Hazánk, 1902. március (9. évfolyam, 52-77. szám)

1902-03-01 / 52. szám

HAZÁNK. 52. szám. Csak tessék ezt abbahagyni,, mert azon a mó­don a kinövéseket csak eltakarni, de lenyesni nem lehet. Erre a szerepre Széll Kálmánnak kell vállalkoznia, annyival is inkább, mert a Lajtántúli megoldás nincs ellentétben a Széll eddigi kije­lentéseivel.. Széll Kálmán a legitim határidőüzle­­teket szükségesnek tartja. S ezeket az osztrák kor­mány­javaslat is respektálja. A kinövéseket pedig lenyesni,a magyar kormánynak is csakúgy köte­lessége, mint másnak. " Budapest, febr. 28. A képviselőház holnapi ülésén folytatja a költségvetés I. füzetének, az úgynevezett kisebb tárcáknak tárgyalását. Az új­­ országház kiadásai­ról szóló tételhez még fel vannak iratkozva Sze­k­­er­kérifi Nándor és Molnár Jenő. A költségve­tés I. füzetének tárgyalása — úgy látszik — belenyúlik a jövő hét első felébe is. Minisztertanács. Ma a képviselőház déli szünete alatt, az összes miniszterek bevonultak a miniszteri szobákba s a folyosókon az a hír terjedt el, hogy a cukorkérdés dolgában sürgős tanácskozást tartanak. Úgy látszik azonban, hogy a tanácskozás csupán csak a legközelebbi parlamenti munkarend megállapítására vonat­kozott. A miniszterelnök különben ma a cukor­­kérdés dolgában meghallgatta Kornfeld Zsig­­mondot és Hatvani-Deutsch Lajost. Az interparlamentáris konferencia. Az interpar­lamentáris kon­­rencia gróf Apponyi Albert elnöklete mellet ülést tartott. Az ülésen megjelentek: Széll Kálmán, Darányi Ignác, Perczel Dezső, Ghyczy al­tábornagy, Daniel Gábor, Kautz Gyula, Mohay Sán­dor, Bosdanovics Lucián görög-keleti püspök, Bedő Albert, Klobusitzky János, gróf Zichy Aladár, gróf Eszterházy Kálmán, Sághy Gyula, Szemere Miklós, Szentiványi Árpád,­­Visontai Soma, Pinkovics József, Fassiés Tódor orsz. képviselők, Pázmándy Dénes és Dessewffy Arisztid, az interparlamentáris konferen­cia jegyzője. Az elnök a bejelentések során mindenek­előtt keszteléses szavakkal emlékezett meg Szilágyi Dezső elhunytáról-­ bejelentette továbbá báró Lévay Henrik elhunytát. Tudatta ezután, hogy a jövő inter­parlamentáris konferencia Bécsben szeptember 10-én fog összeülni, melynek napirendjét is ismerteti. Be­jelenti továbbá, hogy áprilisban újabb ülés fog tar­tatni. Miután az a szokás dívik az egyes csopor­toknál, hogy a külügyi költségvetések tárgyalását megelőzőleg mindig gyűlésre gyűlnek össze, egy­ben indítványozza, hogy az áprilisban zár­andó gyű­lés napirendjére tűzessenek ki előre azon esetleges indítványok, vagy javaslatok, melyeket a magyar csoport tagjai a bécsi nagygyűlés napirendjére tűzetni kívánnak. Felmerült az a terv is, hogy a cso­ , «Piccolonak hívnak engem Es Syracusa a hazám.» Pery dr. épp oly szégyenlős kis legényke, amilyen doktor "Piccolo vala, szinte elájul, ha hozzá nő közeledik. Hogy, hogy nem, oda kerül­nek mind a pasa udvarába, kinek Gaggs exteno­­rista összes kórista-lányait feladj­a háremhölgyek­nek, sőt Mrs. Rocks lányait, Roxyt és Lottát is. Miféle badarságokat követnek ott el, az nem lényeges — fontosabb az, hogy Kovács Mihály Lohengrinként jelenik meg s hattyújának szájába szivart ad, melyet a Gráf-lovag fuvarosa vigan­szt el, még fontosabb, hogy Küry Klára mesterien parodizálja Márkus. Emíliát mint tragiku­s pró­bálja Blahánét is utánozni —­ ezt azonban igen kevés sikerrel. Hogy Kápolnai Irén hogy rúgja orron a pasát tánc közben, hátha a többie­ket, ez talán kevésbbé lesz lényeges, ha a közönségnek esetleg tetszeni fog is, meddig rántják föl ruháikat a táncosnők és egyéb hölgy-szereplők, ezt körülbelül minden szín­házlátogató tudja. Hogy aztán Percy doktorka (Hegyi Aranka) megkapta az «aranyost», a kórista­lányt, ez természetes, hogy este nagyo­kat dalolnak és táncolnak, még természetesebb. Hogy iszonyú tömeg fényes jelmezt látunk, kö­zöttük igazán bájosakat, kedveseket, különösen a sok békét, ezen se fog senki csodálkozni, aki Porzsolt igazgató e téren pazar hajlamait és a Népszínház tündérujjai finom munkáját ismeri. Egy esti mulatság — modern értelemben — feltétlenül kitelik, egy operettből (Küry és Ko­vács kezesség erre) s modern szokás szerint — «szivem, mondd, mi kell egyéb?» — ny. 3 