Hazánk, 1901. március (8. évfolyam, 52-77. szám)
1901-03-26 / 73. szám
Vili. évfolyam. 73. szám. Kedd. Budapest, [1901. március 26. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, Vili., Szentkirályi utca 28. Kéziratokat nem adnak vissza. -k Telefonszám 58—23. FELELŐS SZERKESZTŐ BUDAY BARNA. Előfizetési ára: Egész évre 28 kor.MNegyedévre 7.—kor. ======= Félévre_ 14 ›| | Egy hóra _ 2.40 « Egyes szám 8, Vidéken 10, Pályaudvarokon 12 fillér. A varjak. Budapest, március 25. (B. B .) Választások előtt a közélet idegzete érzékenyebb szokott lenni, mint máskor. Mert ilyenkor a közvélemény tájékozni szereti magát afelől, kikkel konstruálja meg a magyar alkotmány képviselő szervezetét. A képviselő pedig, mint örök ifjú kérő lép fel a mandátummal szemben. Fontos ilyenkor, hogy róla és programmjáról a mennyasszony hozzátartozandói előtt kedvező hírek keljenek. Egy-egy magas helyről jött parolától hízik a remény. Ugyaninnen egy rossz szó vagy visszautasító nyilatkozat hasonlít a részleges gutaütéshez. Magyarország választó közönsége fáradt már s nem valami nagy lelkesedéssel megy bele az alkotmányos küzdelmekbe. A tettre kész meggyőződésnek a gazdasági függetlenség a legtermészetesebb létalapja. Ez az alap megdőlt, mert üres a gazda zsebe is, az iparos zsebe is. Ennél fogva a meggyőződések is begubóztak s várják az igazi napsugarat, amikor elbújhatnak a dércsípés veszélye nélkül. Mindenek előtt találgatjuk, hogy elég meleg van-e már? Szóval a nagy tömeg hangulata meglehetősen ernyedt a békére való várakozásban. És tekintve ezt, nincs most jobb kortesfogás annál, mintha rá fogjuk valakire, hogy az zivatart akar. Ezt a kortesfogást alkalmazza a fővárosi napisajtó egy része azok ellen, akik a mezőgazdasági érdekek védelmezésének alapján készülnek fellépni. A sajtó madarainak fekete serege kering fejük fölött, károgásával boszant, csipkedésével izgatni akar. «Kár, kár, kár agráriusnak lenni». «Nem emlékeztek rá — mondja a varjú, — hogy mikor Győrben valaki azt találta mondani, hogy a kormány támogatni fogja az agrárprogramm alapján fellépőket, nem emlékeztek rá, hogy sietett a félhivatalos Bud. Tud megcáfolni ezt a híresztelést? Nem jut már eszetekbe, hogy az egész napisajtó milyen gunyorosan dörzsölte az orrotok alá ezt a cáfolatot ? Hát arra figyeltetek-e, hogy mikor gróf Zielénski a főrendiházban kifejtette az agrárpolitika békés irányzatait s minden ellenszolgáltatás nélkül bizalmat és támogatást ajánlott fel a kormánynak, nem figyeltétek meg, hogy felkapta és hirdette az egész sajtó a kormányelnöknek azt a maró válaszát, hogy ne csak mondják az urak, de tegyék is meg?! Milyen hangos örömmel károgtunk a szatirikus visszautasítás fölött. Hirdettük, hogy ez visszautasítás. És most már senki sem tiltakozott amiatt, hogy mi vagyunk illetékes kommentátorai a kormánynak. Nem látjátok ebből, hogy cáfolat csak akkor jelen meg, mikor nekünk kedvez? Kár, kár! Hát a kereskedelmi miniszter hivatalos lapját olvastátok-e ? No csak olvassátok. A gazdasági egyesületek országos szövetségének emlékiratát a tőzsdereformról abból a hivatalos újságból ugyan nem fogjátok olvasni. De azt már terjedelmesen olvashatjátok benne, hogy Sándor Pál búzakereskedő úrnak mi a nézete a ti emlékiratotok felől, hogyan rántja le, hogyan csipkedi meg. A hivatalos miniszteri újság a gazdavéleményt agyonhallgatja, a kereskedők kritikai véleményének hasábokat szentel. Nem kell tőletek sem a jó tanács, sem a jó akarat, sem a parola. És még mindig azt hiszitek, hogy a ti napotok van feljövőben? Kár jó időt remélem, kár vissza nem vonulni. Kár, kár, kár!» A varjak igy kárognak és a közönség nem tudja, hogy csakugyan az időjárás hirnökei-e ők, hogy a szél szárnyán vagy a szél ellen repülnek-e?! A tendencia mindenütt az, hogy önbizalmától megfosztandó, hitelében gyengítendő, elijesztendő vagy elnyomandó a választási szervezkedésig eljutott gazdatársadalmi mozgalom. Az irányzat mindig ez volt, most csak arra vagyunk kiváncsiak, mi jogon tetszeleg ez a tendencia a hivatalos Magyarország köntösében? S mily jogon űz kortespolitikát a háta mögött sejtetett erkölcsi tekintély erejével? A nagyközönség ma úgy van nevelve, hogy a visszhang után ítéli meg a hang erejét és a visszavethető képre kiváncsi, nem pedig az eredetire. Márpedig a hivatalos és nemhivatalos sajtó tükre ferdén és hibásan vetíti vissza az