Hazánk, 1902. március (9. évfolyam, 52-77. szám)
1902-03-01 / 52. szám
HAZÁNK. 52. szám. Csak tessék ezt abbahagyni,, mert azon a módon a kinövéseket csak eltakarni, de lenyesni nem lehet. Erre a szerepre Széll Kálmánnak kell vállalkoznia, annyival is inkább, mert a Lajtántúli megoldás nincs ellentétben a Széll eddigi kijelentéseivel.. Széll Kálmán a legitim határidőüzleteket szükségesnek tartja. S ezeket az osztrák kormányjavaslat is respektálja. A kinövéseket pedig lenyesni,a magyar kormánynak is csakúgy kötelessége, mint másnak. " Budapest, febr. 28. A képviselőház holnapi ülésén folytatja a költségvetés I. füzetének, az úgynevezett kisebb tárcáknak tárgyalását. Az új országház kiadásairól szóló tételhez még fel vannak iratkozva Szekerkérifi Nándor és Molnár Jenő. A költségvetés I. füzetének tárgyalása — úgy látszik — belenyúlik a jövő hét első felébe is. Minisztertanács. Ma a képviselőház déli szünete alatt, az összes miniszterek bevonultak a miniszteri szobákba s a folyosókon az a hír terjedt el, hogy a cukorkérdés dolgában sürgős tanácskozást tartanak. Úgy látszik azonban, hogy a tanácskozás csupán csak a legközelebbi parlamenti munkarend megállapítására vonatkozott. A miniszterelnök különben ma a cukorkérdés dolgában meghallgatta Kornfeld Zsigmondot és Hatvani-Deutsch Lajost. Az interparlamentáris konferencia. Az interparlamentáris konrencia gróf Apponyi Albert elnöklete mellet ülést tartott. Az ülésen megjelentek: Széll Kálmán, Darányi Ignác, Perczel Dezső, Ghyczy altábornagy, Daniel Gábor, Kautz Gyula, Mohay Sándor, Bosdanovics Lucián görög-keleti püspök, Bedő Albert, Klobusitzky János, gróf Zichy Aladár, gróf Eszterházy Kálmán, Sághy Gyula, Szemere Miklós, Szentiványi Árpád,Visontai Soma, Pinkovics József, Fassiés Tódor orsz. képviselők, Pázmándy Dénes és Dessewffy Arisztid, az interparlamentáris konferencia jegyzője. Az elnök a bejelentések során mindenekelőtt keszteléses szavakkal emlékezett meg Szilágyi Dezső elhunytáról- bejelentette továbbá báró Lévay Henrik elhunytát. Tudatta ezután, hogy a jövő interparlamentáris konferencia Bécsben szeptember 10-én fog összeülni, melynek napirendjét is ismerteti. Bejelenti továbbá, hogy áprilisban újabb ülés fog tartatni. Miután az a szokás dívik az egyes csoportoknál, hogy a külügyi költségvetések tárgyalását megelőzőleg mindig gyűlésre gyűlnek össze, egyben indítványozza, hogy az áprilisban zárandó gyűlés napirendjére tűzessenek ki előre azon esetleges indítványok, vagy javaslatok, melyeket a magyar csoport tagjai a bécsi nagygyűlés napirendjére tűzetni kívánnak. Felmerült az a terv is, hogy a cso , «Piccolonak hívnak engem Es Syracusa a hazám.» Pery dr. épp oly szégyenlős kis legényke, amilyen doktor "Piccolo vala, szinte elájul, ha hozzá nő közeledik. Hogy, hogy nem, oda kerülnek mind a pasa udvarába, kinek Gaggs extenorista összes kórista-lányait feladja háremhölgyeknek, sőt Mrs. Rocks lányait, Roxyt és Lottát is. Miféle badarságokat követnek ott el, az nem lényeges — fontosabb az, hogy Kovács Mihály Lohengrinként jelenik meg s hattyújának szájába szivart ad, melyet a Gráf-lovag fuvarosa viganszt el, még fontosabb, hogy Küry Klára mesterien parodizálja Márkus. Emíliát mint tragikus próbálja Blahánét is utánozni — ezt azonban igen kevés sikerrel. Hogy Kápolnai Irén hogy rúgja orron a pasát tánc közben, hátha a többieket, ez talán kevésbbé lesz lényeges, ha a közönségnek esetleg tetszeni fog is, meddig rántják föl ruháikat a táncosnők és egyéb hölgy-szereplők, ezt körülbelül minden színházlátogató tudja. Hogy aztán Percy doktorka (Hegyi Aranka) megkapta az «aranyost», a kóristalányt, ez természetes, hogy este nagyokat dalolnak és táncolnak, még természetesebb. Hogy iszonyú tömeg fényes jelmezt látunk, közöttük igazán bájosakat, kedveseket, különösen a sok békét, ezen se fog senki csodálkozni, aki Porzsolt igazgató e téren pazar hajlamait és a Népszínház tündérujjai finom munkáját ismeri. Egy esti mulatság — modern értelemben — feltétlenül kitelik, egy operettből (Küry és Kovács kezesség erre) s modern szokás szerint — «szivem, mondd, mi kell