Szombat, 1902. március­­i port az országgyűlés mind a két házának tagjaihoz intézzen felhívást a csoportba való belépésre, ezt a felhívást Dessewffy Arisztid titkár terjesztette elő, melyet csekély módosításokkal a csoport elfogadott, úgyszintén elfogadták a beterjesztett számadásokat is. Az ülés végén Visontai Soma röviden jelezte a legközelebbi ülésen megejtendő indítványát, mely abból áll, hogy a diplomácia és a külnemzetek gaz­dasági érdekei a diplomáciai és külügyi képviseletben és érintkezésekben a mostaninál hathatósabb mér­tékben jussanak kifejezésre és legyenek képviselve. Ezzel az ülés véget ért. Erdélyi partikularizmus. A reggeli lapok gazdasági rovatában közlést találunk, amely hírül adja, hogy az Erdélyi Gazdasági Egyesület igazgató választmánya határozatképpen kimondta, hogy­­az előzmények után és már a maros­vásárhelyi értekezleten is nyilvánvalóvá vált irányzat miatt a székely-kongresszus rendezé­sében közreműködni nem fog.­ Anélkül, hogy túlzott fontosságot tulajdonítanánk ennek a ha­tározatnak, hasznos dolgot akarunk cselekedni, amikor indító okait elemeire bontjuk. A szé­kely-kongresszus meritorius előzménye a kép­viselőház pénzügyi bizottságának üléstermé­ben lefolyt az az első értekezlet, amelyen a megjelent társadalmi egyesületek egyérte­lemmel elhatározták, hogy a székely­ kon­gresszust vállvetve együtt rendezik, ambí­ciójukat azonban nem a rendezés külsősé­geibe, hanem a célt szolgáló sikerbe vetik. Emlékezetes Bujanovics Sándor udvari ta­nácsos akkori kijelentése, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mint a Gazda­sági Egyesületek Országos Szövetségének végre­hajtó szerve a prestigével összeférő minden sze­repet elvállal a rendezésben, a maga számára semmiféle prerogatívát nem igényel. Az értekez­leten résztvettek és a határozatokhoz hozzá­járultak az Erdélyi Gazdasági Egyesület képvi­selői is. Most mégis ugyanez a testület úgy ha­tározott, hogy az előzmények és az irányzat miatt visszavonul a rendezéstől. Az előzmények­kel végezvén, áttérhetünk az irányzatra. A szé­kelyek vezérférfiai felismerték és méltányolták an­nak a jelentőségét, hogy a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége,illetőleg megbízásából az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület a maga nagy tekintélyével, befolyásával és nagyszabású appa­rátusával rendező szerepet vállal s ezzel orszá­gos reliefet ad a székelyek érdekében megindí­tandó akciónak. A székelyek legjavának lelkese­dését táplálja, kitartását acélozza a meggyződés, hogy határszéli véreink érdekében most már csakugyan derék eredményt ígérő munka indul. Azonban a külső csillogásnak, a hiúság­nak, az intrikának hálátlan szerep kínálkozik s akik az Erdélyi Gazdasági Egyesület vezető szellemeit közelebbről ismerik, velünk együtt megértik, hogy ez a derék testület mért vonul vissza. Magát a székely kongresszus ügyét ez az exodus nem károsítja; mindössze az történik, hogy a visszavonás, a kicsinyeskedő partikula­rizmus elemei kiszorulnak az akcióból. Nem veszik észre az urak, hogy milyen föltűnő kon­­nivenciába kerülnek a nagyszebeni román túl­zókkal. Azok is szívesen látták volna, ha az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület távol marad az akciótól s meghagyja a székely kérdést az eddigi lokális kezelésben, amely az erők elégte­lensége miatt és még talán inkább az aktorok jelentéktelenségéből a mai állapotnak nagyrészt okozója. Az udvartartás kérdése. A képviselőházban az udvartartás kérdését kisebb vita után intéz­ték el, mint azt várták. Nem volt nagy agitáció ama tervek érdekében, amiket a múlt hetekben felvetettek. A kormányelnök részéről sem lehe­tett különösebb kijelentéseket hallani, hanem csupán az ismeretes mentegetéseket az udvar­tartás jelenlegi állapotának védelmére. Az ellen­zék a kifogások bővebb fejtegetését ezúttal, amint mondják, a király itt tartózkodására való tekin­tettel, elhalasztotta, de a civiliista felemelésének terve aktuálisabb lesz. A katholikus autonómiai kongresszus. A ka­tholikus autonómiai kongresszus tegnap este foly­tatta tanácskozását. Az ülésen, melyen ezúttal is gróf Szápáry Gyula elnökölt, elsőnek a 160. §-t tárgyalták, amely