agrármozgalom képét. Támad egy kereskedő, aki erővel nagy ember akar lenni, támad egy malomkartell, egy tőzsdei csoport, azokat a tükör úgy tünteti föl, mint igazi békés elemeket. Kínáljon békejobbot egy elismert vezér a gazdák közül, a tükör megszólal: üssetek a kezére, mert zavart akar. Úgy hisszük, ez a hamis tükör izgatni akar. A kereskedelmi és iparlovagoknak igen jó szolgálatot tennének az agráriusok, ha kardot rántanának a kormány ellen. Mert ebcsont törne ebben a harcban megint, a gazdával szemben álló nagy érdekeltség pedig odaszegődnék szépen az uralkodó áramlathoz, hogy a jó és hű gyermek jutalmát elvegye. Horogra menni nem fog a magyar. A békejobb felkínálva marad mindazok számára, akik a harmónia jelszava alatt nem igyekeznek a magyar földbirtokost tűzhelyéből és hazájából kiugrasztani. Az agrár Programm háttere évi százezer magyar kivándorló és naponkénti 50 elárverezett földbirtok. A Sándor úrék panaszaiból igen szép paloták épültek Budapesten. A gazdák panaszaiból ostromágyut készíthetne, akinek a belharc örömöt okoz. És mégis egy megpénzesedett és szertelenül elbizakodott klikk ágyuztat reánk és mégis a mi fejünk fölött kering a varjak tetemre hivő csapata. Ilyen a helyzet a választások előtt. A választó gazdaközönség évtizedes türelmének s véghetetlen közömbösségének méltó büntetése ez. Budapest, március 25. A képviselőház holnapi ülésén — mint már jeleztük — folytatni fogja az «Adria» szerződésének tárgyalását, melyen fel fognak szólalni Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter és gróf Tisza István, hogy feleljenek Rakovszky István szombati nagy támadására. Holnapra várják Visontai Soma nagy beszédét is, mely szintén erősen támadó lesz s valószínűleg igénybe fogja venni az ülés hátralévő részét. A részletek és a szerződés egyes pontozatainak tárgyalása valószínűleg igénybe fogja venni az egész hetet, ha ugyanis bele nem nyúlik a jövő hétbe is, mert a néppárt minden szerződési pontozatokhoz módosítást szándékozik benyújtani s névszerinti szavazást is több fejezetnél kér. Az Adria szerződésének letárgyalása után kezdődik a húsvéti szünet, melynek elmúltával napirendre kerül a magyar-horvát tengerhajózási társulattal kötött szerződésre vonatkozó javaslat, a torontáli helyiérdekű vasutak javaslata, továbbá a kereskedelmi miniszter által beterjesztendő új vicinális törvényjavaslat. A jelen országgyűlés utolsó tárgya — úgy látszik — az összeférhetetlenségi törvény revíziójára vonatkozó javaslat lesz. A kvótatárgyalások. Mint Bécsből jelentik, az osztrák kvótabizottság szombaton délben tartotta meg alakuló ülését, melyen elnökévé gróf Schönbovnot, helyettes elnökévé Jávorszki lovagot, előadónak Beer udvari tanácsost választotta. Az ülésen vita is volt, melyen a bizottság elhatározta, hogy ezúttal nem fog írásbeli tárgyalást folytatni a magyar bizottsággal. Helyettes bizottságot küld ki, amely érintkezésbe fog lépni a magyar bizottsággal. Az ülésen jelen volt Körber miniszterelnök és Böhm Bawerk pénzügyminiszter is. Az osztrák kvótaküldöttség szombaton Beer indítványára elhatározta azt is, hogy a tárgyalást a most érvényes 65.4: 34:6 arányú kvóta alapján fogja folytatni, föltéve, hogy magyar részről erre vonatkozó indítványt fognak tenni. A küldöttség ezután elvetette Kaisernek azt az indítványát, hogy 50: 50 százalékos kvótát állapítsanak meg, vagy hogy esetleg a lakosság számaránya szerint határozzák meg. Körber miniszterelnök egy hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy igyekezett a kvóta meghatározására állandó kulcsot találni, de igyekezetének eddig nem volt eredménye. A magyar kvótabizottság vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta alakuló ülését, melynek lefolyásáról a következőket jelentik Bécsből : A közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulás arányának megállapítása tárgyában kiküldött országos bizottság vasárnap a képviselőház egyik tanácskozási termében ülést tartott, melyen a kormány részéről Széli miniszterelnök és Lukács miniszter voltak jelen. A bizottság megválasztotta elnökének Tisza Kálmánt, jegyzőjének és előadójának Fálk Miksát. A bizottság elhatározta, hogy a miniszterelnök közvetítésével tudomására hozza az osztrák bizottságnak, hogy kész az írott üzenetváltás mellőzésével Előfizetőinknek a mezőgazdaság körébe vágó apró hirdetéseit díjtalanul közöljük. (L. 8. oldal.)