egyéb?» — ny. 3 Szombat, 1902. márciusi port az országgyűlés mind a két házának tagjaihoz intézzen felhívást a csoportba való belépésre, ezt a felhívást Dessewffy Arisztid titkár terjesztette elő, melyet csekély módosításokkal a csoport elfogadott, úgyszintén elfogadták a beterjesztett számadásokat is. Az ülés végén Visontai Soma röviden jelezte a legközelebbi ülésen megejtendő indítványát, mely abból áll, hogy a diplomácia és a külnemzetek gazdasági érdekei a diplomáciai és külügyi képviseletben és érintkezésekben a mostaninál hathatósabb mértékben jussanak kifejezésre és legyenek képviselve. Ezzel az ülés véget ért. Erdélyi partikularizmus. A reggeli lapok gazdasági rovatában közlést találunk, amely hírül adja, hogy az Erdélyi Gazdasági Egyesület igazgató választmánya határozatképpen kimondta, hogyaz előzmények után és már a marosvásárhelyi értekezleten is nyilvánvalóvá vált irányzat miatt a székely-kongresszus rendezésében közreműködni nem fog. Anélkül, hogy túlzott fontosságot tulajdonítanánk ennek a határozatnak, hasznos dolgot akarunk cselekedni, amikor indító okait elemeire bontjuk. A székely-kongresszus meritorius előzménye a képviselőház pénzügyi bizottságának üléstermében lefolyt az az első értekezlet, amelyen a megjelent társadalmi egyesületek egyértelemmel elhatározták, hogy a székely kongresszust vállvetve együtt rendezik, ambíciójukat azonban nem a rendezés külsőségeibe, hanem a célt szolgáló sikerbe vetik. Emlékezetes Bujanovics Sándor udvari tanácsos akkori kijelentése, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének végrehajtó szerve a prestigével összeférő minden szerepet elvállal a rendezésben, a maga számára semmiféle prerogatívát nem igényel. Az értekezleten résztvettek és a határozatokhoz hozzájárultak az Erdélyi Gazdasági Egyesület képviselői is. Most mégis ugyanez a testület úgy határozott, hogy az előzmények és az irányzat miatt visszavonul a rendezéstől. Az előzményekkel végezvén, áttérhetünk az irányzatra. A székelyek vezérférfiai felismerték és méltányolták annak a jelentőségét, hogy a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége,illetőleg megbízásából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a maga nagy tekintélyével, befolyásával és nagyszabású apparátusával rendező szerepet vállal s ezzel országos reliefet ad a székelyek érdekében megindítandó akciónak. A székelyek legjavának lelkesedését táplálja, kitartását acélozza a meggyződés, hogy határszéli véreink érdekében most már csakugyan derék eredményt ígérő munka indul. Azonban a külső csillogásnak, a hiúságnak, az intrikának hálátlan szerep kínálkozik s akik az Erdélyi Gazdasági Egyesület vezető szellemeit közelebbről ismerik, velünk együtt megértik, hogy ez a derék testület mért vonul vissza. Magát a székely kongresszus ügyét ez az exodus nem károsítja; mindössze az történik, hogy a visszavonás, a kicsinyeskedő partikularizmus elemei kiszorulnak az akcióból. Nem veszik észre az urak, hogy milyen föltűnő konnivenciába kerülnek a nagyszebeni román túlzókkal. Azok is szívesen látták volna, ha az Országos Magyar Gazdasági Egyesület távol marad az akciótól s meghagyja a székely kérdést az eddigi lokális kezelésben, amely az erők elégtelensége miatt és még talán inkább az aktorok jelentéktelenségéből a mai állapotnak nagyrészt okozója. Az udvartartás kérdése. A képviselőházban az udvartartás kérdését kisebb vita után intézték el, mint azt várták. Nem volt nagy agitáció ama tervek érdekében, amiket a múlt hetekben felvetettek. A kormányelnök részéről sem lehetett különösebb kijelentéseket hallani, hanem csupán az ismeretes mentegetéseket az udvartartás jelenlegi állapotának védelmére. Az ellenzék a kifogások bővebb fejtegetését ezúttal, amint mondják, a király itt tartózkodására való tekintettel, elhalasztotta, de a civiliista felemelésének terve aktuálisabb lesz. A katholikus autonómiai kongresszus. A katholikus autonómiai kongresszus tegnap este folytatta tanácskozását. Az ülésen, melyen ezúttal is gróf Szápáry Gyula elnökölt, elsőnek a 160. §-t tárgyalták, amely a katholikus alapokból fentartott