Laura dalai megér­demelték volna a tele házat is, eltekintve attól, hogy Mocsáry Béla «Szálká»-ját és Heltai— Makai «Királyné apród»-ját élvezetes, friss elő­adásban kaptuk nyitányul és záradékul. Burmes­­tert magasztalni annyi volna, mint vizet önteni a Dunába, e nagy mesternek Budapesten csak bámulói vannak. Csodásan édes cantilénája, az «e» húron bemutatott merész fogásai, hajszál finom üveghangjai, szédítő technikája és a játé­kában megnyilatkozó melegség különösen a «Faust» egyvelegben a «g» húron játszott etűd­ben és a záradékul előadott Hubay-féle «Csárda­­jelenet»-ben érvényesült s ragadta zajosnál­­zajosabb tapsokra a közönséget. Hilgermann Laura asszony egész sereg német dallal lepett meg, kiválóan szépen Abt Ferenc dalait adva elő, utánuk két magyar dalt is énekelt, melyek természetesen nagy lelkesedést keltettek. Mayer tanár zongoraszáma, a közönség nem nagy gyá­szára, elmaradt. K. g. *A miniszter­elnök a Nemzeti Szalonban. Széll Kálmán miniszterelnök délben megjelent a Nem­zeti Szalonban,vele volt Lukács László pénzügymi­niszter is. A miniszterelnök alaposan megnézte a nem­zetközi kiállítást, teljes két órát töltve ott és teljes elismerését fejezte ki a később megérkezett Hock Jánosnak. Távozásakor Széll Kálmán, valamint Lu­kács László pénzügyminiszter ismételve elismerésü­ket fejezték le a Nemzeti Szalon vezetőségének a sikerült, magas nívójú kiállítás rendezéséért. A Nem­zeti Szalon kiállítását tegnap is igen sokan látogat­ták és késő estig több százan fordultak meg a fényesen világított termekben. Holnaptól, hétfőtől kezdve a belépő­díj már csak egy korona a kiállí­tásba, mely esti 8 óráig nyitva van. * Saharet. Csupa exotik­um, csupa excentrikum Saharet kisasszony táncorgiája, mert valóban annak nevezhetjük Saharet kisasszonynak a Postás fiú tegnap esti harmadik felvonásában bemutatott táncát. Szédítően merész mozdulatok, amelyekben azonban a tánc ritmikusságának báját, gráciáját hiába keressük. A kisasszony egyik lábával a feje felett magasra tartott tamburint úgy pergeti, mint más a kezével. Teste valósággal elcsavarodik, lábát hihetetlen pó­zokba nyujtogatja s amikor kilibbent a színpadról, a kulisszák mögül, égnek meredt lábának lóbálásá­­val köszönte meg a tapsot. Megengedjük, hogy Sa­haret kisasszony szuverénje az ilyen lábtánc aeami­­tásoknak, az izmokkal való bravúroknak, de van a megköszönésnek graciózusabb formája is, mint ami­­nőt Saharet kisasszony produkált a Magyar Színház színpadján. * Színésznő vendégek vizsgája. Az orszá­gos szinitanoda növendékei tegnap vizsgáztak a Várszínház deszkáin. Ez alkalommal a «Liliomfi»-t adták, az Triházi Ede betartásában. A növendékek ügyesen és kedvvel játszottak, különösen Berlányi Vanda, Szentmiklósi Irén, Szőke és Stoll produkál­tak reményt ígérő játékot. Nem tudjuk, való-e egy esti lapnak az a híre, hogy a Nemzeti Színház mel­lett fenntartott országos jellegű szinitanoda növen­dékeinek a statisztálása révén jutott jövedelmét egy m­agán-sziniiskola növendékei részére foglaltatik le, de ha ez a hír igaz, akkor a sziniakadémia hallga­tóinak száma jövőre tetemesen meg fog csappani. E jövedelmet legalább is meg kell osztani a szini­tanoda és a többi sziniiskola tehetségesebb, szegény növendékei közt. * Lakoma Herczeg Ferenc tiszteletére. A Pannonia-szálló különtermében ünnepelték vasár­nap este az Ocskay bagadéros szerzőjét. Jelen vol­tak : Rákosi Jenő, Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Malonyai Dezső, Endrődi Sándor, Rákosi Viktor, Kemnec­ey Jenő, Csajthay Ferenc és még többen a sajtó előkelő munkásai közül. A lakomán minden vendég a Rliihtbeck Károly csinos akvarelljeit kapta; a képek az Ocskay brigadéros egy-egy alakját vagy díszletét tüntették föl. A lakoma alatt Radics ban­dáiénak egyik tagja, Oláh klarinétos fújta a táro­gatót és szebbnél-szebb kuruc­ nótákat csalt ki ebből a pompás hangszerből. Felköszöntőket mondtak: Rákosi Jenő, Rakosi Viktor, Kemec­ey Jenő, Endrődi Sándor sikerült kurucverset rögtönzött ezzel a re­­frainnel: «Jó reggelt, kurucok, jó éjszakát labancok!» A felköszöntőkre Herczeg Ferenc hosszabb tósztban válaszolt, melyben írói pályájának első kezdeteiről közölt érdekes intimitásokat. Herczeg Ferenc ünnep­lése különben összeesett a Singer és Wolfner cég fennállásának tizenhatodik évfordulójával s a jelen voltak ez ismert cég működéséről is rokonszenvesen emlékeztek meg. * Pálmas Ilka gyöngélkedése. A Népszín­ház igazgatósága a mára tűzött Nebántsvirág elő­adása helyett A modellt adatja elő a Népszínház­ban. A darabváltozás oka Pálmai Ilka gyöngél­kedése. * A Petőfi­ Társaság tegnap, vasárnap délelőtt felolvasó ülést tartott az Akadémia kistermében Bartók Lajos elnöklete alatt. Nagyszámú közönség jelent meg. Bartók elnök üdvözlő szavai után Ferenczy Zoltán felolvasta «Petőfi és az Alföld» című értekezését. Előadja, hogy Petőfi költészete és az Alföld közt szoros kapcsolat van, az Alföld képeit beszövi törté­netébe, lírájába, épp úgy, mint elbeszéléseibe s leíró költeményeit csaknem kizárólag az Alföldről irta, melyekben épp úgy rajzolja hazáját, mint a rajta­levő életet. Szülőföldjét különösen mint a nyíltság, egyenesség és emberméltóság hazáját dicsőíti, mely e tulajdonait beoltja szülötteibe is. Ismerteti Petőfi leiró költeményeit s végül kiemeli, hogy a költő szobrának felállítására vonatkozó mozgalom indult meg az Alföld egy nagyobb városában, ez a mozga­lom újra felveendő."Ő "maga is biztatni kívánta most a kételkedőket.­­ Utána Somló Sándor olvasta fel Vértesy Jenő vendégnek «Egervári Mihály» című költői beszélyét, Zaradi Antal pedig a «Malomzúgás» című hangulatos kis versét.­­ Utána Somló Sándor olvasta fel «Thökölyi Imre» című pályanyertes törté­neti drámájának első felvonását. A hazafias szellem­től átlengett mű felolvasása nagy tetszést keltett. Ez­után a közönség széjjeloszlott, a Társaság pedig zárt ülésre ült össze. Ennek első pontja, a múltkori jegyzőkönyv hitelesítése után, felolvasták a máté­szalkaiak levelét, melyben meghívják a Társaságot az ott tartandó emléktábla leleplezéséhez. Majd a beérkezett 101 lírai költeményt adták ki háromtagú bíráló-bizottságnak, melynek tagjai Somló Sándor, Váradi Antal és Prém József. * Uj könyves. Következő uj szépirodalmi mű­vek jelentek meg: Ocskay brigadéros. Herczog Ferencnek hamar híressé vált négy felvonásos drámája könyvalak­­ban is megjelent. (Budapest, 1901. Singer és Wolfner, 1641. ára 2 kor. 50 fill.) Előadásának alf­almából ismertettük. Bár csak tél lenne már. Megjelent magyar fordí­tásban Ossip Stubinnak két kötetes regénye. (Az Athenaeum olvasótára IX. évf 7. 8.) Ara csinos vászonkötésben 2 korona. Déli fjordok. (Dalmácia álomképekben.) Irta: ifj. Hegedűs Sándor. Számos képpel. Az Athenaeum kiadása. Ára 3 korona. A könyvre visszatérünk, és lány vett részt a mulatságon, de táncról éjfélig szó sem lehetett A páholyokat a főváros előkelő hölgyei foglaltak el. Ott volt az egész közélet, élén a miniszterekkel s a hálózó fiatalság színe java. — A Katholikus Kör jelmezes mulatsággal fejezte be farsangját. Az estély, mint a kör mulatságai mindig, kitűnően sikerffii, aminek legjobb bizonyítéka az, hogy már ragyogott a nap égen, mikor a táncot be­fejezték. — Kitűnő mulatság volt az Építészeti raj­zolók bálja is, mely a Royal-szálló dísztermében zaj­lott le. A négyest mintegy 120 pár táncolta.