a katholikus alapokból fen­tartott iskolák adminisztrációjára vonatkozik. A püspöki kar nevében Fehér Ipoly főapát módosítást proponált, amihez gr. Apponyi Albert nem mindenben járult hozzá. Apponyi a tannyelv meghatározását nem tartja szükségesnek az alapokból fentartott iskolákban és ebben az értelemben új szövege­zést terjesztett elő. Hosszabb vita után a kongresz­­szus többsége ilyen értelemben határozott. Ezután új­­ szakaszt illesztettek be, amelyet szintén a püspöki kar ajánlott. A 162. és 160. §-t elfogadták. A püspöki kar javaslata szerint a 164., 165., 166., 167. §-okat kihagyták, a 168. §-t elfogadták, ezenkívül Szmre­­csányi Pál püspök egy új szakaszt ajánlt elfogadásra a tannyelv megállapítására vonatkozóan, amelyet Fehér Ipoly felszólalása után szintén elfogadtak. A 170. és 171. §-t kihagyták. A 173., 174., 175., 176. §-okat elfogadták, a 178. §-t kihagyták. A 179., 180., 181., 182., 183. §-okat változatlanul elfogadták. A 184. §-t kiadták a szövegező bizottságnak. Kérvények tárgyalása. A képviselőház kérvény­­bizottsága Szentiványi Árpád elnöklete mellett ülést tartott, melyben a kormányt Széll Kálmán minisz­terelnök, Gromon Dezső, Granzenstein Béla, nemes­kéri Kiss Pál, Zsilinszky Mihály és Nagy Ferenc államtitkárok képviselték. A bizottság Forgách An­tal gróf előadása alapján 196 kérvényt és feliratot tárgyalt. A kérvények közt van Kassa városának kér­vénye, melyben a harmadik egyetemnek Kassán való felállítását kérelmezik. A bizottság tagjai közül többen pártolólag szóltak a kérvényhez, mire a bizottság el­határozta, hogy a feliratot az összkormánynak java­solja kiadni. A felekezeti iskolák tanárai vasúti jegy­kedvezmény megadása iránt intéztek kérvényt a kép­viselőházhoz. Gróf Forgách Antal előadó melegen pártolja a kérelmet, melyet méltányosnak talál. Nagy Ferenc államtitkár felvilágosításai után, melyekben a kérvényezők ügye iránti jóindulatáról tett tanúsá­got, elhatározták, hogy a kérvényt a kereskedelmi és kultuszminiszternek kiadni javasolják. Mentelmi ügyek. A képviselőház mentelmi bizott-­­sága Perczel Dezső elnöklete alatt ülést tartott, mely­ben Kabos Ferenc előadása alapján Molnár Jenő, Korodi Lajos, Malatinszky György, Lovászy Márton, Hámory László, Ivánka Oszkár, Meszlényi Pál, Óváry Ferenc és Pavlovics Ljubomir mentelmi ügyeit tár­gyalta. Az ügyek elintézésével az ülés véget ért. Néppárti jelölt Szolnokon. Szolnokról jelentik, hogy ott a jelöltek száma megszaporodott. Ugyanis a néppárt is állított jelöltet Babits János személyé­ben, ki közelebbről megkezdi körútját a kerületben. Ellenzéki pártértekezletek. A függetlenségi és 48-as párt Tóth János elnöklete alatt tartott értekez­letén tárgyalás alá vette Bakó Mihály előadása mel­lett a belügyi tárca költségvetését s elhatározta, hogy azt nem fogadja el s annak megokolására Babó Mihályt kérte fel. Egyúttal az értekezlet örömmel vette tudomásul Visontai Soma belépését a párt­körbe.­­ A Szederkényi Nándor elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as párt értekezletet tartott a Pannónia külön termében, melyen a költségvetést vették tárgyalás alá és megállapították a kisebb tár­cáknál a felszólalókat. — Az országgyűlési néppárt ifj. gróf Zichy János elnöklete alatt értekezletet tar­tott, melyen a költségvetés tárgyalását folytatták. A végrehajtási törvény módosítása. A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot életbeléptető rendelet szerkesztése már annyira előre haladt, hogy az igazságügyminiszter, hír szerint, már elő­készíthette a végrehajtási törvény novelláját, amelyet még ebben az ülésszakban­­, parlament elé terjeszt. Egy kőnyomatos értesülése szerint a novellában vannak rendelkezések az ingatlan árverések útján történhető visszaélések ellen is, amelyet nemrég szóvá tett Esterházy János gróf a főrendiházban. A zichyfalvai mandátum ellen beadott petíció ügyében a Kúria ma folytatta, de be még mindig nem fejezte tárgyalását. Pollák­ Győző dr. választás­védő beszélt hosszasan s bizonyítgatta, hogy éppen nem Karácsonyi gróf részéről történt vesztegetés, etetés és itatás, hanem ellenkezőleg, Dánielék részé­ről. A perbeszédek még valószinüleg több napot

Next