iskolák adminisztrációjára vonatkozik. A püspöki kar nevében Fehér Ipoly főapát módosítást proponált, amihez gr. Apponyi Albert nem mindenben járult hozzá. Apponyi a tannyelv meghatározását nem tartja szükségesnek az alapokból fentartott iskolákban és ebben az értelemben új szövegezést terjesztett elő. Hosszabb vita után a kongreszszus többsége ilyen értelemben határozott. Ezután új szakaszt illesztettek be, amelyet szintén a püspöki kar ajánlott. A 162. és 160. §-t elfogadták. A püspöki kar javaslata szerint a 164., 165., 166., 167. §-okat kihagyták, a 168. §-t elfogadták, ezenkívül Szmrecsányi Pál püspök egy új szakaszt ajánlt elfogadásra a tannyelv megállapítására vonatkozóan, amelyet Fehér Ipoly felszólalása után szintén elfogadtak. A 170. és 171. §-t kihagyták. A 173., 174., 175., 176. §-okat elfogadták, a 178. §-t kihagyták. A 179., 180., 181., 182., 183. §-okat változatlanul elfogadták. A 184. §-t kiadták a szövegező bizottságnak. Kérvények tárgyalása. A képviselőház kérvénybizottsága Szentiványi Árpád elnöklete mellett ülést tartott, melyben a kormányt Széll Kálmán miniszterelnök, Gromon Dezső, Granzenstein Béla, nemeskéri Kiss Pál, Zsilinszky Mihály és Nagy Ferenc államtitkárok képviselték. A bizottság Forgách Antal gróf előadása alapján 196 kérvényt és feliratot tárgyalt. A kérvények közt van Kassa városának kérvénye, melyben a harmadik egyetemnek Kassán való felállítását kérelmezik. A bizottság tagjai közül többen pártolólag szóltak a kérvényhez, mire a bizottság elhatározta, hogy a feliratot az összkormánynak javasolja kiadni. A felekezeti iskolák tanárai vasúti jegykedvezmény megadása iránt intéztek kérvényt a képviselőházhoz. Gróf Forgách Antal előadó melegen pártolja a kérelmet, melyet méltányosnak talál. Nagy Ferenc államtitkár felvilágosításai után, melyekben a kérvényezők ügye iránti jóindulatáról tett tanúságot, elhatározták, hogy a kérvényt a kereskedelmi és kultuszminiszternek kiadni javasolják. Mentelmi ügyek. A képviselőház mentelmi bizott-sága Perczel Dezső elnöklete alatt ülést tartott, melyben Kabos Ferenc előadása alapján Molnár Jenő, Korodi Lajos, Malatinszky György, Lovászy Márton, Hámory László, Ivánka Oszkár, Meszlényi Pál, Óváry Ferenc és Pavlovics Ljubomir mentelmi ügyeit tárgyalta. Az ügyek elintézésével az ülés véget ért. Néppárti jelölt Szolnokon. Szolnokról jelentik, hogy ott a jelöltek száma megszaporodott. Ugyanis a néppárt is állított jelöltet Babits János személyében, ki közelebbről megkezdi körútját a kerületben. Ellenzéki pártértekezletek. A függetlenségi és 48-as párt Tóth János elnöklete alatt tartott értekezletén tárgyalás alá vette Bakó Mihály előadása mellett a belügyi tárca költségvetését s elhatározta, hogy azt nem fogadja el s annak megokolására Babó Mihályt kérte fel. Egyúttal az értekezlet örömmel vette tudomásul Visontai Soma belépését a pártkörbe. A Szederkényi Nándor elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as párt értekezletet tartott a Pannónia külön termében, melyen a költségvetést vették tárgyalás alá és megállapították a kisebb tárcáknál a felszólalókat. — Az országgyűlési néppárt ifj. gróf Zichy János elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen a költségvetés tárgyalását folytatták. A végrehajtási törvény módosítása. A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot életbeléptető rendelet szerkesztése már annyira előre haladt, hogy az igazságügyminiszter, hír szerint, már előkészíthette a végrehajtási törvény novelláját, amelyet még ebben az ülésszakban, parlament elé terjeszt. Egy kőnyomatos értesülése szerint a novellában vannak rendelkezések az ingatlan árverések útján történhető visszaélések ellen is, amelyet nemrég szóvá tett Esterházy János gróf a főrendiházban. A zichyfalvai mandátum ellen beadott petíció ügyében a Kúria ma folytatta, de be még mindig nem fejezte tárgyalását. Pollák Győző dr. választásvédő beszélt hosszasan s bizonyítgatta, hogy éppen nem Karácsonyi gróf részéről történt vesztegetés, etetés és itatás, hanem ellenkezőleg, Dánielék részéről. A perbeszédek még valószinüleg több napot