­­ Teg­nap tartotta az Izraelita nőegylet szokásos álarcos bálját, mely híven régi jó híréhez rendkívül né­pes volt. A Sas-kör saját palotájában zártkörű táncvigal­mat rendez február 23-án, szombaton. Belépőjegyül a meghívók szolgálnak. Tiszteletjegyek Dobrovszky Ágost rendező-bizottsági elnöknél kaphatók (Egye­­tem­ u. 2. sz.). A VIII—IX. ker. Szr. Nőegylet február 20-iki hangversenyén és bálján közreműködnek: Szilágyi Arabella operaénekesnő, Kertész Ödön ope­raházi tag, Schweizer Elza zongoraművésznő, Gál Gyula a Vígszínház, Fedák Sári és Szirmai Imre a Népszínház tagjai és Recht Sándor hegedűművész. Jegyek még kaphatók az egyesületi pénztárnál Li­, K­om­ utca 34. és este a pénztárnál is. A Fővárosi Iparos Kör folyó hó 24-én színi­előadással egybekötött kedélyes estét rendez Kere­­pesi­ út 30. sz. alatti helyiségében. Színre kerül Géczy István Ördög mátkája című népszínműve. Farsangi mulatság a Ranolder-intézet­­ben. A Ranolder-intézet elöljárósága színielőadást rendezett, melyen Krizsán Mihály igazgató, pápai kamarás, Eberling József tanár, dr. Magdics Ignác hittanár s az intézet volt számos növendéke is meg­jelent. Két darabot adtak elő: a Kakuk-ot meg a Kakas-t.­ ­ Kedd, 1901. február 19. Farsang. Farsang utolsó szombatja volt a legmozgal­masabb napja az idei bálszezonnak. Három mulat­ságot is tartottak az­nap, de azért mindegyikre ju­tott közönség bőven, pedig a kisebb mulatságok iránt is nagy volt a tánckedvelő fiatalság érdelődése. Legnépesebb volt természetesen a Juista-bal any­­nyira, hogy az Opera óriási helyisége is szűknek bi­zonyult. Összesen mintegy 550—600 szép asszony TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.. — Főszolgabíró mint vádlott. Seper Kaje­­tán a «Kispest Szentlőrinci Lapok» szerkesztője 3 évvel ezelőtt lapjában folyton súlyos vádakkal illette Kispest elöljáróságát, jegyzőjét és bíróját, Sepert a rágalmazások miatt négy ízben ítélték el pénz és szabadságbüntetésre. A kispestiek képviselőtestülete egyik ülésében kitiltó rendeletet is hozott Seper el­len. Ezt a határozatot Seper Ladányi László monori főszolgabírónál megfelebbezte. Az izgága ember ké­sőbb Ladányit is megrágalmazta, bár ez megígérte közbenjárását s pártfogását. Ladányi letartóztatta Sepert, azzal a megokolással, hogy másnap előter­jesztheti ügyét a megyei urak előtt. Seper ezért fel­jelentette Ladányit, hogy őt a főszolgabíró 24 óráig fogva tartotta. A pestvidéki törvényszék ma tárgyalta ezt az ügyet Bánó bíró elnöklete alatt.. Délelőtt a vádlottat, majd Seper Kajetánt hallgatta ki a bíróság. KÖZGAZDASÁG. A betegsegélyező pénztárak. Tegnap foly­­tatta tanácskozását a betegsegélyző pénztárak re­formja dolgában összejött szaktanácskozás Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter elnöklete alatt. Az első felszólaló Neuschloss Ödön volt, aki az egyes betegpénztárakat lehetőségig egyesíteni óhajtja. A vállalati pénztárakat — bár ideálisaknak nem mond­hatók — de mégis fentartandóknak tartja, ellenben a magánegyesületi pénztárak beolvasztandók a ke­rületi pénztárakba. A munkásbiztosító hivatalt öröm­mel üdvözli. A betegsegítő pénztárak járulékainak felemelését feltétlenül helyesli. Kucsera István kö­­telezővé óhajtaná tétetni a mezőgazdasági és erdő­ipari segédmunkások biztosítását is. Kirchknopf Frigyes azt tapasztalta, hogy ma a kerületi pénztá­raknál nem a beteg munkás, hanem a pénztár érdeke van előtérben. A munkás orvost és gyógyszert nem kap s a táppénzt is csak hosszú utánjárás után kapja meg. Miután a vidéken is így volt, csak termé­szetes, ha a munkások idegenkedtek a pénztártól, dr. Holesch István kívánja, hogy a pénztárnak tagja legyen minden munkás, a járulékok az egész or­szágban egyenlők legyenek, valamint a segélyezés is legyen mindenütt egyforma. Rosenberg Gyula szerint a pénztárakat lehetőleg helyileg kell szervezni. Sar­kati Lajos dr. elve az, hogy az életképes pénztára­kat fenn kell tartani; hogy mi annak a pénztárnak a neve, az teljesen mellékes. A szövetség és biztos Felöslegessé toraik az inflemen használatát. A szájból kivenni nem kell, nem is lehet. Számos elismerő levélt jótállás. Wellner Gyula Budapest, VI. ker., Andrássy­ út 38.82

Next